Steyr (település)

Steyr osztrák város, Felső-Ausztria Steyrvidéki járásának székhelye. Az Enns és Steyr folyók találkozásánál fekvő járási jogú város 38 193 lakosával (2019. januári állapot) a szövetségi tartomány harmadik (Linz és Wels után) és Ausztria 12. legnagyobb települése.

Steyr
Blick ueber die Steyrer Altstadt.jpg
Steyr címere
Steyr címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Járás járási jogú város
Irányítószám 4400, 4402, 4403, 4405, 4407, 4451
Körzethívószám 07252
Forgalmi rendszám SR
Népesség
Teljes népesség38 331 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság310 m
Terület26,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Steyr (Ausztria)
Steyr
Steyr
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 03′, k. h. 14° 25′Koordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 14° 25′
Steyr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Steyr témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Steyr Felső-Ausztriában

Steyr Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik, az Enns és a Steyr folyók összefolyásánál, az Enns- és Steyrtali-flishegység északi peremén, az alsó-ausztriai határon. 26,54 km²-es területének 2,8%-a erdő, 11,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Steyr az Eisenwurzen tájegység része.

A városi önkormányzat területe nyolc katasztrális községre oszlik: Christkindl, Föhrenschacherl, Gleink, Hinterberg, Jägerberg, Sarning, Stein és Steyr.[2] Városrészei a következők: Innere Stadt (Belváros), Steyrdorf, Wehrgraben, Alter Tabor, Tabor/Resthof, Ennsdorf, Fischhub, Waldrandsiedlung, Ennsleite, Neuschönau, Pyrach/Reichenschwall, Christkindl/Schlühslmayr, Gründbergsiedlung, Steyr-Gleink, Winkling/Hausleiten, Münichholz, Hinterberg/Hammer, Schlüsselhof-Ort, Stein.[3]

A környező önkormányzatok: délkeletre Sankt Ulrich bei Steyr, délnyugatra Garsten, nyugatra Sierning, északnyugatra Wolfern, északra Dietach, északkeletre Haidershofen, keletre Behamberg (utóbbi kettő Alsó-Ausztriában).

ÉghajlatSzerkesztés

Steyr és vidéke a pannon klímarégió peremén található. A hegyekkel és vízfelszínekkel tarkított, bonyolult topográfiai viszonyok miatt gyakoriak az átlagtól eltérő (általában esősebb és hűvösebb) helyszínek.[4] Az éves átlaghőmérséklet 10 °C, a legalacsonyabb napi átlaghőmérséklet −15 °C, a legmagasabb pedig +33 °C. Az Enns és a Steyr vízgyűjtőjét érő heves esőzések a várost is érintő áradásokkal járhatnak.

Steyr éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,44,79,914,219,922,224,324,119,613,96,73,613,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,3−3,20,33,47,811,213,013,09,85,20,4−2,64,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)76649194105129155116957693861179
Forrás: Klimadaten von Österreich 1971 - 2000


JelképeiSzerkesztés

 
Steyr történelmi címere (1895)

A város címere zöld mezőben ágaskodó, vörös karmú és szarvú, tüzet okádó ezüstszín párducot ábrázol. Zászlaja zöld-fehér.

A bajorok és karantánok körében gyakori párduc volt a címerállata Steyr urainak, aki aztán megszerezték a stájer őrgrófságot (később hercegséget). 1160-ban III. Otakar von Steyr a saját párducos címerét tette hivatalossá őrgrófságában is, azóta Stájerország is a steyri címert használja.

