Sula granti

Sula granti
	Felnőtt példány az Española-szigeten
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Szulaalakúak (Suliformes);
Család:	Szulafélék (Sulidae);
Nem:	Sula; Brisson, 1760
Faj:	S. granti;
Tudományos név
	Sula granti; Rothschild, 1902
Elterjedés
	Elterjedési területe (a narancssárgában költ, a kékben csak barangol)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sula granti témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sula granti témájú médiaállományokat és Sula granti témájú kategóriát.

A Sula granti a madarak (Aves) osztályának szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a szulafélék (Sulidae) családjába tartozó faj.^[1]

Rendszertani besorolása szerkesztés

Ezt a tengeri madarat, korábban az álarcos szula (Sula dactylatra) alfajának vélték,^[2] azonban a mitokondriális DNS-vizsgálatok következtében kitudódott, hogy két önálló fajról van szó. A két madár, körülbelül 400 000-500 000 évvel ezelőtt válhatott szét.

Mint minden szulafélét, ezt a madarat is korábban a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe soroltak; manapság viszont saját rendet alkottak meg nekik.^[3]

Előfordulása szerkesztés

A Sula granti előfordulási területe a Csendes-óceán keleti felén van. A költőállományai az Alsó-Kaliforniához tartozó szigeteken, az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken és az Isla de la Plata szigeten, valamint a kolumbiai Malpelo-szigeten találhatók meg.^[4]^[5]

Habár nem veszélyeztetett faj, a Sula granti-t a túlhalászás és a vizek szennyezése érintheti hátrányosan.^[6]^[7]

Megjelenése szerkesztés

A szivárványhártyája (iris) sárga, míg a csőre rózsaszínes-narancssárga. A pofáján a toll nélküli bőre fekete - maszkos külsőt kölcsönözve a madárnak. Lábai szürkék. A felnőtt példány tollazata – nemtől függetlenül – fehér, feketével a szárnyak és a farktollak végén. A tojó nagyobb és nehezebb, mint a hím; és a csőre kicsit más árnyalatú. A tojó inkább károg, míg a hím fütyül. A fiókát teljesen fehér, bolyhos pehely borítja. A kirepülés idejére szürke tollazatot ölt; a csőre és lábai is szürke színre váltanak.^[8]

Életmódja szerkesztés

Mint általában a szulák, a Sula granti is a magasból a vízbe bukva kapja el zsákmányait, melyek általában chilei szardíniából (Sardinops sagax) állnak. Azonban az El Niño nevű éghajlati jelenségek idején, amikor is ez a halfaj nemigen található, egyéb kisebb halakkal és kalmárokkal kénytelen táplálkozni.^[6] Mivel a két nem testméretben különbözik; a nagyobb tojó mélyebbre tud leúszni és nagyobb méretű zsákmányokat tud elkapni.^[9]

Szaporodása szerkesztés

Ez a madárfaj a sziklafalakon vagy a csupasz, növényzet nélküli talajon költ.^[10] A fészkelő helyet a hím választja ki és védelmezi.^[11] Mint sok más tengeri madár a Sula granti is hosszú életű, hosszú gyermekkorral és kevés utódot hoz létre. A fészekalj általában 1-2 tojásból áll; ha mindkét fióka is kikel, általában csak az egyik marad meg.^[12] A fiókáról mindkét szülő gondoskodik. A fészkelés és fióka gondozás alatt, mindkét szülő legyengül.^[13]

Képek szerkesztés

Szülő madár fiókával és tojással
Szülő madár fiókával
Fiatal példány
Háti része
és hasi része
Portré

