Svájc az Eurovíziós Dalfesztiválokon

Svájc eddig hatvanhárom alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Svájc
Adatok
Műsorsugárzó
Korábbi nemzeti válogatók Concours Eurovision (1956–1957, 1959–1961, 1963–1970, 1972–1993, 1998, 2000, 2002, 2004)
Die Grosse Entscheidungsshow (2011–2018)
Belső kiválasztás 1958, 1962, 1971, 1994, 1996–1997, 2005–2010, 2019–
Részvételek és eredmények
Részvételek 63 (52 döntő)
Első részvétel 1956
Legjobb eredmény 1. (1956, 1988)
Legrosszabb eredmény utolsó (1964, 1967, 1974, 1998, 2004 elődöntő, 2010 elődöntő, 2011, 2015 elődöntő)
Rendezések Lugano 1956
Lausanne 1989
Összpontszám a döntőkben 2004 óta 1207 (24.)
Külső hivatkozások
Honlap Az SRF eurovíziós honlapja
Svájc profilja a eurovision.tv-n
SablonWikidataSegítség

A svájci műsorsugárzó a SRG SSR, amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1956-ban csatlakozott a versenyhez.

Svájc eddig két alkalommal, 1956-ban és 1988-ban aratott győzelmet.

Története szerkesztés

Évről évre szerkesztés

Svájc egyike annak a hét országnak, melyek részt vettek a legelső, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválon. Az első versenynek ők voltak a házigazdái, és azt meg is nyerték, így Svájc lett az első ország, amely a debütálása évében meg is nyerte a versenyt (51 évvel később, 2007-ben még egy ország, Szerbia is az első részvétele évében lett győztes). A következő néhány évben többször közel álltak hozzá, de nem tudtak újra győzni.

Az 1974-es utolsó hely után sikeres évek következtek: 1975 és 1982 között minden alkalommal az első tízben zártak, de nyerniük ekkor sem sikerült. Végül 1988-ban érték el második győzelmüket, amikor az akkor még ismeretlen Céline Dion a verseny történetének egyik legizgalmasabb szavazása végén tudott nyerni.

Mivel Svájc a székhelye a versenyt szervező EBU-nak, azon kevés országok egyike, melyek sosem léptek vissza önszántukból. Azonban az 1993 és 2003 között érvényben lévő kieséses rendszer értelmében 1995-ben, 1999-ben, 2001-ben és 2003-ban sem vehettek részt az előző év rossz eredménye miatt. Az 1995-ös verseny volt a legelső, melyet Svájc nélkül rendeztek meg.

A 2004-ben bevezetett elődöntőben első alkalommal nulla ponttal zártak, annak ellenére, hogy több, mint harminc ország szavazott. 2005-ben sikerült a döntőbe jutniuk, és az első tízben végezniük, így a következő évben automatikusan döntősök voltak, ott azonban nem tudták megismételni a jó szereplést. Azóta szinte mindig kiestek az elődöntőben, sőt 2010-ben mindössze két ponttal az utolsó helyen zártak. A következő évben bár sikerült továbbjutniuk az elődöntőből, a döntőben ismét utolsóként zártak. 2012-ben és 2013-ban ismét kiestek az elődöntőben. 2014-ben azonban sikerült továbbjutniuk, és a döntőben 13.-ok lettek. 2015-ben és 2016-ban is az elődöntő utolsó helyén végeztek. 2017-ben és 2018-ban sem sikerült kivívniuk a továbbjutást, viszont 2019-ben egészen a negyedik helyig jutottak a döntőben.

2020-ban Gjon’s Tears képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. A svájci műsorsugárzó jóvoltából végül az énekes újabb lehetőséget kapott az ország képviseletére a következő évben. 2021-ben az elődöntő megnyerése után a döntőben túlszárnyalták a 2019-es eredményüket. Ezúttal harmadikként végeztek, ami 1993 óta a legjobb eredményüknek számít. 2022-ben annak ellenére, hogy ismét továbbjutottak a döntőbe, nem sikerült megtartani a jó eredményeket, tizenhetedikek lettek, majd a következő évben még rosszabb eredményt értek el, huszadikak lettek.

