Számosság

matematikai fogalom
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 24.

A halmazelméletben a számosság fogalma a „halmazok elemszámának” az általánosítása a véges (azaz véges számosságú) halmazokról a végtelen (azaz végtelen számosságú) halmazokra. Véges halmazok esetében a számosság megegyezik tehát a halmaz elemeinek a számával, amely természetes szám, beleértve a nullát is, s ez az üres halmaz elemszámának felel meg. A halmazok számosságának a jelölésére is ugyanazt a jelölést használjuk, mint a véges halmazok esetén a halmazok elemszámának a jelölésére, azaz tetszőleges halmaz számosságának vagy kardinális számának a jele: .

Számosságok relációi

szerkesztés

Egyenlőség

szerkesztés

Legyen   két tetszőleges halmaz. Akkor mondjuk, hogy az   és   halmazok ekvivalensek (vagy más szóval egyenlő számosságúak), ha létezik   bijektív leképezés.

Megjegyzés: A halmazok ekvivalenciája halmazok tetszés szerinti halmazában ekvivalenciareláció.

Kisebb-nagyobb reláció

szerkesztés

Legyen   két tetszőleges halmaz. Akkor mondjuk, hogy  , ha létezik   injektív leképezés, ami   minden eleméhez   más-más elemét rendeli, azaz   ekvivalens   egy részhalmazával. Ha létezik ilyen injektív leképezés, de    -vel magával már nem ekvivalens, azaz nincs megfelelő bijektív leképezés, akkor   számossága nagyobb, mint   számossága. Jele:  .

Cantor-Bernstein-tétel

szerkesztés

Belátható a következő (végtelen halmazok esetében nem triviális) tétel:

Ha   és  , akkor  .

Alternatív megfogalmazás: Ha az   és   halmazok között léteznek   és   injektív leképezések, akkor létezik egy   injektív ráképezés (bijekció) is.

Azaz, ha létezik olyan   függvény, ami az   halmaz elemeihez a   halmaz különböző elemeit rendeli, és egy   függvény, ami   elemeihez   különböző elemeit rendeli, akkor létezik olyan   függvény is, mely   és   elemei között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetést létesít.

A tétel szemléletesen értelmezve azt jelenti, hogy a halmazok számosságai a rendezési (kisebb-nagyobb) relációjukra nézve láncot alkotnak (a számosságok rendezése trichotom jellegű), azaz ha a és b halmazok (nem feltétlenül finit) elemszámai, akkor az a<b, a=b és a>b lehetőségek közül pontosan egy teljesül.

Megszámlálható halmaz

szerkesztés

A véges halmazokat és a megszámlálhatóan végtelen halmazokat megszámlálható halmazoknak nevezzük.

Véges halmaz

szerkesztés

Azt mondjuk, hogy egy halmaz véges, ha nem létezik olyan valódi részhalmaza, amellyel ekvivalens.

Megjegyzés. A véges halmazok fenti definíciója ekvivalens a következő, a természetes szám fogalmát is használó definícióval: Tetszőleges   halmazt véges halmaznak nevezünk, ha valamely   természetes számra létezik   bijekció, beleértve az üres halmazt is   esetén.

(Vagy másképpen:   véges halmaz, ha létezik   természetes szám és   bijekció, ahol   Neumann-féle halmazelméleti definíciója   )

  • Legyen  . Ekkor  .
  • A   véges halmaz hatványhalmazának a számossága  .

Megszámlálhatóan végtelen halmaz

szerkesztés

Azt mondjuk, hogy a   halmaz megszámlálhatóan végtelen, ha létezik   bijekció, ahol   a természetes számok halmaza.

A természetes számok halmaza, illetve a megszámlálhatóan végtelen halmazok számosságát Georg Cantor után szokásosan   (ejtsd: alef null, ahol az alef karakter a héber ábécé első betűje) jelöli. Ez a legkisebb végtelen számosság (ezért is a nulla alsó index).

Következmények

szerkesztés
  • A természetes számokkal való bijekció pont azt jelenti, hogy ezek a halmazok sorba rendezhetőek. (Hiszen minden halmazbeli elemhez egy-egy értelmű megfeleltetéssel egy sorszámot rendelünk.)
  • A halmazelmélet szokásos felépítésében, a ZFC-axiómarendszer esetén igaz az az állítás, hogy tetszőleges végtelen halmaznak van   számosságú részhalmaza. Más axiómarendszerekben ez nem feltétlenül teljesül (például az ún. ZFU-ban).[1]
  • A természetes számok halmaza ( ) megszámlálhatóan végtelen sok elemű, hiszen a természetes számok egy-egy értelműen megfeleltethetők a természetes számoknak: minden egyes természetes számhoz hozzárendeljük önmagát mint sorszámot.
  • Az egész számok halmaza ( ) megszámlálható, mivel számossága egyenlő a természetes számok számosságával. Ezt könnyű belátni, hiszen legyen a leképező függvényünk a következő:  
Azaz minden nemnegatív számhoz rendeljük a páros számokat és minden negatívhoz a páratlanokat. Ez egy jó példa arra, hogy végtelen halmazok esetében lehetséges, hogy egy halmaz és annak egy valódi részhalmaza egyenlő számosságú.
  • A racionális számok halmaza ( ) megszámlálhatóan végtelen. Ugyanis minden pozitív racionális szám egyértelműen felírható   alakban, ahol p és q pozitív egész számok relatív prímek. A (p, q) számpárt értelmezhetjük úgy, mint egy P pont koordinátáját a síkon. Minden ilyen P egy egész koordinátájú rácspontra esik. Az egész koordinátájú rácspontokat viszont az alábbi ábrán látható lila út mentén a balfelső sarokból kezdve sorra fel lehet keresni visszatérés nélkül, így a P pontok is sorba rendezhetők a bejárási út mentén, sorrendjük szerint pedig egyértelműen megfeleltethetők a természetes számoknak.
 
