A Sula granti a madarak (Aves) osztályának szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a szulafélék (Sulidae) családjába tartozó faj.[1]

Sula granti
Felnőtt példány az Española-szigeten
Felnőtt példány az Española-szigeten
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Szulaalakúak (Suliformes)
Család: Szulafélék (Sulidae)
Nem: Sula
Brisson, 1760
Faj: S. granti
Tudományos név
Sula granti
Rothschild, 1902
Elterjedés
Elterjedési területe (a narancssárgában költ, a kékben csak barangol)
Elterjedési területe (a narancssárgában költ, a kékben csak barangol)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sula granti témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sula granti témájú médiaállományokat és Sula granti témájú kategóriát.

Rendszertani besorolása szerkesztés

Ezt a tengeri madarat, korábban az álarcos szula (Sula dactylatra) alfajának vélték,[2] azonban a mitokondriális DNS-vizsgálatok következtében kitudódott, hogy két önálló fajról van szó. A két madár, körülbelül 400 000-500 000 évvel ezelőtt válhatott szét.

Mint minden szulafélét, ezt a madarat is korábban a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe soroltak; manapság viszont saját rendet alkottak meg nekik.[3]

Előfordulása szerkesztés

A Sula granti előfordulási területe a Csendes-óceán keleti felén van. A költőállományai az Alsó-Kaliforniához tartozó szigeteken, az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken és az Isla de la Plata szigeten, valamint a kolumbiai Malpelo-szigeten találhatók meg.[4][5]

Habár nem veszélyeztetett faj, a Sula granti-t a túlhalászás és a vizek szennyezése érintheti hátrányosan.[6][7]

Megjelenése szerkesztés

A szivárványhártyája (iris) sárga, míg a csőre rózsaszínes-narancssárga. A pofáján a toll nélküli bőre fekete - maszkos külsőt kölcsönözve a madárnak. Lábai szürkék. A felnőtt példány tollazata – nemtől függetlenül – fehér, feketével a szárnyak és a farktollak végén. A tojó nagyobb és nehezebb, mint a hím; és a csőre kicsit más árnyalatú. A tojó inkább károg, míg a hím fütyül. A fiókát teljesen fehér, bolyhos pehely borítja. A kirepülés idejére szürke tollazatot ölt; a csőre és lábai is szürke színre váltanak.[8]

Életmódja szerkesztés

Mint általában a szulák, a Sula granti is a magasból a vízbe bukva kapja el zsákmányait, melyek általában chilei szardíniából (Sardinops sagax) állnak. Azonban az El Niño nevű éghajlati jelenségek idején, amikor is ez a halfaj nemigen található, egyéb kisebb halakkal és kalmárokkal kénytelen táplálkozni.[6] Mivel a két nem testméretben különbözik; a nagyobb tojó mélyebbre tud leúszni és nagyobb méretű zsákmányokat tud elkapni.[9]

Szaporodása szerkesztés

Ez a madárfaj a sziklafalakon vagy a csupasz, növényzet nélküli talajon költ.[10] A fészkelő helyet a hím választja ki és védelmezi.[11] Mint sok más tengeri madár a Sula granti is hosszú életű, hosszú gyermekkorral és kevés utódot hoz létre. A fészekalj általában 1-2 tojásból áll; ha mindkét fióka is kikel, általában csak az egyik marad meg.[12] A fiókáról mindkét szülő gondoskodik. A fészkelés és fióka gondozás alatt, mindkét szülő legyengül.[13]

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. 'Sula granti'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012
  2. Friesen, V. L. (2002. július 1.). „Molecular Support for Species Status of the Nazca Booby”. The Auk, Kingston, Ontario 119 (3), 820–826. o, Kiadó: Department of Biology, Queen's University. DOI:[0820:MSFSSO2.0.CO;2 10.1642/0004-8038(2002)119[0820:MSFSSO]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)  
  3. Wenny, Daniel G. (2011. január 1.). „The Need to Quantify Ecosystem Services Provided By Birds”. The Auk 128 (1), 1–14. o. DOI:10.1525/auk.2011.10248. ISSN 0004-8038.  
  4. Nazca Booby (Sula granti) - BirdLife species factsheet. www.birdlife.org . [2016. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 1.)
  5. Pitman, Robert L. (1998. január 1.). „Geographic Variation and Reassessment of Species Limits in the "Masked" Boobies of the Eastern Pacific Ocean”. The Wilson Bulletin 110 (2), 155–170. o.  
  6. a b Crawford, R. J. M. (2006. november 1.). „Comparison of assemblages and some life-history traits of seabirds in the Humboldt and Benguela systems”. African Journal of Marine Science 28 (3-4), 553–560. o. DOI:10.2989/18142320609504205. ISSN 1814-232X.  
  7. Takasuka, Akinori (2007. május 1.). „Optimal growth temperature hypothesis: Why do anchovy flourish and sardine collapse or vice versa under the same ocean regime?”. Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 64 (5), 768–776. o. DOI:10.1139/f07-052. ISSN 0706-652X.  
  8. Aves del Ecuador. Guía de Campo. Fundación de Conservación Jocotoco, 92. o. (2006) 
  9. García-R, Silvana (2008. december 15.). „Sexual differences in body size and diet in the Nazca Booby (Sula granti)” (7). ISSN 1794-0915.  
  10. Friesen, V. L. (2002. január 1.). „Molecular Support for Species Status of the Nazca Booby (Sula granti)”. The Auk 119 (3), 820–826. o. DOI:10.2307/4089981.  
  11. Maness, Terri J. (2007. január 1.). „Ontogenic Sex Ratio Variation in Nazca Boobies Ends in Male-Biased Adult Sex Ratio”. Waterbirds: The International Journal of Waterbird Biology 30 (1), 10–16. o.  
  12. Tarlow, Elisa M (2001. augusztus 1.). „Hormonal Correlates of Siblicide in Galapagos Nazca Boobies”. Hormones and Behavior 40 (1), 14–20. o. DOI:10.1006/hbeh.2001.1661.  
  13. Maness, Terri J. (2007. január 1.). „Serial Monogamy and Sex Ratio Bias in Nazca Boobies”. Proceedings: Biological Sciences 274 (1621), 2047–2054. o.  

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nazca booby című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

  • Bulletin of the British Ornithologists' Club 13 p. 7