Nyelvhasználat szerkesztés

Svájc eddigi hatvanhárom versenydalából huszonöt francia nyelvű, tizenhat angol nyelvű, tizenkettő német nyelvű, kilenc olasz nyelvű volt, a hazai rendezésű 1989-es versenyre pedig romans nyelvű dallal neveztek.[1]

A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Svájc indulóinak francia, német, olasz, vagy romans nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték – ekkor egyszer angol nyelvű dallal neveztek –, majd 1999-ben véglegesen. Azóta főleg angol nyelvű dalokkal neveztek.

Mivel Svájcnak négy hivatalos nyelve van, némi előnyük volt a többi országgal szemben, amikor érvényben volt a nyelvhasználatot korlátozó szabály. Figyelemre méltó Peter, Sue & Marc, akik négyszer képviselték Svájcot, mindig különböző nyelven: sorban francia, angol, német és olasz nyelven.

Nemzeti döntő szerkesztés

Svájc nemzeti döntője a Die Grosse Entscheidungsshow nevet viselte, amely 2011-től 2018-ig volt az ország dalválasztó műsora. 2019-től Svájc belső kiválasztással döntött előadójukról.

2004-ig azonos lebonyolítású nemzeti döntőt tartottak: a döntőben kilenc-tíz dal vett részt, melyek különböző nyelvűek voltak, és közülük három regionális zsűri választotta ki a nyertest.[2] 1998-tól a nézők is részt vettek a döntésben, telefonos szavazás segítségével.[3] 2011-ben hat év után először rendeztek nemzeti döntőt: tizenkét induló közül a nézők választották ki a nyertest.[4] A következő évben hasonló keretek között döntöttek az induló kilétéről, csak a döntő mezőnyét növelték tizennégyre.[5]

