Lecskei Sulyok Balázs (fl. 15211542), királyi főkamarás, földbirtokos.

A lekcsei Sulyok család címere

ÉleteSzerkesztés

A nemesi származású lecskei Sulyok család sarja. Apja lecskei Sulyok István (fl. 1467), földbirtokos, anyja enyingi Török Krisztina (fl. 1496). Az anyai nagyszülei enyingi Török Ambrus (fl. 14451491), Sopron vármegye főispánja, a Bosnyák királyság kincstartója, valamint thapsoni Anthymus Ilona (fl. 14651488) voltak; Anthymus Ilonának az apja thapsoni Anthymus János (fl. 14171485), földbirtokos, és az apai nagyapja thapsoni Anthymus János (fl. 13681423) mester, alnádor 1408 és 1419 között, 1397-ben Szlavónia vice-bánja és körös vármegyei ispán, földbirtokos volt.[1] Nagynénjei enyingi Török Ilona (fl. 1496), akinek a férje osztopáni Perneszy Imre (fl. 1469-1512), a Báthoryak babocsai várnagya, földbirtokos,[2] valamint enyingi Török Lúcia, akinek a férje hédervári Héderváry Ferenc volt.[3] Az anyai nagybátyja enyingi Török Imre, valkói főispán, nándorfehérvári bán, akinek a fia a híres Török Bálint nándorfehérvári bán volt.[4]

Testvérével, Sulyok Istvánnal együtt gyámjai voltak az ifjú Török Bálintnak, bár ők sem lehettek sokkal idősebbek nála; anyjuk Sulyok Istvánné Török Krisztina, Török Bálint nagynénje volt. Szerepük volt abban, hogy Török Bálint nem volt hajlandó átadni a királynak 1521-ben Nándorfehérvárt, így annak eleste után őket is felelőssé tették ezért. Sulyok Balázs egyúttal Szabács várának várnagya volt az 1521-es török hadjárat idején és Szabács elvesztéséért akarták elsősorban felelősségre vonni. Mohács után Sulyok István és Balázs Török Bálint párthíveként előbb I. Ferdinánd magyar király, majd urukkal együtt 1536-ban Szapolyai I. János magyar király oldalára álltak. Ezzel a pártállással Sulyok Balázs 1540-ben Zala vármegyei részbirtokot nyert el, valamint a főkamarási tisztet is. Török Bálint elfogatása után (1541) azonban már újból Ferdinánd pártjára állt.[5][6]

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

Sulyok Balázs feleségül vette a zalai ősrégi nemesi származású gersei Pethő Erzsébet kisasszonyt, akitől született:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980). Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai
  2. MOLDF.97811.1496-12-20
  3. Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. második kötet (Budapest, 1922)
  4. Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)Borsa István: A szenyéri uradalom Mohács előtti oklevelei (Második, befejező közlemény)
  5. Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006). Kenyeres István: Dobó István (1502?-1572) Életrajzi vázlat
  6. Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)1999 / 10. számVERS, PRÓZAApor Elemér: Kineved? Dobo István. Kineved? Sulyok Sára Erdődi Gábor műfordításai
  7. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  8. Zólyom. A Pallas nagy lexikona (1897)
  9. A vár, ahol Dobó meghalt: Szerednye Archiválva 2013. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, nyirseghir.hu