Strandkézilabda

sportág

A strandkézilabda (angolul beach handball); a kézilabda önállósult válfaja. Mint önálló sportág, csak rövid múltra tekinthet vissza. Beceneve: strandkézi.

Strandkézilabda
Csapat létszáma 3 mezőnyjátékos
1 kapus
Kategória Labdajátékok
Labda Speciális kézilabda

TörténeteSzerkesztés

A sportág Olaszországból indult el, ahol egyes edzők és játékvezetők a kézilabdának nyáron homokban játszható változatát alakították ki. A strandkézilabda alkalmasnak bizonyult arra is, hogy a kézilabdázók a nyári pihenőidőben felkészülhessenek az őszi szezonra.

Magyarországi kezdeteire különböző feltevések vannak. Egyesek szerint 1993-ban Papp László, a Budapesti elektromos egykori kézilabdázója, későbbi játékvezető hozta be az ötletet az olaszországi Teramóból. Három kézilabdázó segítette őt Csiha Andrea,[1] Batári Szabolcs ,[2] valamint Marosi Mátyás, egykori NB I -es kézilabda játékvezető.

Az első mérkőzésre Dunaújvárosban a Szalki szigeten került sor, 1994. augusztus 13-án. A mérkőzésen két NB I-es csapat, a Budapesti Elektromos és a PEMÜ SE Solymár mérkőzött meg egymással. A mérkőzést Marosi Mátyás vezette. A PEMÜ SE győzött. A nézők száma mintegy 100 lehetett.

1994-ben ugyanazok a szervezők megszerveztek egy körmérkőzéses tornát, 3 férfi és 3 női csapat részvételével.

1995 augusztusában, szintén Dunaújvárosban, a Szalki sziget, megrendezték az első hazai strandkézi tornát az MHM kupáért.

Eredmény :

NŐK : 1. TFSE , 2 . Bp.Postás SE ifi , 3. Királymajor – Csepel

FÉRFIAK : 1. Dunaferr 2. Bp.ELEKTROMOS SE ifi , 3. Pilisvörösvár

A Szövetség 1999-ben szervezte meg a következő bajnokságot, az alapító szervezők mellőzésével. 2000-ben rendezték meg a következő bajnokságot és Magyar Kupát is. Azóta serdülő-, ifi- és gyermekkorosztályokban is rendszeresen játszanak nyaranként.

Nemzetközi szinten is magasan jegyzik a magyar strandkézit : volt már BEK győztes női csapatunk is , ifi EB-t is nyert mar a magyar csapat .

2016-ban Magyarországon rendezték a VB-t. Mindkét csapatunk a legjobb 4 közé került.

A csapatokSzerkesztés

A pálya mérete 27 × 12 m. A mérkőzéseket nők és férfiak vegyesen játszhatják. Egy csapat legfeljebb 8 játékosból áll, akik közül a mérkőzés kezdetekor legalább 6 játékosnak jelen kell lennie. Ha a játékosok száma 4 alá csökken, a játékot félbe kell szakítani. Az érintett csapat elvesztette a mérkőzést. A játéktéren csapatonként 4 játékos (3 mezőnyjátékos és a kapus) tartózkodhat. A többiek cserejátékosok, akik a saját cserehelyükön kötelesek tartózkodni. A játékos akkor rendelkezik részvételi jogosultsággal, ha a kezdésnél jelen van és neve bekerül a jegyzőkönyvbe. A részvételi jogosultsággal rendelkező játékos saját cserehelyénél bármikor beléphet a játéktérre. Ha egy olyan játékos lép a pályára aki nem volt beírva a jegyzőkönyvbe, kizárással büntetendő. A mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik. A csapatnak az egész mérkőzés alatt a pályán egy játékost kapusként kell szerepeltetni. Az a játékos, akit kapusnak jelöltek, bármikor szerepelhet mezőnyjátékosként. A mezőnyjátékos is bármikor átveheti a kapus feladatkörét. A csapat a meccs folyamán legfeljebb 4 hivatalos személyt foglalkoztathat. A hivatalos személyek a mérkőzés alatt nem cserélhetők. Közülük egy személyt csapatvezetőként kell megjelölni. Csak ő jogosult az időmérővel, a titkárral és esetleg a játékvezetővel tárgyalni. A szabály elleni vétséget, a sportszerűtlen magatartást kell büntetni. A játékot az ellenfél javára megítélt szabaddobással kell folytatni. Sérülés esetén a játékvezetők engedélyt adhatnak a pályára való belépésre játékidő megszakítása után két személynek.

A mérkőzések győztesének eldöntéseSzerkesztés

Alapjában véve az a csapat nyer, amelyik több gólt lő. Vannak a hagyományos kézilabda szabályaitól eltérő szabályok is. Ha valamely félidő végén az állás döntetlen, akkor az úgynevezett aranygól szabályt alkalmazzák, vagyis az nyeri a félidőt, aki ezek után hamarabb lő gólt. Abban az esetben, ha mindkét csapatnak van megnyert félideje, szétlövésre kerül sor, amikor csak egy játékos van a kapus ellen. A kapusoknak egy lábukkal kötelezően a gólvonalon kell állniuk. Az a csapat nyeri meg a mérkőzést, aki a szétlövés során több gól lő be az ellenfél kapujába. Azonban ha az egyik csapat létszáma a mérkőzés folyamán valamilyen okból (pl. sérülés, kiállítás) 5 fő alá csökken, akkor azok eggyel kevesebbet lőhetnek majd a szétlövésnél.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a Bp. Épitők egykori játékosa, későbbi játékvezető
  2. az Elektromos egykori játékosa, későbbi játékvezető