Steyr 1306-ban kapta pecsétjét. Eredetileg ezen a városkaput és két tornyát ábrázolták, fölötte az osztrák hercegség címerpajzsával, kétoldalt pedig a város címerének egy-egy példányával. Felirata: SIGILLVM CIVIVM IN STIRA.[5]

TörténeteSzerkesztés

 
Steyr főtere

A rómaiak a Stájerországban bányászott vasat a mai Steyr területén átvezető úton szállították északra, a dunai limeshez, Lauriacumba. A Steyr folyó torkolata fölötti dombon a hagyomány szerint egy római őrtorony állt, amelynek maradványai (de legalábbis kövei) ma is megtalálhatóak a Lamberg-kastély ún. Római tornyában. 1297-ben a St. Florian-i apátság évkönyve hírt ad arról, hogy római kori kincseket találtak Steyr mellett (ez az első említés régészeti leletekről Ausztriában).[6] Az 1990-es években pedig Münichholz városrészben római majorság maradványait tárták fel a régészek.[7]

A 6. században germán bajorok telepedtek meg a rómaiak által kiürített térségben. Steyr területe a kora középkorban a 777-ben alapított kremsmünsteri apátság birtoka volt. 900 körül két várat építettek az Enns folyó mentén a kalandozó magyarok betörései ellen: az egyik a mai Enns városa helyén, a másik pedig Styraburg volt. Utóbbit írásban először 980-ban említik. A várat a Wels-Lambach grófok építették; övék volt ekkoriban a Traun folyó vidéke és a karantán őrgrófság (a mai Felső-Stájerország).

1055-ben a bajor herceg hűbéresei, a chiemgaui származású Otakarok szerezték meg a birtokot, akiknek a fehér párduc volt a címerállatuk. Okos házasságokkal – II. Otakar von Steyr pl. egy Babenberg-lányt vett feleségül – jelentősen megnövelték birtokaikat Stájerországban, többek között övék volt a hatalmas vasérckészletekkel rendelkező Erzberg is. 1180-ban Rőtszakállú Frigyes császár hercegi rangra emelte IV. Otakart, akivel azonban ki is halt a dinasztia. Az idős és gyermektelen Otakar V. Babenberg Lipót osztrák herceget tette meg örököséül; az 1170-es szerződésben Steyr már mint urbs szerepel, vagyis ekkor már városi kiváltságokkal rendelkezett. Steyr eztán elvesztette ugyan hercegi székhelyi státuszát, de a stájerországi vasérc feldolgozásából és kereskedeleméből továbbra is jelentős jövedelemre tett szert. A Babenbergek alatt a város a vasipar fellegvárává nőtte ki magát, kovácsai – különösen páncélkészítői – messze földön ismertek voltak.

 
A Lamberg-kastély
 
A Bummerlhaus
 
A városi múzeum (a volt Innerbergi raktár)

A Babenbergek 1246-ban kihaltak és örökségükért harc kezdődött a környező uralkodók között. A magyar IV. Béla és a cseh II. Ottokár között kötött 1154-es budai béke a magyaroknak juttatta Stéjerországot, Steyrt viszont a cseheknek, így a város elvesztette nyersanyagforrását, legalábbis amíg a Habsburgok meg nem szerezték a Babenberg-örökséget.

1287-ben Habsburg Albert herceg megerősítette Steyr régi jogait és kiváltságait az erzbergi vas kereskedelmét és feldolgozását illetően. A város árumegállítási jogot kapott, vagyis az áthaladó kereskedőknek először a helyieknek kellett felajánlaniuk árujukat, szabott áron. A kiváltság gazdaggá tette a várost és lehetővé tette számukra hogy neves német, olasz és cseh művészeket fogadjanak építkezéseikhez. Ekkoriban Steyr egyike volt azon kilenc birodalmi városnak, amely saját kereskedőtelepet (kontort) tartott fenn Velencében.

A 13–14. században Stájerországban széleskörűen elterjedt a valdensek vallási mozgalma, amit a hivatalos egyház eretnekként bélyegzett meg. Ausztriában Steyr volt a valdensek egyik központja, emiatt az inkvizíció több alkalommal vizsgálódott a városban. Az első vizsgálatot 1260-ban tartották, majd újabbak következtek 1311-ben és 1370 körül. A legsúlyosabb eretneküldözésekre 1391–1398 között került sor. Egyedül 1397-ben több mint ezer embert tartóztattak le és 80-100-at megégettek.[8] Ennek ellenére a város gyors ütemben fejlődött és számos képzett mesterember költözött Steyrbe, elsősorban Nürnbergből. A vért- és fegyverkovácsokon kívül híresek voltak a késművesek, akiknek 1406-os céhszabálya a legrégebbiek közül való Ausztriában. A város a 15. század közepén érte el gazdasági jelentőségének csúcsát; ekkoriban gazdagságban csak Bécs előzte meg az országban.