Jegyzetek szerkesztés

↑ 'Sula granti'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012
↑ Friesen, V. L. (2002. július 1.). „Molecular Support for Species Status of the Nazca Booby”. The Auk, Kingston, Ontario 119 (3), 820–826. o, Kiadó: Department of Biology, Queen's University. DOI:[0820:MSFSSO2.0.CO;2 10.1642/0004-8038(2002)119[0820:MSFSSO]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
↑ Wenny, Daniel G. (2011. január 1.). „The Need to Quantify Ecosystem Services Provided By Birds”. The Auk 128 (1), 1–14. o. DOI:10.1525/auk.2011.10248. ISSN 0004-8038.
↑ Nazca Booby (Sula granti) - BirdLife species factsheet. www.birdlife.org . [2016. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 1.)
↑ Pitman, Robert L. (1998. január 1.). „Geographic Variation and Reassessment of Species Limits in the "Masked" Boobies of the Eastern Pacific Ocean”. The Wilson Bulletin 110 (2), 155–170. o.
↑ ^a ^b Crawford, R. J. M. (2006. november 1.). „Comparison of assemblages and some life-history traits of seabirds in the Humboldt and Benguela systems”. African Journal of Marine Science 28 (3-4), 553–560. o. DOI:10.2989/18142320609504205. ISSN 1814-232X.
↑ Takasuka, Akinori (2007. május 1.). „Optimal growth temperature hypothesis: Why do anchovy flourish and sardine collapse or vice versa under the same ocean regime?”. Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 64 (5), 768–776. o. DOI:10.1139/f07-052. ISSN 0706-652X.
↑ Aves del Ecuador. Guía de Campo. Fundación de Conservación Jocotoco, 92. o. (2006)
↑ García-R, Silvana (2008. december 15.). „Sexual differences in body size and diet in the Nazca Booby (Sula granti)” (7). ISSN 1794-0915.
↑ Friesen, V. L. (2002. január 1.). „Molecular Support for Species Status of the Nazca Booby (Sula granti)”. The Auk 119 (3), 820–826. o. DOI:10.2307/4089981.
↑ Maness, Terri J. (2007. január 1.). „Ontogenic Sex Ratio Variation in Nazca Boobies Ends in Male-Biased Adult Sex Ratio”. Waterbirds: The International Journal of Waterbird Biology 30 (1), 10–16. o.
↑ Tarlow, Elisa M (2001. augusztus 1.). „Hormonal Correlates of Siblicide in Galapagos Nazca Boobies”. Hormones and Behavior 40 (1), 14–20. o. DOI:10.1006/hbeh.2001.1661.
↑ Maness, Terri J. (2007. január 1.). „Serial Monogamy and Sex Ratio Bias in Nazca Boobies”. Proceedings: Biological Sciences 274 (1621), 2047–2054. o.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nazca booby című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

Bulletin of the British Ornithologists' Club 13 p. 7

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] 'Sula granti'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012

[Friesen-2] Friesen, V. L. (2002. július 1.). „Molecular Support for Species Status of the Nazca Booby”. The Auk, Kingston, Ontario 119 (3), 820–826. o, Kiadó: Department of Biology, Queen's University. DOI:[0820:MSFSSO2.0.CO;2 10.1642/0004-8038(2002)119[0820:MSFSSO]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)

[3] Wenny, Daniel G. (2011. január 1.). „The Need to Quantify Ecosystem Services Provided By Birds”. The Auk 128 (1), 1–14. o. DOI:10.1525/auk.2011.10248. ISSN 0004-8038.

[4] Nazca Booby (Sula granti) - BirdLife species factsheet. www.birdlife.org . [2016. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 1.)

[5] Pitman, Robert L. (1998. január 1.). „Geographic Variation and Reassessment of Species Limits in the "Masked" Boobies of the Eastern Pacific Ocean”. The Wilson Bulletin 110 (2), 155–170. o.

[:0-6] Crawford, R. J. M. (2006. november 1.). „Comparison of assemblages and some life-history traits of seabirds in the Humboldt and Benguela systems”. African Journal of Marine Science 28 (3-4), 553–560. o. DOI:10.2989/18142320609504205. ISSN 1814-232X.

[7] Takasuka, Akinori (2007. május 1.). „Optimal growth temperature hypothesis: Why do anchovy flourish and sardine collapse or vice versa under the same ocean regime?”. Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 64 (5), 768–776. o. DOI:10.1139/f07-052. ISSN 0706-652X.

[8] Aves del Ecuador. Guía de Campo. Fundación de Conservación Jocotoco, 92. o. (2006)

[9] García-R, Silvana (2008. december 15.). „Sexual differences in body size and diet in the Nazca Booby (Sula granti)” (7). ISSN 1794-0915.

[Friesen_820–826-10] Friesen, V. L. (2002. január 1.). „Molecular Support for Species Status of the Nazca Booby (Sula granti)”. The Auk 119 (3), 820–826. o. DOI:10.2307/4089981.

[11] Maness, Terri J. (2007. január 1.). „Ontogenic Sex Ratio Variation in Nazca Boobies Ends in Male-Biased Adult Sex Ratio”. Waterbirds: The International Journal of Waterbird Biology 30 (1), 10–16. o.

[tarlow-12] Tarlow, Elisa M (2001. augusztus 1.). „Hormonal Correlates of Siblicide in Galapagos Nazca Boobies”. Hormones and Behavior 40 (1), 14–20. o. DOI:10.1006/hbeh.2001.1661.

[:1-13] Maness, Terri J. (2007. január 1.). „Serial Monogamy and Sex Ratio Bias in Nazca Boobies”. Proceedings: Biological Sciences 274 (1621), 2047–2054. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]