Stockholm-Arlanda repülőtér

nemzetközi repülőtér Svédországban

Stockholm-Arlanda repülőtér (IATA: ARN, ICAO: ESSA) Svédország legnagyobb, egyben Skandinávia harmadik legnagyobb forgalmú nemzetközi repülőtere. A Stockholm megyei Sigtuna községben, Märsta közelében található, közúton Stockholmtól 42 km-re északra, Uppsalától kb. 40 km-re délkeletre (vasúton Stockholm hasonló távolságban van, Uppsala lényegesen közelebb). A Scandinavian Airlines System három fő bázisrepülőterének egyike. A fővárosból a repülőtérre az Arlanda-expresszel lehet eljutni. Vészhelyzet esetére a NASA bármely űrrepülője számára alternatív leszállóhelyként választották ki a repülőteret.[3]

Stockholm-Arlanda repülőtér
Stockholm-Arlanda flygplats
Aéroport d'Arlanda - Stockholm0360.JPG
IATA: ARN  ICAO: ESSA
Adatok
Elhelyezkedés Stockholm
 Svédország
Kiszolgált város
Megnyitás 1959
Üzemeltető Swedavia
NévadóStockholm (főváros)
Tszf. magasság 42 m
Utasforgalom 17 913 081(2007)[1]
Teherforgalom 192 000(2007)[1]
Gépmozgás 215 602(2007)[1]
Futópályák
IrányHosszúságBurkolat
01R/19L[2]2500 maszfalt
01L/19R3301 mbeton
08/262500 mbeton
Elhelyezkedése
Stockholm-Arlanda repülőtér (Svédország)
Stockholm-Arlanda repülőtér
Stockholm-Arlanda repülőtér
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 59° 39′ 07″, k. h. 17° 55′ 07″Koordináták: é. sz. 59° 39′ 07″, k. h. 17° 55′ 07″
Map
A Stockholm-Arlanda repülőtér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stockholm-Arlanda repülőtér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

TörténeteSzerkesztés

A repülőteret 1959-ben kezdték használni, ekkor még csak gyakorlórepülésekre. A közforgalom előtt 1960-ban nyitották meg, de a hivatalos átadásra csak 1962-ben került sor. Interkontinentális járatok ennek ellenére már 1960-tól használták, mivel Stockholm Bromma repülőtér kifutópályája túl rövid volt. Az eredeti terminál ma 5-ös terminál néven működik.

1983-ban a belföldi forgalom ide került át Brommáról, a ma 4-es terminál néven ismert új terminálra. 1990-ben két új (2-es és 3-as) belföldi terminál épült tőle délre. 1992-ben a forgalom csökkenése miatt részben bezárták a 2-es terminált, majd egy évre rá a nemzetközi forgalomban kezdték használni. Ekkor nevezték át a fő belföldi és nemzetközi terminálokat 4-es és 5-ös számúra. A harmadik kifutópályát 1998-2002 között építették, de a 2002-es alacsony utasszámok miatt csak 2003-ban kezdték használni. A használatba vétel tiltakozást váltott ki a légifolyosókkal érintett lakosság körében.

LégitársaságokSzerkesztés

A repülőtérről menetrend szerinti személyszállítást végző légitársaságok.[4]

2. terminálSzerkesztés

(nemzetközi járatok)

3. terminálSzerkesztés

(belföldi járatok)

4. terminálSzerkesztés

(belföldi járatok)

5. terminálSzerkesztés

 
Irányítótorony

(nemzetközi járatok)

ForgalomSzerkesztés

Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Facts 2007 (angol nyelven). Stockholm-Arlanda Airport. (Hozzáférés: 2008. december 9.)[halott link]
  2. Arlanda (angol nyelven). World Aero Data, 2008. [2017. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 9.)
  3. NASA Space Shuttle Emergency Landing List (angolul)
  4. By terminal (angol nyelven). Stockholm-Arlanda Airport, 2008. [2008. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 9.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Stockholm-Arlanda Airport című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Stockholm-Arlanda repülőtér témájú médiaállományokat.