Luther tanai 1525-ben értek el a városba és a polgárok nagy része hamarosan protestánssá vált.[9] Az ellenreformáció kezdetére mindössze 18 katolikus család maradt Steyrben. 1572 júliusában rendkívüli árvíz pusztította a várost. A következő évben megépítették az árvíz elleni védműként is funkcionáló Neutort (Új kapu). A 16. század közepére érezhetően hanyatlani kezdett a vasipar; főleg azért, mert az ércet a kereskedők külföldön drágábban tudták eladni és Steyrnek csak másodosztályú áru maradt. 1583-ban vaskereskedelmi társaságot alapítottak, ám az sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A 17. század elején aztán a harmincéves háború, az ellenreformáció és az 1626-os felső-ausztriai parasztháború (amelyet a tartomány Bajorországhoz csatlakozása és az ezt követő erőszakos rekatolizáció váltott ki) gazdasági visszaesést hozott magával.

A felkelés vezetője, Stefan Fadinger 40 ezer paraszttal érkezett Steyrhez, ahol a magisztrátus egyes tagjaiban szövetségesre talált. A lázadás leverése után a vezetőket lefejezték és felnégyelték. A katasztrofális gazdasági helyzet és a protestánsok kiutasítása miatt 228 steyri család költözött el. A török háborúk után a város ismét magára talált; bár a vas nagybani kereskedelmének vége szakadt, de a stájer vasat továbbra is feldolgozták. 1727-ben egy tűzvészben a város nagy része elpusztult, többek között Styraburg vára is. Helyén épült a Lamberg-kastély.

A napóleoni háborúk alatt a város fejlődése megtorpant. A franciák tíz év alatt háromszor (1800, 1805, 1809) szállták meg Steyrt. 1800. december 25-én a steyri Oroszlán-patikában írták alá a fegyverszünetet Ausztria és Franciaország között, amit aztán a lunéville-i béke követett. Az 1848-as forradalom idején zavargásokra került sor. 1849 júliusában a magisztrátus engedélyezte kormányzatellenes huszárok átvonulását, ezért az uralkodó megneheztelt Steyre. A város kiengesztelésül fogadalmi oltárt állított fel a plébániatemplomban, annak örömére, hogy Ferenc József 1853-ban megmenekült egy gyilkossági kísérlettől. 1880-ban a város 900 éves fennállásának ünnepén a császár is ellátogatott Steyrbe. A neves zeneszerző és orgonista Anton Bruckner több nyarat eltöltött a városban és részben itt írta 8. és 9. szimfóniáit.[10]

 
A Szt. Egyednek és Szt. Colmannak szentelt gótikus városi plébániatemplom
 
A christiankindli kegytemplom

A hagyományos steyri fegyvergyártás az újkorban is folytatódott. A 18. században szablyákat, bajonetteket, puskaalkatrészeket készítettek. 1830-ban Leopold Werndl (akit 1855-ben vitt el a várost sújtó kolerajárvány) puskagyárat alapított, amely 450 munkást foglalkoztatott. Fia, Josef Werndl néhány év alatt a világ egyik legnagyobb és legmodernebb fegyverüzemévé (Österreichische Waffenfabriks-Gesellschaft, ÖWG) fejlesztette apja vállalkozását.[11]

