Szász Károly (költő, 1829–1905)

(1829-1905) magyar költő, drámaíró, műfordító, esztéta, református lelkész, püspök, politikus, az MTA tagja

Szemerjai Szász Károly (Nagyenyed, 1829. június 15.Budapest, 1905. október 15.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1884-től 1903-ig, emellett költő, drámaíró, műfordító, esztéta, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Szász Károly
a Dunamelléki református egyházkerület püspöke
Az idős Szász Károly portréja a Vasárnapi Ujságból (1898)
Az idős Szász Károly portréja a Vasárnapi Ujságból (1898)

Született1829. június 15.
Nagyenyed
Elhunyt1905. október 15. (76 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
Felekezetprotestantizmus
Püspökségi ideje
1884 – 1903
Előző püspök
Következő püspök
Török Pál
Baksay Sándor
Szász Károly aláírása
Szász Károly aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szász Károly témájú médiaállományokat.
Szász Károly és testvére, a szintén püspök Szász Domokos

Szász Károly (1865–1950) politikus, irodalomtörténész és Szász Béla (1868–1938) jogász, költő, műfordító apja. Szász Domokos (1838–1899) testvére volt, akit erdélyi püspökké választottak.

Élete szerkesztés

Apja Szász Károly matematikus és államférfi volt. A gimnáziumot Nagyenyeden végezte, majd Kolozsváron tanult tovább. 1848-ban amikor édesapját vallás- és közoktatásügyi államtitkárrá nevezték ki, a pesti egyetemen mennyiség- és hittudományi előadásokat hallgatott. 1849-ben apjával együtt menekült Debrecenbe, ahol egy ideig az apja vezetése alatt álló vallás- és közoktatásügyi minisztériumban fogalmazó volt, azután pedig utászként szolgált a honvédseregben. A szabadságharc után Tiszaroffon a Borbély-családnál talált menedéket; 1850 tavaszán Bejébe a Szentmiklóssy-családhoz ment nevelőül. Közben magánúton elvégezte a teológiát. Két évig az újonnan szervezett nagykőrösi gimnáziumban tanított. Ebben az időben vette feleségül unokatestvérét, szemerjai Szász Paulinát, kinek korai halála után, 1853-ban a kecskeméti gimnáziumba ment át, 1854-ben Kézdivásárhelyre, 1857-ben Kunszentmiklósra hívták meg lelkésznek. A kiskunhalasi nagybirtokos család sarja, Bibó Antónia lett a második felesége. 1862-ben, Szilády László halála után pályázott Kiskunhalason a lelkészi állásra, de végül Szilády Áron, aki később jó barátja és munkatársa lett, kapta a hivatalt. 1863-ban Szabadszálláson lett lelkész, 1865-től a fülöpszállási kerület országgyűlési képviselője is volt. 1867-ben a vallásügyi minisztériumba osztálytanácsossá nevezték ki. 1884. június 7-én a dunamelléki egyházkerület püspökévé választották.

A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező taggá választotta, 1869. április 14-én lett rendes tag; 1878. június 14-étől az igazgatótanács tagja, 1892. május 5-étől 1895-ig másodelnök, 1898-tól az I. osztály elnöke, 1899. május 5-étől pedig tiszteleti tag volt. A Kisfaludy Társaság 1860. július 15-én tagjává, 1900. február 14-én alelnökévé választotta.

Munkássága szerkesztés

Minden irodalmi műfajban alkotott (Nagykőrösön Arany János társaságában balladákkal is próbálkozott); önálló szépirodalmi műveit az irodalomtörténet kevésbé maradandónak ítéli, viszont a magyar kulturális életben jelentős szerepet játszottak műfordításai és irodalmi elemzései. Madách Imre Az ember tragédiája című drámájáról ő írta az első elemzést.

Művei szerkesztés

 
Szász Károly sírja Budapesten. Kerepesi temető: 28-díszsor-13.
 