Résztvevők szerkesztés

Év Előadó Dal Magyar fordítás Döntő Pontszám Elődöntő Pontszám
1956 Lys Assia Das alte Karussell Az öreg körhinta Nincs adat Nem volt elődöntő
Lys Assia Refrain Refrén 1. Nincs adat
1957 Lys Assia L’enfant que j’étais A gyermek, aki voltam 8. 5
1958 Lys Assia Giorgio György 2. 24
1959 Christa Williams Irgendwoher Valahonnan 4. 14
1960 Anita Traversi Cielo e terra Ég és föld 8. 5
1961 Franca Di Rienzo Nous aurons demain Holnap a miénk lesz 3. 16
1962 Jean Philippe Le retour A visszatérés 10. 2
1963 Esther Ofarim T’en vas pas Ne menj el 2. 40
1964 Anita Traversi I miei pensieri A gondolataim 13. 0
1965 Yovanna Non, à jamais sans toi Nem, örökké nélküled 8. 8
1966 Madeleine Pascal Ne vois-tu pas? Nem látod? 6. 12
1967 Géraldine Gaulier Quel cœur vas-tu briser? Kinek a szívét fogod összetörni? 17. 0
1968 Gianni Mascolo Guardando il sole A napba nézve 13. 2
1969 Paola del Medico Bonjour, Bonjour Jó napot, jó napot 5. 13
1970 Henri Dès Retour Visszatérés 4. 8
1971 Peter, Sue & Marc Les illusion de nos vingt ans Húszas éveink tévhitei 12. 78
1972 Véronique Müller C’est la chanson de mon amour Ez a szerelmem dala 8. 88
1973 Patrick Juvet Je vais me marier, Marie Megházasodom, Mária 12. 79
1974 Piera Martell Mein Ruf nach Dir Téged hívlak 14. 3
1975 Simone Drexel Mikado Mikádó 6. 77
1976 Peter, Sue & Marc Djambo, Djambo 4. 91
1977 Pepe Lienhard Band Swiss Lady Svájci hölgy 6. 71
1978 Carole Vinci Vivre Élni 9. 65
1979 Peter, Sue, Marc, Pfuri Gorps & Kniri Trödler & Co Zsibárusok és társaik 10. 60
1980 Paola Cinéma Mozi 4. 104
1981 Peter, Sue & Marc Io senza te Nélküled 4. 121
1982 Arlette Zola Amour on t’aime Szeretünk, szerelem 3. 97
1983 Mariella Farré Io così non ci sto Nem tetszik nekem ez így 15. 28
1984 Rainy Day Welche Farbe hat der Sonnenschein? Milyen színű a napfény? 16. 30
1985 Mariella Farré és Pino Gasparini Piano, piano Lassan, lassan 12. 39
1986 Daniela Simons Pas pour moi Nem nekem 2. 140
1987 Carol Rich Moitié, moitié Fele-fele 17. 26
1988 Céline Dion Ne partez pas sans moi Ne menj el nélkülem 1. 137
1989 Furbaz Viver senza tei Nélküled élni 13. 47
1990 Egon Egemann Musik klingt in die Welt hinaus Zene szól az egész világon 11. 51
1991 Sandra Simó Canzone per te Egy dal Neked 5. 118
1992 Daisy Auvray Mister Music Man Zenész úr 15. 32
1993 Annie Cotton Moi, tout simplement Egyszerűen én 3. 148
1994 Duilio Sto pregando Imádkozom 19. 15
1996 Kathy Leander Mon cœur l’aime A szívem szereti őt 16. 22
1997 Barbara Berta Dentro di me Bennem 22. 5
1998 Gunvor Lass ihn Hagyd őt 25. 0
2000 Jane Bogaert La vita cos’è? Mi az élet? 20. 14
2002 Francine Jordi Dans le jardin de mon âme Lelkem kertjében 22. 15
2004 Piero & The Musicstars Celebrate! Ünnepeljünk Nem jutott be a döntőbe 22. 0
2005 Vanilla Ninja Cool Vibes Hűs rezgések 8. 128 8. 114
2006 Six4One If We All Give a Little Ha mind adunk egy kicsit 16. 30 Automatikusan döntős
2007 DJ Bobo Vampires Are Alive A vámpírok élnek Nem jutott be a döntőbe 20. 40
2008 Paolo Meneguzzi Era stupendo Csodálatos volt Nem jutott be a döntőbe 13. 47
2009 Lovebugs The Highest Heights A legmagasabb magasságok Nem jutott be a döntőbe 14. 15
2010 Michael von der Heide Il pleut de l’or Aranyeső Nem jutott be a döntőbe 17. 2
2011 Anna Rossinelli In Love for a While Egy ideig szerelmesen 25. 19 10. 55
2012 Sinplus Unbreakable Összetörhetetlen Nem jutott be a döntőbe 11. 45
2013 Takasa You and Me Te és én Nem jutott be a döntőbe 13. 41
2014 Sebalter Hunter of Stars Csillagvadász 13. 64 4. 92
2015 Mélanie René Time to Shine A ragyogás ideje Nem jutott be a döntőbe 17. 4
2016 Rykka The Last of Our Kind Az utolsó a fajtánkból Nem jutott be a döntőbe 18. 28
2017 Timebelle Apollo Apolló Nem jutott be a döntőbe 12. 97
2018 ZiBBZ Stones Kövek Nem jutott be a döntőbe 13. 86
2019 Luca Hänni She Got Me Elkapott 4. 364 4. 232
2020 Gjon’s Tears Répondez-moi Válaszoljatok! Elmaradt a verseny
2021 Gjon’s Tears Tout l’univers Az egész univerzum 3. 432 1. 291
2022 Marius Bear Boys Do Cry A fiúk igenis sírnak 17. 78 9. 118
2023 Remo Forrer Watergun Vízipisztoly 20. 92 7. 97
2024 Nemo The Code A kód

Szavazástörténet szerkesztés

1975–2023 szerkesztés

Svájc a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben:

Hely Ország Pont
1.   Norvégia 105
2.   Dánia 98
3.   Hollandia 79
4.   Izland 77
5.   Finnország 75
6.   Ukrajna 62
7.   Oroszország 58
8.   Portugália 57
9.   Bosznia-Hercegovina 53
10.   Izrael 52

Svájc a következő országoktól kapta a legtöbb pontot az elődöntőben:

Hely Ország Pont
1.   Norvégia 122
2.   Dánia 109
3.   Málta 107
4.   Hollandia 106
5.   Lettország 80
6.   Németország 78
7.   Portugália 77
8.   Izland 74
9.   Szlovénia 73
10.   Litvánia 67

Svájc még sosem adott pontot az elődöntőben a következő országoknak: Monaco és San Marino.