Az első világháború során, 1916 szeptemberében Steyrben hatezer munkás sztrájkolt az élelmiszerhiány miatt.[12] A monarchia bukása megváltoztatta a helyi politikai viszonyokat is; a korábbi polgári nacionalista irányvonalat a munkásosztály szocialista pártja váltotta fel.[13] A háború utáni gazdasági válság súlyos gondokat okozott Steyrben és a munkanélküliség egészen 1938-ig magas maradt; ezt csak fokozta az 1929-es világválság, amely különösen súlyosan érintette a felső-ausztriai acélipart. 1930-ban a legnagyobb munkaadó, a Steyr-Werke (az ÖWG utóda) munkásai 70%-át elbocsátotta, 1931 végén pedig a lakosság fele kényszerült munkanélküli segélyt kérni. Októberre a város csődbe jutott.[14]

Az Anschlusst követő közigazgatási reform során Münichholz, Hinterberg, Gleink, Grünberg, Stein, Christkindl és Garsten községeket Steyr önkormányzatához csatolták, maga a város pedig az Obedonaui gauhoz került.[15] Münichholtzban a Reichswerke Hermann Göring 2500 házat húzott fel, gyakorlatilag új városnegyedet épített. A második világháború során Steyrt, mint fontos iparvárost, rendszeresen bombázták. Az első támadásra 1944 februárjában került sor. Ekkor még „csak” 15 halott és 55 sebesült eset áldozatul, de a másnapi bombázásban 212-en haltak meg és 371-en megsérültek. Közel ezer bombát szórtak a városra, melyek 112 épületet megsemmisítettek, és kb. 400-at megrongáltak. 1942–45 között a városban működött a mauthauseni koncentrációs tábor alá rendelt Steyr-Münichholz tábor. A háromezer fogoly a fegyvergyárakban, illetve útépítéseken és menhelyek építésénél dolgozott. Az amerikaiak 1945. május 5-én foglalták el a várost, majd május 9-én a szovjet csapatok is megérkeztek. A megszállt területekről érkező menekültek miatt a város lakossága ideiglenesen megháromszorozódott és 1945 májusában elérte a 103 ezret.

1972–1978 között éles konfliktus zajlott a városvezetés és a műemlékvédő civilek között a középkori védőárok meghagyása, illetve beépítése miatt; a vita végül a műemlékvédelem javára dőlt el. 1979-ben a BMW telepített motorgyárat Steyrbe, amely hamarosan a város legnagyobb munkaadójává (2004-ben 2800 fő) nőtte ki magát.[16] 1980-ban megünnepelték Steyr fennállásának ezeréves jubileumát. Az eredetileg erre az eseményre szervezett ünnepségsorozatot azóta minden év júniusában újra megtartják. A Steyr-Werke utódját, a Steyr Daimler Puch AG-t 1987-től kezdve fokozatosan különböző cégeknek (MAN teherautógyártó, Zahnradfabrik váltógyártó, Magna konszern) eladták.

Az árvizek továbbra is rendszeresek Steyrben, 2002 nyarán pl. az évszázad árvize során az Enns elárasztotta a főteret is.[17]

LakosságSzerkesztés

A steyri önkormányzat területén 2019 januárjában 38 193 fő élt. A lakosságszám 1971-ben érte el a csúcspontját 40 822 fővel, azóta enyhe csökkenés tapasztalható.

A népesség változása:

2017-ben a helybeliek 81,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 4,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 8,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,5% egyéb országok polgára volt.

2001-ben a lakosok 61%-a római katolikusnak, 4,8% evangélikusnak, 2,4% ortodoxnak, 8,2% mohamedánnak, 19,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 158 (0,4%) magyar élt a városban; a német mellett (85,3%) a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a horvátok (3,3%), a szerbek (3%), a törökök (2,4%) és a bosnyákok (2,1%) alkották.

