Svédország Szociáldemokrata Munkáspártja

svéd politikai párt

Svédország Szociáldemokrata Munkáspártja (svédül: Sveriges socialdemokratiska arbetareparti, rövidítése: S) svédországi baloldali politikai párt, az ország legrégebbi pártja. A pártot gyakran csak Socialdemokraterna (Szociáldemokraták) néven említik. A párt 1921 óta 69 éven át volt tagja a mindenkori kormánykoalíciónak, és 27 éven át volt ellenzékben.

Svédország Szociáldemokrata Munkáspártja
Sveriges socialdemokratiska arbetareparti

Logo socialdemokraterna red.svg
Adatok
Elnök Magdalena Andersson
Frakcióvezető Tomas Eneroth

Alapítva 1889. április 23.
Székház Sveavägen 68
Stockholm
Svédország
Ifjúsági tagozat SSU - Sveriges Socialdemokratiska Ungdomsförbund (Svéd Szociáldemokrata Ifjúsági Liga)
Tagok száma 100 900 (2014)

Ideológia szociáldemokrácia
demokratikus szocializmus
Politikai elhelyezkedés balközép
Parlamenti jelenlét Riksdag:
100 / 349
Megyei tanácsok:
572 / 1 597
Önkormányzati képviselők:
4 364 / 12 700
Nemzetközi szövetségek Progresszív Szövetség
Európai párt Európai Szocialisták Pártja
EP-frakció Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
[socialdemokraterna.se Weboldala]

IdeológiájaSzerkesztés

A pártot 1889-ben alapították meg, a párt alapvető ideológiája a marxista revizionizmushoz állt közel. A későbbiekben ideológiája a marxizmus helyett, a demokratikus szocializmus és a szociáldemokrácia elvei szerint folytatták politikájukat. A párt támogatja a jóléti kiadások fedezését a progresszív adó rendszer révén emellett a korporatizmust is, melynek keretében az egyes érdekcsoportok tárgyalással rendezik kérdéseiket és nem sztrájkokkal. A párt hevesen ellenzi a diszkrimináció és rasszizmus minden formáját.

SzociáldemokráciaSzerkesztés

A párt fő eredményének tekinti a progresszív adórendszer létrehozását, a méltányos kereskedelem és az alacsony munkanélküliség megteremtését. A jóléti állam a második világháború után alakult ki Svédországban, amely Ernst Wigforss szociáldemokrata politikus által elindított gazdasági programnak köszönhető. Ezt a gazdasági programot "Keynes előtti Keynesianizmus"-nak nevezeték utólag. Ehhez a programhoz kapcsolódott a Gösta Rehn és Rudolf Meidner közgazdászok által kidolgozott munkaerő piaci politika, amit Rehn-Meidner-modellnek neveznek. Ez a modell kimondta, hogy nem a kereslet növelésével állami befolyással nem elérhető a teljes foglalkoztatás, emiatt a modell kimondja, hogy az államnak a mérsékelt keresletnövelést kell alkalmaznia. A modell fő elemei: alacsony infláció, teljes foglalkoztatás, jövedelmi egyenlőség, nagy növekedési szint.[1]

Választói bázisaSzerkesztés

A párt szavazói egy 2010-es felmérés szerint az alábbi társadalmi csoportokból kerülnek ki:[2]

  • Dolgozói szakszervezeti tagok
  • Rokkantak
  • Svédországban élő külföldiek
  • Munkanélküliek
  • Fizikai dolgozók,
  • Közszféra alkalmazottjai,
  • Nők
  • 65 év feletti nyugdíjasok,
  • 18-21 év közötti fiatalok

A párt elnökeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. A "harmadik út" Brüsszelbe vezet? A svéd modell és európai integráció kölcsönhatása. (Hozzáférés: 2017. május 19.)
  2. VALU - Tabeller. [2011. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 6.)