Az egész rácspontok bejárási útja
Hasonlóan belátható, hogy a negatív racionális számok is megszámlálhatóan végtelen sokan vannak. A pozitív és a negatív racionális számok együtt is megszámlálhatóan végtelen sokan vannak, mivel össze tudjuk őket fésülni az egész számok példájában látott leképezéssel. Már csak a 0 maradt ki: tegyük a nullát a számlálásunk legelejére, az 1. pozícióba, a többi racionális szám megszámlálását pedig ismételjük meg a fenti módon, csak éppen a 2. sorszámtól!

Néhány idekapcsolódó egyszerű tétel bizonyítás nélkül

szerkesztés
  • Ha A megszámlálható és a tőle diszjunkt B halmaz véges, akkor   is megszámlálható.
  • A diszjunkt A és B halmazok egyesítésének s számossága csak A és B számosságától függ, vagyis ha A és B helyére a velük egyenlő számosságú A’, illetve B’ halmazokat tesszük úgy, hogy A’ és B’ diszjunktak, akkor utóbbiak egyesítésének a számossága is s lesz.
  • Ha véges sok (mondjuk k darab) diszjunkt Ai halmazunk van és mindegyik megszámlálható, akkor   is megszámlálható.
  • Megszámlálható sok diszjunkt Ai halmazunk van és mindegyik megszámlálható, akkor az egyesítésük, vagyis   halmaz is megszámlálható.
  •   összes véges részhalmazainak a halmaza is megszámlálható.

Kontinuum halmaz

szerkesztés

Azt mondjuk, hogy a   halmaz kontinuum számosságú, ha létezik   bijekció, ahol   a valós számok halmaza.

A kontinuum számosságot Cantor  -vel (gót c) jelölte.

A „legegyszerűbb” ilyen halmaz a [0,1] zárt intervallumba tartozó valós számok halmaza. Ennek számossága kontinuum. Lássuk ezt be!

Ez a   számosság legalább megszámlálhatóan végtelen (hisz   tartalmazza például a nyilvánvalóan megszámlálhatóan végtelen   részhalmazt). Indirekt tegyük fel, hogy   megszámlálhatóan végtelen, vagyis elemeit valamilyen (v1, v2, …) sorrendbe rendezhetjük.

Minden ilyen vi egy 0 és 1 közötti valós szám, felírható tehát végtelen tizedes törtként 0,vi1vi2vi3… alakban. (Ez a felírás nem egyértelmű, pl.: 0,5000 = 0,49999…. Ezért most az egyértelműség kedvéért zárjuk ki azt a felírási módot, ahol egy idő után csupa kilences következik.) Az indirekt feltevés szerint tehát a

0,v11v12v13

0,v21v22v23

0,v31v32v33

sorozat   minden elemét tartalmazná. A táblázat „átlója” mentén végighaladva készítsünk egy olyan w valós számot, melynek w=0,w1w2w3… tizedestört alakjához úgy jutunk, hogy ha vii = 1 volt, akkor legyen wi = 2, ha pedig vii ≠ 1 volt, akkor legyen wi = 1. Ez a w szám biztos nem szerepelhetett a fenti táblázatban, hisz bármely j-re elmondható, hogy vj szám j-edik tizedesjegye különbözik a w szám j-edik tizedesjegyétől. Mivel így nem minden 0 és 1 közötti valós szám szerepel a felsorolásban, ellentmondásra jutunk, tehát   nem lehet megszámlálható.

Néhány idekapcsolódó egyszerű tétel bizonyítás nélkül

szerkesztés
  • Legyen A egy véges vagy megszámlálhatóan végtelen halmaz, B pedig egy tőle diszjunkt, kontinuum számosságú halmaz. Ekkor  .
  • Megszámlálhatóan végtelen halmaz hatványhalmaza épp kontinuum számosságú.

Megjegyzés

szerkesztés
  • Struktúra számosságán a struktúra alaphalmazának számosságát értjük.[2]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  1. Lásd: mathforum.org
  2. Csirmaz, László & Hajnal, András: Matematikai logika egyetemi jegyzet, ELTE Bp, 1994 (Postscript változat)

Külső hivatkozások

szerkesztés