LátnivalókSzerkesztés

 
A rokokó városháza
 
A Neutor
 
Az ispotály és a Szt. Mihály-templom
  • a főtér az egyik legjobb állapotban megmaradt óvárosi épületegyüttes a német nyelvterületen.
  • a Lamberg-kastély
  • a reneszánsz Aichet-kastély a 16. század második feléből
  • az 1450-ben már említett gótikus Bummerlhaus ("kiskutyaház", a valaha benne működött Arany Oroszlán fogadó címerére utalva)
  • a 14. századi polgárispotály
  • az Innerbergi társaság raktára 1612-ben épült, ma a városi múzeum található benne.
  • az 1778-ban épült rokokó városháza
  • az Engelseck-kastély 1500 körül épült
  • a neogótikus Voglsang-kastély 1877-ből
  • a középkori városkapuk ( Kollertor 1480, Neutor 1573 és Schnallentor 1613)
  • a Szt. Egyed és Szt. Colman-plébániatemplom a város legnagyobb temploma. 1443ban épült gótikus stílusban.
  • a christkindli kegytemplom (1725)
  • a Gleink-apátság
  • a Szűz Mária-templom (17. század, barokk)
  • a Szt. Mihály-templom (1635-1677 között épült, barokk)
  • a Munka világa-múzeum
  • "Az emlékezet bányjáratai" kiállítást egy második világháborús óvóhelyen rendezték be és bemutatja a náci rezsimmel szembeni ellenállást is
  • óramúzeum
  • karácsonymúzeum
  • a Steyr-völgyi nosztalgiavasút

GazdaságSzerkesztés

A jelentősebb Steyrben működő vállakozások a következők:

  • AVL List (belsőégésű motorok erőátviteli rendszerei)
  • BMW (motorgyár)
  • Eckelt Glas GmbH (szigetelő üveglapok)
  • Ennskraftwerke AG (12 vízierőművet üzemeltet az Ennsen és a Steyren)
  • Hartlauer GmbH (fotó és optikai eszközök kereskedelme)
  • MAN (teherautógyár)
  • Profactor GmbH (ipari kutatóintézet)
  • SKF (svéd tulajdonú csapágygyár)
  • Steyr Motors GmbH (dízelmotorgyár)
  • Sommerhuber (kerámiagyár)
  • ZF Steyr (német tulajdonú autóalkatrészgyár)

A városon áthalad a Rudolfsbahn vasútvonal. A Westbahnon keresztül közvetlen vonatok indulnak Linzbe.

Híres steyriekSzerkesztés

 
Josef Werndl, a nagyipari steyri fegyvergyártás alapítójának emlékműve

TestvérvárosokSzerkesztés

PanorámaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Stadt Steyr – Wissenswertes – Zahlen und Fakten
  3. Statistische Zonen Steyr (PDF; 137 kB)
  4. Robert Steinwendtner: Die Flora von Steyr mit dem Damberg. In: Biologiezentrum des Oberösterreichischen Landesmuseums, Linz/Austria (Hrsg.): Beiträge zur Naturkunde Oberösterreichs. Band 3, 11. August 1995, ISSN 1025-3262
  5. / Urkunden Originalurkunden von Chunrat von Volkenstorf / Otto der Milchtopf / Gut in der Garsten – Oberösterreichisches Landesarchiv AT-OOeLA /GarstenOSB > 1304
  6. Archäologie Austria Forum
  7. Steyr Archäologisches Informationssystem für Oberösterreich.
  8. Martin Windischhofe: Die Waldenser in Österreich. Aufbruch, Verfolgung und Wandel der frühen Bewegung bis 1315. Universitätsschrift. Wien 2006.
  9. Valentin Preuenhueber: Annales Styrenses. Johann Adam Schmidt, Nürnberg 1740, S. 226–229.
  10. Neue Geschichte von Steyr. S. 281.
  11. Kohlengaswerke: Versorgung der Städte Linz, Wels, Steyr, Enns forum oö geschichte
  12. Österreichisches Staatsarchiv: Streiks in Steyr September 1916. In: wk1.staatsarchiv.at
  13. Die Erste Republik. In: Manfred Brandl: Neue Geschichte von Steyr. Vom Biedermeier bis Heute. Ennsthaler, Steyr 1980, ISBN 3-85068-093-2, S. 12–25.
  14. Roman Sandgruber: Die Weltwirtschaftskrise in Oberösterreich. In: Oberösterreichische Nachrichten.
  15. Neue Geschichte von Steyr. S. 40.
  16. BMW Werk Steyr.
  17. Steyr / Enns Land-Oberösterreich

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Steyr című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.