Főmenü megnyitása

Sylejman Delvina bég (albánul Sylejman Bey Delvina, nevének írásváltozata Sulejman Delvina; Delvina, 1884. október 5.Vlora, 1933. augusztus 1.) albán politikus, 1920-ban Albánia miniszterelnöke.

Sylejman Delvina
(Sulejman Delvina)
Sylejman Delvina
Sylejman Delvina
Született 1884. október 5.
Delvina
Elhunyt 1933. augusztus 1. (48 évesen)
Vlora
Állampolgársága albán
Foglalkozása
Tisztség Minister of Foreign Affairs
Iskolái Ankara University Faculty of Political Science

Sylejman Delvina aláírása
Sylejman Delvina aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Sylejman Delvina témájú médiaállományokat.

Janinai gimnáziumi tanulmányai után bekapcsolódott a nemzeti mozgalomba, s hamarosan a konstantinápolyi emigrációhoz csatlakozott. 1911 júliusában a latin betűs albán ábécé elfogadásáért diáktüntetést szervezett Konstantinápolyban.

Az első világháborút követően, 1919 végén a törökországi albánok képviseletében megjelent a párizsi békekonferencián, de a tárgyalásokon nem vehetett részt. Hamarosan az ország helyzetét stabilizáló, 1920 januárjában megtartott lushnjai kongresszus vezéralakjaként az államfői jogköröket gyakorló Legfelsőbb Tanács egyik előkészítője volt. A kongresszus Delvinát bízta meg kormányalakítással, s március 27-én hivatalosan is beiktatták a világháború utáni Albánia első nemzeti kormányát, amelynek tagjai a következők voltak: Mehmet Konica külügy-, Amet Zogu belügy-, Kadri Prishtina igazságügy-, Sotir Peci oktatási, Lek Çoba pénzügy-, Eshref Frashëri közmunkaügyi, Idhomene Kosturi postaügyi és Ali Riza Kolonja hadügyminiszter. A kabinet egyik fő feladatának azt tekintette, hogy a továbbra is megszállt albán területekre kiterjessze politikai ellenőrzését. A belügyminiszter Zogu által irányított kormányhadsereg megelőzte a Shkodra felé tartó szerb csapatokat. Délen tárgyalások útján egyeztek meg a görögökkel arról, hogy a világháború idején kialakult határvonalat tekintik érvényesnek. A Delvina-kormány május 20-án fegyverbe szólította az albánokat a Vlora környékét megszálló Olaszország ellen. Az olaszok július 2-án kiürítették a várost, majd a Tiranában aláírt egyezmény értelmében szeptember 2-án Albánia olasz használatban hagyta Sazan szigetét. November 20-án Delvina és kormánya lemondott, arra hivatkozva, hogy az albán–délszláv konfliktust nem voltak képesek kezelni.

1921. július 11-én Iliaz Vrioni kormányának belügyminisztere lett. 1922 októberében csatlakozott a Fan Noli vezette antizogista erőkhöz. 1924-ben részt vett a júniusi forradalomban, majd Fan Noli kormányának külügyminisztere volt június 16. és december 23. között. Miután Zogu elkergette Nolit és visszaszerezte a hatalmat, Delvinának is menekülnie kellett az országból és emigrációban élt. 1927. szeptember 21-én több politikustársával együtt amnesztiában részesült, visszatért hazájába, és a politikától visszavonultan élte le életét.

ForrásokSzerkesztés

  • Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Elődje:
Turhan Përmeti
Albánia
miniszterelnöke

1920
Utódja:
Iliaz Vrioni