Surányi József (újságíró)
Surányi József, születési és 1897-ig használt nevén Schwarz József[1] (Pest, 1861. december 12.[2] – Budapest, Terézváros, 1918. július 17.)[3] lapszerkesztő és -kiadó, a Pesti Napló főszerkesztője.
| Surányi József | |
 | |
| Született | Schwarz József 1861. december 12. Pest |
| Elhunyt | 1918. július 17. (56 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Surányi Károly Surányi Miklós |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályája szerkesztés
Zsidó családban született, mint Schwarz Kálmán (szül. 1835) és megyeri Krausz Karolina fia. Testvérei: Béla és Miklós, később mindhárman Surányira változtatták nevüket; húguk, Regina férjhez ment Egger Gyulához és férje nevét viselte.
Surányi József a gimnázium után Pesten kereskedelmi akadémiát végzett. 1881-ben három évi külföldi gazdasági tanulmányútra ment. 1887-ben kereskedelmi (export-import) céget alapított; övé volt a Swarz József és társa műszaki kereskedés, érdekeltsége volt a Schottola Ernő nevén ismert gumiárugyár és -kereskedésben.[4] Testvéreihez hasonlóan 1905-től egyik részvényese volt a Gizella Malom Rt.-nak.[5] 1907 novemberében a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül megkapta az udvari tanácsosi címet.[6]
Gazdasági, vállalkozói tevékenysége mellett irodalommal és újságírással is foglalkozott. Tárcákat írt a Nemzeti Ujságnak és több más lapnak. Hans Harding álnéven német nyelvű verseskötete jelent meg (Lipcse, 1890).
1901-ben átvette a Pesti Naplót, majd a lap főszerkesztője és a Pesti Napló Rt.-nak elnök-igazgatója lett. A régi stílusú lapot jó hírszolgálattal rendelkező, korszerű újsággá alakította. Az általa vezetett Pesti Naplónál tört ki 1911-ben az első és sokáig egyetlen újságírósztrájk, amely sikerrel fejeződött be: a laptulajdonos-főszerkesztő megadta a kért fizetésemelést. Egy évvel korábban történt, hogy Surányi József elbocsátotta a lap közgazdasági rovatvezetőjét, Miklós Andort, aki Az Est címen saját lapot alapított, megteremtve ezzel a Pesti Napló konkurenciáját. Az elbocsátás után a két laptulajdonos között pereskedés kezdődött, de az üzleti titkok kiteregetése egyik félnek sem használt. Miklós Andor 1912 szeptemberében visszavonta a panaszt, és a kölcsönös vádaskodásért a felek nyilvánosan „őszinte sajnálatukat” fejezték ki.
Az első világháború idején a lapkiadási üzlet lényegesen fellendült, Surányi József 1917-ben mégis megvált a laptól, ugyanis váratlanul kedvező ajánlatot kapott Hatvany Lajos cégétől. Döntésében betegsége (szívbaja) mellett közrejátszhatott az is, hogy fia meghalt a fronton. Életének utolsó évét visszavonultan töltötte.
A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben található családi sírboltban helyezték nyugalomra.[7]
Felesége Frank Mária (1870–1945) volt, Frank Antal bankigazgató és Ullmann Adél lánya, akivel 1891. március 15-én Budapesten kötött házasságot.[8] Két fiuk született, Károly (1893–1915) és Miklós (1902–?). 1907 májusában elváltak. Idősebbik fia a világháborúban hősi halált halt.
Munkái szerkesztés
- Aus jungen Tagen, Gedichte. Leipzig, 1888. (Hans Harding álnévvel. Boritékon: Budapest, 1888)
- Adatok az önálló vámterület kérdéséhez. A Pesti Napló kiadása. Budapest, (1905)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 3852/1897. Forrás: MNL-OL 30805. mikrofilm 278. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 21. oldal 12. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 897/1861. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1682/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)
- ↑ Lengyel Géza i. m. 40., 62. oldal.
- ↑ Klement Judit i. m. 68. oldal.
- ↑ Magyar Kereskedők Lapja, 1907. november 30. (27. évfolyam, 48. szám)
- ↑ (1918. július 28.) „Elhalálozás”. Ország-Világ 39 (31). (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita házassági akv. 107/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 820. o. Online elérés
- Lengyel Géza. Magyar újságmágnások. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, 62–64., 89–90.. o. (1963) Irodalomtörténeti füzetek 41. szám.
- Klement Judit (2000). Egy családi részvénytársaság a századelőn – Gizella Gőzmalom Rt. 1905-1917. (PDF). Korall, 64–69. o. (Hozzáférés: 2012. február 21.)