Stjepan Miletić

Stjepan Miletić (Zágráb, 1868. március 24. – München, 1908. szeptember 8.) horvát színházi rendező, színikritikus, irodalmár, a zágrábi Horvát Nemzeti Színház intendánsa.

Stjepan Miletić
Született	1868. március 24. Zágráb
Elhunyt	1908. szeptember 8. (40 évesen) München
Állampolgársága	Ciszlajtánia
Gyermekei	Oktavijan Miletić
Foglalkozása	színházi rendező, színikritikus, irodalmár, színigazgató
Sírhelye	Mirogoj temető (Division RKT, site 920, #37)
A Wikimédia Commons tartalmaz Stjepan Miletić témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja és ifjúsága

Az ifjabb Stjepan Miletić 1868-ban született Zágrábban, nemesi családban. Bécsben tanult filozófiát, és ott szerezte meg doktorátusát is.

A Miletićek egy ismert zenggi (horvátul: Senj) uszkók nemesi család sarjai voltak. A família származását a bosznia-hercegovinai Vitez városáig vezette vissza. A családnak két ága ismert: a zenggi és a petrinjai.

A Miletićek jelentős pozíciót foglaltak el és fontos szerepet töltöttek be Zengg város történelmében, többségükben neves katonák, bírák vagy egyházi méltóságok voltak. A család néhány tagja a zenggiek bécsi küldöttségeinek is a tagja volt.

A família legkorábbi írásos említése egy katonai állományjegyzékből való, amelyben megneveztek egy Mihovil Miletić nevű tisztet havi nyolcforintos zsolddal. Ismert még Vid Miletić bíró neve is, aki a Vukasović nemesi család elleni 1698-as folyamodvány aláírója volt. Ugyancsak ez a vezetéknév tűnik fel egy domborműves kőcímeren is a zenggi nemes és főesperes, Dominika Miletić síremlékén a helyi Szent Ferenc templomban. Emellett ismert még a család címere a Gabrijel Miletićnek kiállított nemesi adománylevéből is 1817-ből, amelyik néhány részletében eltér Dominika Miletić 1641-es címerétől.

A nemesi család már említett zenggi és petrinjai nemzetsége mellett ismert még a Miletićek nem nemesi része is a bunyevác Krmpoćanok ágában. Ők a 17. század elején telepedtek le Ledenica, Klenovica, Krmpote, Podgorje, Karlobag és Lika környékén, ahol leszármazottaik ma is igen nagy számban élnek.

Pályafutása és munkássága

Stjepan Miletić ifjú éveitől kezdve folyamatosan írt irodalmi és színházi kritikákat, valamint színműveket, amelyeket Zágrábban be is mutattak. Miután 1894. február 11-én átvette a zágrábi Horvát Nemzeti Színház (Hrvatsko Narodno Kazalište; vagyis a rövidítésben használt nevén: HNK) irányítását, több jelentős adminisztratív, műszaki és művészeti újítást vezetett be, s ezért is tartják őt a horvát színjátszás egyik legnagyobb reformerének. Ő honosította az intézményben az intendáns funkcióját, az elektromos világítást, felújította az operajátszást, megszervezte az első horvátországi színitanodát.

A vezetése alatt megkezdett második évadban, 1895. október 14-én új épületbe költöztette a HNK-t.

Mindössze négy évadon át állt a színház élén, s mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott nemcsak annak életében, de a horvát színjátszás történetében is. Gazdag ember lévén, igen sok pénzt költött a színházra, ami egyúttal lehetőséget adott neki arra is, hogy önállóan, és többnyire zavartalanul véghezvigye színházpolitikai elképzeléseit, s nem függött az állami támogatásoktól, dotációktól.

A nyelvápoláson (nyelvi tisztaságon), a játékstílus modernizálásán, a zágrábi színház repertoárjának fejlesztésén végzett munkáját később a memoárszerű, illetve elemző jellegű kötetében foglalta össze 1904-ben Horvát színjátszás (Hrvatsko glumište) címmel. Több drámai művet és librettót is írt. Tisztelői joggal tartják őt a horvát színjátszás megteremtőjének, megalapozójának.

Irodalmi és közéleti tevékenysége

Stjepan Miletić ajándékozta Zágrábnak a Preradović-emlékművet, amelyik ma is látható a fővárosban, a 17. századi horvát költőről, műfordítóról és katonáról, Petar Preradovićról elnevezett téren.

Miletić több színművet írt a legkülönfélébb műfajokban: komédiákat, tragédiákat, bohózatokat. Az irodalomtörténet négy fontosabb drámáját jegyzi, amelyekből magyar fordítás nem készült. Ezek eredeti címen a következők: Grof Paližna, Boleslav, Tomislav, Pribina.

Ezen kívül Stjepan Miletić lírai költemények szerzője is volt.

Leszármazottai

Stjepan Miletić fia, Oktavijan Miletić, a kiváló operatőr, a horvát (és a korabeli jugoszláv) filmgyártás úttörője volt, és Lisinski címmel 1944-ben ő rendezte az első horvát hangosfilmet is.

Halála

Stjepan Miletić 1908. szeptember 8-án hunyt el Münchenben. Földi maradványait a Mirogoj nevű zágrábi központi temetőbe szállították, ahol a Miletićek családi sírboltjában 1908. szeptember 13-án helyezték örök nyugalomra.

A Miletićek családi sírhelye a zágrábi Mirogoj temetőben

Források

• Boro Drašković: Paradoks o reditelju, Biblioteka Sterijinog pozorja, Dramaturški spisi, Novi Sad, 1988.
• Enver Ljubović: Plemićka obitelji Miletić i njihovi grbovi (tanulmány a Miletić-családról és nemesi címereiről – horvát nyelven)
• A Horvát Nemzeti Színház történetének összefoglalója az intézmény honlapján (horvát nyelven)
• Idemo u kazalište (Zágráb város hivatalos honlapjának összefoglalója a település színháztörténetéről – horvát és angol nyelven)
• Virtualna izložba – A zágrábi Városi Könyvtár kiállításának virtuális változata

További információk

• Rendezők és szobafestők: Merényi, Gavella, Drašković és Miletić
• Rendezők és szobafestők: Merényi, Gavella, Drašković és Miletić (a szerző honlapján)
• Személyes rendezői abrakadabra
• Személyes rendezői abrakadabra (a szerző honlapján)