Főmenü megnyitása

Stockerau város Ausztriában. Alsó-Ausztria tartomány Korneuburgi járásában fekszik, mintegy 25 km-re északnyugatra Bécstől. 16 444 lakosával a tartomány "Bornegyedének" legnagyobb települése.

Stockerau
A volt templommalom épülete
A volt templommalom épülete
Stockerau címere
Stockerau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Kerület Korneuburgi
Járás Korneuburgi járás
Polgármester Andrea Völkl
Irányítószám 2000, 2003
Körzethívószám 02266
Forgalmi rendszám KO
Népesség
Teljes népesség16 916 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület37,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stockerau (Ausztria)
Stockerau
Stockerau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 23′ 09″, k. h. 16° 12′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 09″, k. h. 16° 12′ 39″
Stockerau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stockerau témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ElhelyezkedéseSzerkesztés

Stockerau a Dunától néhány kilométerre, a folyó valamikori öntésterületén (Tullner Becken) fekszik. Alsó-Ausztria északkeleti régiójának, az ún. "Bornegyednek" (Weinviertel) a legnagyobb városa.

A városi önkormányzathoz tartoznak még Oberzögersdorf (270 lakos) és Unterzögersdorf (336 fő) falvak is.

TörténeteSzerkesztés

 
A plébániatemplom

A város területén 791-ben kezdtek megtelepedni, első lakói favágók voltak. Nevének első írásbeli említése 1012-ből származik "Stoccaerouwe" alakban. Az említés apropója, hogy ebben az évben gyilkolták meg a helyi lakosok Koloman (Colman) ír zarándokot, akinek nem értették a nyelvét és kémnek nézték. Egy kiszáradt bodzafára akasztották fel, de teste nem romlott meg, a bokor pedig újra kihajtott, így a zarándokot szentté avatták. Az állítólagos bokor ma is megtalálható a Szentlélek Szolgálói Missziós Nővérek zárdájának kertjében.

1014-ben megalapították a mai plébániatemplom elődjét. 1465-ben III. Frigyes császár vásárjogot adományozott a településnek. 1514-ben I. Miksa császár mezővárosi státuszt, címert és pecsétet adott Stockeraunak. A címer (akárcsak a mai) újonnan kihajtó száraz fát ábrázol és Szt. Kolomanra emlékezik.

1722 és 1726 között megépült a barokk stílusú templom új, 88 m magas tornya (egész Alsó-Ausztria legmagasabb templomtornya) 1740-re elkészült a ma is látható városháza. A neves romantikus költő, Nikolaus Lenau 1818 és 1822 között Stockerauban élt és itt írta első verseit.

1841-ben megnyílt a harmadik osztrák vasútvonal, amely Bécs-Jedleseet kötötte össze Stockerauval. A vasút jelenléte ösztönzően hatott a helyi ipar fejlődésére. A városba és környékére textil-, gyertya-, szappan-, illatszer-, bőráru-, vegyiáru- és gépgyártó üzemek települtek. 1893-ban I. Ferenc József a települést városi rangra emelte.

1945-ben a városi temetőben szovjet katonai temetőt nyitottak, amelybe 1957-ig 28 egyéni és 3 tömegsír került.

1964-ben elkezdték a Stockeraui Ünnepi Játékok megrendezését; az első előadás "A pacsirta" volt Jean Anouilhtól. 1994-ben a stockeraui folyóparti ligetet természetvédelmi területté nyilvánították.

LakosságSzerkesztés

A 20-21. században - a második világháborútól eltekintve - a város lakossága folyamatosan gyarapodott. 2016 január 1-én 16 444-en éltek Stockerauban. Az 1991-es népszámláláshoz képest a növekedés 6,2%-os, ami alapvetően a bevándorlásnak köszönhető (+8,1%), mert a természetes gyarapodás negatív (-1,9%).

A lakosok többsége (72,5%) római katolikus. 6,3% muszlimnak, 3,8% protestánsnak, 1,2% ortodox kereszténynek vallotta magát. 15,8% felekezet nélküli.

LátnivalókSzerkesztés

 
Belvedereschlössl kultúrcentrum
  • a 88 méter magas tornyú plébániatemplom
  • az 1740-ben épült városháza
  • Szt. Koloman-zárda
  • Luther-templom (volt zsinagóga)
  • a város színháza a Lenautheater.
  • minden év július-augusztusában a plébániatemplom előtti téren megrendezik a színházművészeti Stockeraui Ünnepi Játékokat
  • a stockeraui kerületi múzeum a Belvedereschlössl Kultúrcentrum épületében található
  • Siegfried Marcus automobilmúzeum
  • az 1721-ben épült lovassági kaszárnya
  • Stockerauer Au természetvédelmi terület

A város futballcsapata az SV Stockerau, kézilabdacsapata pedig az UHC Stockerau.

Híres stockerauiakSzerkesztés

 
Városháza

TestvérvárosokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Jean-Paul Lehners, 1973: Die Pfarre Stockerau im 17. und 18. Jahrhundert - Erste Resultate einer demographischen Studie; in: *H. Helczmanovski (Hg.): Beiträge zur Bevölkerungs- und Sozialgeschichte Österreichs; München & Wien, Ss. 373-401.
  • Jean-Paul Lehners, 1974: Haus und Familie im Markt Stockerau am Ende des 17. Jahrhunderts; in: Unsere Heimat - Zeitschrift des Vereins für Landeskunde von Niederösterreich und Wien, 45, Ss. 222-235.
  • Friedrich Buschmann: Dein Stockerau, die Chronik der Stadt.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Stockerau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)