Svájc mindegyik országtól kapott legalább egy pontot az elődöntőkben.

Svájc a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben:

Hely Ország Pont
1.   Olaszország 241
2.   Egyesült Királyság 218
3.   Franciaország 204
4.   Németország 193
5.   Svédország 192
6.   Spanyolország 191
7.   Írország 182
8.   Portugália 156
9.   Izrael 149
10.   Hollandia 148

Svájc a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben:

Hely Ország Pont
1.   Egyesült Királyság 179
2.   Hollandia 174
3.   Ausztria 168
4.   Finnország 150
5.   Belgium 145
6.   Németország 141
7.   Norvégia 138
8.   Írország 134
9.   Dánia 122
10.   Portugália 119

Svájc még sosem adott pontot a döntőben a következő országoknak: Fehéroroszország, Marokkó, Montenegró, Örményország, San Marino és Szlovákia.

Svájc mindegyik országtól kapott legalább egy pontot a döntőkben.

Rendezések szerkesztés

Év Város Helyszín Műsorvezető(k)
1956   Svájc, Lugano Teatro Kursaal Lohengrin Filipello
1989   Svájc, Lausanne Palais de Beaulieu Jacques Deschenaux, Lolita Morena

Háttér szerkesztés

Év Rendező Német kommentátor Francia kommentátor Olasz kommentátor Pontbejelentő
1956   Lugano Nem volt közvetítés Robert Burnier Nem volt közvetítés n. a.
1957   Frankfurt am Main kommentár az RTF-en keresztül Mäni Weber
1958   Hilversum Theodor Haller
1959   Cannes Boris Acquadro
1960   London
1961   Cannes
1962   Luxembourg kommentár az Rai-n keresztül Alexandre Burger
1963   London Georges Hardy
1964   Koppenhága Robert Burnier
1965   Nápoly Jean Charles
1966   Luxembourg Georges Hardy Giovanni Bertini
1967   Bécs Robert Burnier
1968   London Giovanni Bertini
1969   Madrid
1970   Amszterdam
1971   Dublin n. a.
1972   Edinburgh
1973   Luxembourg
1974   Brighton Michel Stocker
1975   Stockholm
1976   Hága
1977   London
1978   Párizs
1979   Jeruzsálem
1980   Hága
1981   Dublin
1982   Harrogate
1983   München
1984   Luxembourg Bernard Thurnheer Serge Moisson Ezio Guidi
1985   Göteborg
1986   Bergen
1987   Brüsszel
1988   Dublin
1989   Lausanne Thierry Masselot
1990   Zágráb Emanuela Gaggini
1991   Róma Lolita Morena
1992   Malmö Mariano Tschuor Ivan Frésard
1993   Millstreet Bernard Thurnheer Jean-Marc Richard
1994   Dublin Wilma Gilardi Sandra Studer
1995   Dublin Heinz Margot Joanne Holder Nem vettek részt
1996   Oslo Sandra Studer Pierre Grandjean Yves Ménestrier
1997   Dublin Heinz Margot és Roman Kilchsperger Jonathan Tedesco Sandy Altermatt
1998   Birmingham Jean-Marc Richard Regula Elsener
1999   Jeruzsálem Sandra Studer Nem vettek részt
2000   Stockholm Astrid Von Stockar
2001   Koppenhága Phil Mundwiller Nem vettek részt
2002   Tallinn Jonathan Tedesco és Claudio Lazzarino Diana Jörg
2003   Riga Roman Kilchsperger Jean-Marc Richard és Alain Morisod Nem vettek részt
2004   Isztambul Marco Fritsche Daniela Tami és Claudio Lazzarino Emel Aykanat
2005   Kijev Sandra Studer Jean-Marc Richard és Marie-Thérèse Porchet Cécile Bähler
