Szántó Zoltán
Szántó Zoltán (szül. Schreiber, Nagykanizsa, 1893. december 17.[1] – Budapest, 1977. március 26.) magyar diplomata, kommunista politikus, államminiszter a harmadik Nagy Imre-kormányban.
Szántó Zoltán | |
Született | Schreiber Zoltán 1893. december 17. Nagykanizsa |
Elhunyt | 1977. március 26. (83 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésApja Schreiber Sándor hentessegéd, anyja Günsberger Szelina. Négy polgárit, majd felsőkereskedelmi iskolát végzett. 1908-ban asztalosinasként kapcsolódott be az MSZDP ifjúsági mozgalmába. Eredetileg orvosi pályára készült, de az első világháború kitörése megakadályozta a továbbtanulásban. 1914-ben tiszti iskolát végzett, majd a keleti frontra került. 1916-ban orosz fogságba került, itt került kapcsolatba az orosz forradalmi mozgalommal.
1918 nyarán hazatérhetett, Budapesten beiratkozott a tudományegyetem orvosi karára. A budapesti karhatalmi századparancsnoka lett. Az őszirózsás forradalom idején századával együtt a Magyar Nemzeti Tanács mellé állt, aktív szerepet játszott a dunai hidak védelmében. Novemberben az elsők között lépett be a KMP-be. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg ezredparancsnoka, hadosztály-politikai biztos volt. A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába emigrált.
1919. június 11-én Budapesten, a Józsefvárosban orvostanhallgatóként feleségül vette a nála négy évvel fiatalabb Török Sára szintén orvostanhallgatót, Török Vilmos és Friedmann Róza lányát.[2]
Részt vett a KMP újjászervezésében, 1926-ban póttagja lett a párt központi bizottságának, majd még ugyanebben az évben pártutasításra hazatért. Itthon 1927-ben letartóztatták, 8 és félévi fegyházra ítélték. Büntetése letöltése után, 1935-ben Moszkvába emigrált, ahol a Kommunista Internacionáléban a KMP-t képviselte.
A második világháború alatt a moszkvai székhelyű Kossuth Rádió adásait szerkesztette. 1945-ben hazatért és tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 1947—1949 között belgrádi követ, 1949–1954 között Párizsban, 1955–56-ban Varsóban volt a magyar képviselet vezetője. 1956. november 3-án a harmadik Nagy Imre-kormány megalakulásakor államminiszter lett. A szovjet intervenciót követően a jugoszláv nagykövetségen kapott menedéket családjával együtt. A Nagy Imre-perben a vád tanújaként Nagy Imréék ellen vallott, ezért megúszta a felelősségre vonást.
1958-ban nyugdíjba vonult, ekkortól kezdve haláláig visszavonultan élt.
Magyarul
szerkesztés- Vég és kezdet. Emlékirat; Szépirodalmi, Bp., 1964
- Vég és kezdet. Emlékezések; Szépirodalmi, Bp., 1974
- Egy per, ötven év távlatából; Magvető, Bp., 1978 (Tények és tanúk)
Családja
szerkesztésTestvére volt Szántó Béla és Szántó Rezső, és Szántó Gizella.[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Születési bejegyzése a nagykanizsai izraelita hitközség születési akv. 103/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 2479/1919. folyószáma alatt.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Életrajza az 1945-47-es országgyűlési almanachban
További információk
szerkesztés- ↑ Gecsényi: Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos (szerk): Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990. Budapest: MTA Történettudományi Intézet. 2015. = Magyar történelmi emlékek, ISBN 978-963-416-007-6
- Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
- Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.