Szász Károly és második neje, Bibó Antónia

Murány hölgye (kiadatlan költői beszély)1847

Műfordításai szerkesztés

  • Moore Tamás költeményeiből. Angolból ford. Pest 1853.
  • Angol és franczia költőkből. Kiadta barátja Tomory Anasztáz. Pest, 1853.
  • Angol és franczia költőkből. Ford. Pest, 1855.
  • Cleinmann Károly. Isten mindenem... 3. kiadás. Átnézte. Uo. 1858.
  • Lyrai áloék. Nyugati költőkből ford. Pest, 1861.
  • Béranger dalai. Magyarították Szász Károly, Illésy György és mások. Pest, 1861.
  • Gyöngyvirágok. Nyugoti költőkből ford. Uo. 1862.
  • Hugo Viktor: A századok legendájából, ford. Uo. 1862.
  • Thackeray: Esmond Henrik, Anna királynő ezredesének önéletirata. Ford. Uo. 1862-65. Két kötet. (Szász Bélával).
  • Lord Clive, Warren Hastings, Az angol Keletindia meghódítása. Ford. Uo. 1865. (2. kiadás. Bpest, 1886).
  • Hugo Viktor: A tenger munkásai. Ford. Pest, 1866. Három kötet.
  • Juste Tivadar: Mária magyar királyné II. Lajos özvegye. Ford. Uo. 1866.
  • Nibelung-ének. Ónémet hősköltemény. Ford. Uo. 1868.
  • Laveleye Emil. Deák Ferencz. Ford. és jegyzetekkel kísérte. Uo. 1869.
  • Molière vígjátékai: III. A mizantrop. IV. A férjek iskolája, A nők iskolája, A nők iskolájának bírálata. V. A pórul járt megédesek, Sganarelle, Kénytelen házasság. XII. Pourceaugnac ur) Uo. 1869., 1871-72., 1873. (IV., V. I. kiadás. Uo. 1884).
  • Shakespeare minden munkái. Ford. többen. Kiadja Tomory Anasztáz költségén a Kisfaludy-Társaság. I. Othello; II. Télirege; III. Macbeth; VI. Antonius és Cleopatra; XI. Romeo és Julia; A vihar; XIV. II. Richard király; XVIII. VIII. Henrik király. Uo. 1864-1878.
  • Verne Gyula regényei, Utazás a holdba és a hold körül (1869. 1870); Utazás a föld középpontja felé (1875); Utazás a föld körül 80 nap alatt (1876); Utazás a tenger alatt (1875); Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutskig (1877); Servadac Hektor kalandos utazása a naprendszeren át (1877); A rejtelmes sziget (1877); Tizenötéves kapitány és A Bounty lázadói (1878); A Begum 500 milliója (1879); A gőzház (1880). Budapest, 1872-1880. (Ezen regények nagyobbrészt előbb a Vasárnapi Ujságban átdolgozva jelentek meg képekkel, nagyrészt 3. kiadásban is).
  • Szász Károly kisebb műfordításai. Teljes kiadás. Uo. 1872. Három kötet. (és Uo. 1873. Családi Könyvtár).
  • Byron, Hugo Viktor, Béranger. Műfordítások. Uo. 1873.
  • Lewes Gy. Henrik, Goethe élete. Uo. 1874. Két kötet.
  • Tennyson Alfréd, Király-idyllek: I. Helen-II. Ginevra. Uo. 1875. (Olcsó Könyvtár 13.).
  • Göthe költeményei. Budapest, 1875. Két kötet.
  • Hugo Viktor. Borgia Lucretia. Uo. 1882. (Olcsó K. 140.).
  • Ebers György: Egy polgármesterné a XVI. századból. Ford. Uo. 1882. Két kötet.
  • Tennyson: Az Arthur-mondakör és T. Király-Idylljei. Egyetemi előadásai után. Uo. 1882. (Kőnyomat).
  • Dante Alighieri Isteni színjátéka (Divina Commedia). Ford. bevezette és magyarázó jegyzetekkel kísérte I. A pokol. II. A purgatorium. III. A paradicsom. Uo. 1885., 1891., 1899. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata IV. cyclus, Uj Folyam VII., XXXVIII.).
  • Az emberi szellem képviselői. Irta Emerson Ralph Waldo. Angolból ford. Uo. 1894. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Uj F. XX.).

Emlékezete szerkesztés

Kiskunhalason, Kunszentmiklóson, Nagykőrösön és Budapesten utcákat neveztek el róla. Kiskunhalason emléktáblát avattak egykori lakhelyénél. 1906-ban a kiskunhalasi református gimnázium önképző köre vette fel a nevét. Írásaiból válogatást adtak ki, születésének 100. évfordulóján, 1929-ben.

További információk szerkesztés

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Szász Károly témában.

Források szerkesztés