Stubnyafürdő

város Szlovákiában

Stubnyafürdő, Túrócfürdő, Túróchévíz vagy Túróctapolca (szlovákul Turčianske Teplice, németül: Bad Stuben) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásának székhelye. Alsóstubnya, Turócdivék, Turóckisfalu és Turócszentmihály tartozik hozzá.

Stubnyafürdő (Turčianske Teplice)
A Kék fürdő épülete Stubnyafürdőn.
A Kék fürdő épülete Stubnyafürdőn.
Stubnyafürdő címere
Stubnyafürdő címere
Stubnyafürdő zászlaja
Stubnyafürdő zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Rangváros
Első írásos említés1281
PolgármesterIgor Hus
Irányítószám039 01
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTR
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség6412 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség200 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság504 m
Terület33,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′ 32″, k. h. 18° 51′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 32″, k. h. 18° 51′ 49″
Stubnyafürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stubnyafürdő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turócszentmártontól 28 km-re délre fekszik.

Nevének eredete

szerkesztés

Eredeti neve Lehota volt, amely kiváltságot, az adózás alól egy időre felmentett települést jelent. Később fürdőhellyé vált és előbb Teplica (= hévíz), majd a közeli Alsóstubnyáról Stubnyafürdő lett a neve. A stubnya név a középfelnémet stube (= fűthető helyiség) főnévből ered. 1946 óta Turčianske Teplice (= Túróchévíz) a hivatalos szlovák neve.

Története

szerkesztés

Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra maradványait találták itt meg. A bronzkorban a lausitzi kultúra, a vaskorban a hallstatti és La Tène-kultúra népe, majd a kelták lakták ezt a vidéket.

Meleg vizeit már a 13. században is használták. A melegvizű forrásokat először 1281-ben említik abban az oklevélben, melyben IV. László király a háji uradalmat – benne a mai város területével – Péter grófnak adományozza. A mai település a 14. században keletkezett a háji uradalom területén. 1340-ben Károly Róbert szolgálataikért a háji uradalmat a Mocskói grófoknak adta. 1351-ben „Thopolcha” néven emílti oklevél. 1390-ben birtokosa, Péter gróf a települést két részre osztva megalapította Felsőstubnyát. 1399-ben „Tepliche”, 1402-ben „Therme Thurocienses” néven találjuk. 1412-ben Luxemburgi Zsigmond is itt gyógyította betegségét. A 15. század végén Mátyás király a birtokot Majthényi Mihálynak adományozta. A Majthényiek 1502-ben épületet emeltek a hőforrások fölé. 1502-ben „Thermae Stubnenses” néven említik.

A mohácsi csata után Szapolyai János Kóvári Péternek adta a birtokot. 1532-ben Körmöcbánya város fennhatósága alá került, ekkor épült fel első vendégháza. 1549 és 1552 között felépültek a fürdő első épületei, melyet 1573-ban Miksa császár is meglátogatott. A fürdő a 17. században a magyar főurak kedvelt pihenőhelye volt. 1666. április 5-én itt kötött titkos egyezséget Wesselényi Ferenc és Zrínyi Péter a Habsburgok ellen. 1773-ban „Teplicza” alakban említik a korabeli források. 1784-ben 41 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEPLICZ. Tót falu Túrótz Várm. lakosai többfélék, fekszik Ivancsinához 3/4 mértföldnyire; határja középszerű.[2]

1828-ban 13 házában 109 lakos élt. Lakói főként kézművesek és kereskedők voltak. 1872-ben befejeződött a Zólyom-Ruttka vasútvonal építése, mely nagyot lendített a település fejlődésén. 1885-ben felépült az első nagyobb szálloda, az Erzsébet-szálló. 1911-ben felépült a pedagógiai intézet épülete. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásának székhelye volt.

1948-ban Turóckisfalut csatolták hozzá. 1952-ben Turócdivékkel egyesítették. 1971-ben Alsóstubnya és Turócszentmihály is a város részévé vált.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 288-an lakták, ebből 120 magyar, 113 szlovák és 52 német anyanyelvű.

2011-ben 6694 lakosából 6177 szlovák volt.

2021-ben 6412-en lakták: 5959 (+18) szlovák, 6 (+2) magyar, 1 (+2) cigány, 3 (+7) ruszin, 75 (+10) egyéb és 368 ismeretlen nemzetiségű.[3]

Neves személyek

szerkesztés
  • Itt született 1895-ben Mikuláš Galanda szlovák festőművész.
  • Itt született 1905-ben Jozef Lettrich szlovák politikus.
  • Turócszentmihályon született 1625-ben Balogh Miklós váci püspök.
  • Állítólag Turócszentmihályon született 1756-ban Valentini János római katolikus plébános.
  • Itt hunyt el 1843-ban Aschner József polgármester, országgyűlési követ.
  • Itt hunyt el 1866-ban Karol Kuzmány szlovák evangélikus püspök, teológiai tanár.
  • Itt szolgált Khin Antal (1884-1973) tanár, tudományos kutató, muzeológus, az egykori somorjai múzeum alapítója.
  • Itt versenyzett Lilienthal Andor (1911-2010) magyar sakkozó, nemzetközi nagymester, sakkolimpiákon egyéniben kétszeres aranyérmes, csapatban ezüstérmes, a Szovjetunió sakkbajnoka, világbajnokjelölt.
  • Itt tanult Simunek Béla (1898-1964) igazgató-tanító.

Nevezetességei

szerkesztés
 
Stubnyafürdő temploma
 
Park Stubnyafürdőn
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 18.)
  3. ma7.sk

További információk

szerkesztés

Lásd még

szerkesztés