Főmenü megnyitása

Strelisky Lipót, Streliszki (Brody, 1816.[3]Budapest, Terézváros, 1905. június 20.)[4][5] fényképész, aranyműves, a magyar fényképészet úttörője.

Strelisky Lipót
Született 1816[1][2]
Brody
Elhunyt 1905. június 20. (88-89 évesen)
Budapest VI. kerülete
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Strelisky Sándor
Foglalkozása fényképész,
aranyműves
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Strelisky Lipót témájú médiaállományokat.
Strelisky kép hátoldala

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Strelisker Dávid fia. Ötvösként indult pályafutása elején, de később megtanult dagerrotipizálni, és 1843-ban Pesten műtermet nyitott.[6] 1849-ben a szabadságharc tábornokait fényképezte. Ezek a dagerrotípiák a második világháborúban megsemmisültek, csak fénykép-reprodukcióik maradtak meg. 1850-ben készítette el az első magyar sztereodagerrotípiát.[7] Műterme fiára, Sándorra (1851–1923[8]) szállt és több mint fél évszázadig maradt fenn.[9] Strelisky Lipót a pesti német színház hivatalos fényképésze volt, fizetésképpen két zsöllyét kapott. Ennek következtében fia (Sándor) úgy nőtt fel, hogy estéit a színházban töltötte. Strelisky Lipót mind Pest és Buda hétköznapi polgárait, mind a jelentős színészeket egyaránt fényképezte. Később már úgy lett ismert, mint a színházi világ fényképésze. Merész művészként – az idő tájt szokatlan módon – trikós szerepben készített fényképsorozatot két színésznőről, Pálmay Ilkáról és Vidor Pálnéról, amit alig akartak országos kiállításra – vagy 1879-es székesfehérvárira vagy az 1885-ös Budapesti Országos Általános Kiállításra – engedni.[10] Strelisky Lipót egyik jelentős munkája a Blaha Lujza főszerepeiről készített fényképsorozat, amelyet a Vasárnapi Ujság közölt le rendszeresen.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (1-5-5). Neje Slezinger Róza volt.

A fotográfia magyar úttörőjeSzerkesztés

Strelisky Lipót az elsők között készített chromotípiát. A bécsi Grabenben 1865-ben húsz színes fényképet állított ki.[11] Külföldön is elismerték képeit. 1867-ben a párizsi világkiállításon chromotípiáiért Mention honorable kitüntetést kapott.

Fia, Strelisky Sándor (1851–1922) az apa szakmáját választotta: ő is a kiváló magyar fényképészek közé tartozik, egy időben udvari fotográfusként is dolgozott.[12]

A híres Strelisky-műteremSzerkesztés

Strelisky Lipót 1846 májusában a Bálvány (ma Október 6.) utcai Blüchdorn-ház harmadik emeletén nyitott műtermet.[13]

Strelisky Lipót Lotz Károllyal festette ki Hold utcai házának felső emeletét az 1870-es években fényképezéssel kapcsolatos jelenetekkel.[14] A Strelisky-műterem 1910-ben a Dorottya utca 9. szám alatti műhelyből – ahol előzőleg több évtizeden át működött – átköltözött a Dorottya utca 1. szám alatt található a Gerbeaud-házba. Az új műhelyt Fellner Sándor által tervezett emeletráépítéssel alakították ki, és az épület egész felső szintjét elfoglalta. A műhely a következő helyiségekből állt: előcsarnok a vízmedencével, szökőkúttal, szobrokkal, fogadóterem, télikert, terasz, ahol télen havas felvételeket készítettek, nyáron pedig kertnek rendezték be. Mindegyikhez tartozott hívó-, másoló-, retusálószoba is. A felvételek készítésére három műtermet alakítottak ki: egy üvegműtermet, a nagy műtermet és az enteriőrképeknek berendezett helyiséget.[15] Az épület homlokzatán a Gerbeaud-név fölött helyet kapott a Jungfer Gyula és Ferenc tervei alapján készült hatalmas Strelisky felirat is, felette címert tartó szárnyas oroszlánokkal. A Strelisky-műterem mindvégig megmaradt a fotóipar keretein belül, főleg a portréfotózásnál: „képeik a magyar művészvilág, a kor színházi élete, az arisztokrácia, a nagypolgárság széles körű panorámáját adják, ezzel téve nevüket halhatatlanná a magyar fényképezés történetében”.[16]

Pártfogói tevékenységeSzerkesztés

Strelisky Lipót László (Laub) Fülöpöt (1869–1937) a nemzetközi hírű, ünnepelt portréfestőjének, egy mosónő fiát karolta fel, és támogatta budapesti, majd müncheni tanulmányaiban.

GalériaSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Photographers' Identities Catalog. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. CERL Thesaurus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Öröklét
  4. Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 1210/1905. folyószáma alatt.
  5. A Kozma utcai izraelita temető nyilvántartása szerint.
  6. Dr. Gyulai Ferenc: Fényképészmester könyve. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1962. 9. old.
  7. A 3D története. [2011. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 27.)
  8. Halálhír: Pesti Napló 74. évfolyam 45. szám (13. old.) - 1923. február 25. (online: adtplus.arcanum.hu)
  9. Strelisky Lipót. Magyar életrajzi lexikon, 1000-1990
  10. L. Baji Etelka (2002). „Tudod te, Strelisky, mennyire utállak : a színházi fényképezés pillanatképei”. Élet és Tudomány (2).  
  11. Kincses Károly, Munkácsy Gyula. Chromotípia, Hogyan (ne) bánjunk (el) régi fényképeinkkel. Budapest: Magyar Fotográfiai Múzeum (2000) 
  12. Gréczi Emőke: Cs. és kir. udvari fényképész. 2007. június 30. HunBook.hu
  13. http://archfoto.n1.hu/Carolipet1.html Szentmártoni Szabó Géza közlése
  14. http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/15/plank.html Archiválva 2008. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Cs. Plank Ibolya: Fényképészműtermek Budapesten == Budapesti Negyed 1997., XV. évf./1.
  15. http://www.elib.hu/02100/02185/html/413.html Magyarország a XX. században. III. KÖTET. Kultúra, művészet, sport és szórakozás
  16. http://www.fotoklikk.hu/konyv-ujsag/l-baji-etelka-strelisky-egy-fenykepeszdinasztia-100-eve Archiválva 2008. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben L. Baji Etelka:Streliszky, egy fényképész dinasztia 100 éve.