Styepan Dmitrijevics Erzja

mordvin szobrász
(Styepan Erzja szócikkből átirányítva)

Sytepan Dmitrijevics Erzja (oroszul: Степа́н Дми́триевич Э́рьзя), születési nevén Nyefjodov (Нефёдов) mordvin szobrász volt, aki Oroszországban és Argentínában élt. Erzja álnevének forrása az etnikai csoportjának a saját neve, az erzja, magyarul erza.[2]

Степа́н Дми́триевич Э́рьзя
Portré Erzjáról
Portré Erzjáról
SzületettНефёдов
1876 november 8.
Bajevo, Szimbirszki kormányzóság Orosz Birodalom
Elhunyt1959 november 24. (82 évesen)
Moszkva
Állampolgársága
Nemzetiségeorosz
erza mordvin
Foglalkozása
IskoláiMoscow School of Painting, Sculpture and Architecture
KitüntetéseiMunka Vörös Zászló érdemrendje
SírhelyeSzaranszk
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

A julián naptár szerint 1876. október 27-én született Bajevo faluban, az Alatiri járásban, az Orosz Birodalom Szimbirszki kormányzóságában. 1892-ben családja Alatirba költözött, itt a fiatal Styepan a különböző ikonfestő műhelyekben lett gyakornok. 1893–1897 közt Kazanyban élt, itt kezdetben egy asztalosműhelyben, később P. A. Kovalinszkij ikonfestőnél dolgozott. Erzja abban az időben a volgai térség különféle városaiban és falvaiban díszített templomokat, és emellett a Kazanyi Művészeti Iskolába járt. 1902-től a moszkvai festészeti, szobrászati és építészeti iskolában tanult, részt vett az iskola által szervezett hallgatói kiállításokon.[3] 1906–1914-ben Olaszországban és Franciaországban élt. 1909-ben Velencében és Milánóban, 1912-ben Párizsban vett részt a kiállításokon. 1914-ben visszatért Oroszországba, 1918-ban pedig Jekatyerinburgba költözött, ahol monumentális műalkotásait készítette.

1921-ben Novorosszijszkba költözött, majd Batumiba. Ottani lakhelyén többek közt Lenin, Marx, Engels, valamint Grúzia számos művészéről készített portrét. 1923-ban Bakuban élt, ahol szintén monumentális szobrokat alkotott. 1926-ban a szovjet kormány úgy határozott, hogy Erzját külföldre küldi „a szovjet művészet ismereteinek terjesztésére.” Ismét Párizsba utazott, egyszemélyes előadásait szponzorálták, majd a nyugati sajtó is pozitívan értékelte azokat.[4]

1927-től 1950-ig Buenos Airesben dolgozott, itt Lenin, Mózes, Tolsztoj és Beethoven portréit készítette el. Erzja kidolgozott egy projektet, amelyben az argentin Andok egész hegyeit emlékművé alakítanák a függetlenségi háború hősei emlékére. A helyi hatóságok jóváhagyták a tervet, de nem finanszírozták annak végrehajtását, így az félbeszakadt.[5] Még Argentínában feltalált egy módszert néhány helyben termesztett, extra kemény fafaj feldolgozására, ezek az algarrobo és quebracho. 1950-ben visszatért a Szovjetunióba, 1956-ban a Munka Vörös Zászló érdemrendjével tüntették ki. Styepan Erzja 1959-ben halt meg Moszkvában, testét Mordvinföld fővárosában, Szaranszkban temették el. 1958. június 26-án megnyílt a Mordvin Erzja Képzőművészeti Múzeum (oroszul: Мордовский республиканский музей изобразительных искусств им. С.Д.Эрьзи). A múzeum a művész alkotásainak legteljesebb gyűjteményét tartalmazza, összesen 204 alkotást.[6]

Jegyzetek szerkesztés

  1. 2020. július 4., Russian, ec6f49af-8f21-e111-9c2b-000c29604b72
  2. About S.Erzia. www.erzia-fond.com. [2019. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  3. Shaydullin, Rafail, Gulshat (2015. szeptember 20.). „Tatar encyclopaedic study: tendencies and prospects”. Povolzhskaya Arkheologiya (The Volga River Region Archaeology) 3 (13), 227–236. o. DOI:10.24852/pa2015.3.13.227.236. ISSN 2306-4099.  
  4. Russian culture navigator. web.archive.org, 2007. szeptember 30. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  5. New Times | Culture | A ROMANCE WITH STONE. web.archive.org, 2006. január 11. [2006. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  6. Мордовский республиканский музей изобразительных искусств им. С.Д. Эрьзи. www.museum.ru. (Hozzáférés: 2020. május 5.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Stepan Erzia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.