2006   Athén Jean-Marc Richard és Alain Morisod Sandy Altermatt és Claudio Lazzarino Jubaira Bachmann
2007   Helsinki Bernard Thurnheer Jean-Marc Richard (összes adás)
Nicolas Tanner (elődöntő)
Henri Dès (döntő)
Sven Epiney
2008   Belgrád Sven Epiney Jean-Marc Richard és Nicolas Tanner Sandy Altermatt Cécile Bähler
2009   Moszkva
2010   Oslo Christa Rigozzi
2011   Düsseldorf Jonathan Tedesco Cécile Bähler
2012   Baku Clarissa Tami és Paolo Meneguzzi Sara Hildebrand
2013   Malmö Alessandro Bertoglio Mélanie Freymond
2014   Koppenhága Sven Epiney, Peter Schneider és Gabriel Vetter Alessandro Bertoglio és Sandy Altermatt Kurt Aeschbacher
2015   Bécs Clarissa Tami és Paolo Meneguzzi Laetitia Guarino
2016   Stockholm Clarissa Tami és Michele Carobbio Sebalter
2017   Kijev Sven Epiney, Stefan Büsser és Micky Beisenherz Clarissa Tami és Sebalter Luca Hänni
2018   Lisszabon Sven Epiney Letícia Carvalho
2019   Tel-Aviv Jean-Marc Richard és Nicolas Tanner (összes adás)
Bastian Baker (döntő)
Sinplus
2021   Rotterdam Jean-Marc Richard és Nicolas Tanner (összes adás)
Joseph Gorgoni (döntő)
Clarissa Tami (összes adás)
Sebalter (döntő)
Angélique Beldner
2022   Torino Jean-Marc Richard (összes adás)
Nicolas Tanner (elődöntők)
Gjon’s Tears (döntő)
Francesca Margiotta (első elődöntő és döntő)
Boris Piffaretti (második elődöntő és döntő)
Clarissa Tami (összes adás)
Julie Berthollet
2023   Liverpool Jean-Marc Richard és Nicolas Tanner Ellis Cavallini és Gian-Andrea Costa Chiara Dubey
2024   Malmö n. a. n. a. n. a. n. a.

Díjak szerkesztés

Marcel Bezençon-díj szerkesztés

Kategória Év Előadó Dal Zeneszerző(k)
Szöveg / zene
Eredmény az Eurovízión Helyszín
Helyezés Pontszám
Zeneszerzői díj 2021 Gjon’s Tears Tout l’univers Gjon Muharremaj, Xavier Michel, Wouter Hardy, Nina Sampermans 3. 432   Hollandia, Rotterdam

ESC Radio Awards szerkesztés

Kategória Év Előadó Dal Eredmény az Eurovízión Helyszín
Helyezés Pontszám
Legjobb dal 2021 Gjon’s Tears Tout l’univers 3. 432   Hollandia, Rotterdam
Legjobb férfi előadó 2019 Luca Hänni She Got Me 4. 364   Izrael, Tel-Aviv
2020 Gjon’s Tears Répondez-moi   Hollandia, Rotterdam
2021 Gjon’s Tears Tout l’univers 3. 432   Hollandia, Rotterdam

Galéria szerkesztés

Lásd még szerkesztés

Források szerkesztés

  1. Svájc indulóinak listája. diggiloo.net. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  2. 1993-as svájci nemzeti döntő.. natfinals.50webs.comd. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  3. 1998-as svájci nemzeti döntő.. natfinals.50webs.comd. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  4. 2011-es svájci nemzeti döntő.. natfinals.50webs.comd. [2011. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 1.)
  5. 2012-es svájci nemzeti döntő.. natfinals.50webs.comd. [2011. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 12.)

További információk szerkesztés