Sugár Erzsébet
Sugár Erzsébet (közölt Kovács Erzsébet néven is; Nagyvárad, 1920. december 26. – Budapest, 1999) erdélyi magyar szerkesztő, Kovács János felesége.
Sugár Erzsébet | |
Született |
1920. december 26. Nagyvárad |
Elhunyt |
1999 Budapest |
Házastársa | Kovács János |
Foglalkozása |
szerkesztő, író, műfordító |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életútja, munkásságaSzerkesztés
Iskoláit Szilágysomlyón, Nagyváradon és Bukarestben végezte. Az Irodalmi Könyvkiadó (1958–70), majd a Kriterion Könyvkiadó (1970–74) bukaresti szerkesztőségének belső munkatársa volt. Nyugdíjazása után áttelepedett Magyarországra, Budapesten hunyt el.
Első írása 1946-ban jelent meg a nagyváradi Fáklyában. Könyvismertetőit és irodalomtörténeti írásait az Előre, Utunk, Korunk, Igaz Szó és A Hét közölte. 1969-ig az Irodalmi Könyvkiadónál szerkesztette a Romániai Magyar Írók sorozatot, s a sorozat számára sajtó alá rendezte a Gaál Gábor Válogatott írások I–II. kötetét (Bukarest, 1964, 1965), később levelezésének első, Gaál Gábor leveleit tartalmazó kötetét (Levelek, 1921–1945, Bukarest, 1975), a Korunk-alapító Dienes László kritikáinak válogatását („Sejtelme egy földindulásnak”, Bukarest, 1976), Szántó György Fekete éveim – Öt fekete holló (Bukarest, 1982), Stradivari (Bukarest, 1984) és A földgömb (Bukarest, 1987) c. köteteit, a Téka-sorozat számára pedig Moholy-Nagy László művészeti írásait (A festéktől a fényig, Bukarest, 1979. Téka-sorozat).
KöteteSzerkesztés
- Anglia köd nélkül : útleírás. Bukarest, 1969.
FordításaSzerkesztés
- Al. Simion: Lehetséges évszakok : regény. Bukarest, 1977.
ForrásokSzerkesztés
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információkSzerkesztés
- Török Sándor: Anglia köd nélkül. Utunk, 1969/28.
- Kántor Lajos: Dienes László avantgarde-ja. Utunk, 1977/31, 32.
- Botka Ferenc: Gaál Gábor: Levelek. Kritika, 1976/10.
- Dávid Gyula: „Kötelességek halmazából áll számomra a világ” Utunk, 1976/8. *Szilágyi Júlia: Feladó Gaál Gábor. Korunk, 1976/7, 8.
- Tordai Zádor: Gaál Gábor: Levelek. Tiszatáj, 1976/8.
- Tóth Sándor: Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korából. Budapest, 1997. 136–138.