Főmenü megnyitása

Szász Margit brandenburgi választófejedelemné

szász hercegnő, brandenburgi őrgrófné, választófejedelem-asszony

Szász Margit (Weimar, 1449Spandau, 1501. július 13.), franciául: Marguerite de Saxe/de Thuringe, csehül: Markéta Saská, németül: Margarete von Sachsen, latinul: Margareta Saxoniae, luxemburgi nyelven: Margréit vu Sachsen, szász és luxemburgi hercegnő,[1] türingiai tartománygrófnő. Nagybátyjának, V. Lászlónak a halála után az édesanyja 145758-ban Hunyadi Mátyás ellenében magyar trónkövetelő, így Margit is viselte a magyar királyi hercegnő címet. Habsburg Albert magyar, német, cseh király és Luxemburgi Erzsébet unokája, Zsigmond magyar és cseh király , német-római császár, valamint Cillei Borbála dédunokája. A Wettin-ház tagja.

Szász Margit
Szászországi Margit
Türingiai Margit
Wettin Margit
Johann Cicero.jpg

Brandenburgi választófejedelemség választófejedelemnéje
Margarete von Sachsen
Uralkodási ideje
1486. március 11. 1499. január 9.
Elődje Szász Anna
Utódja Oédenburgi Erzsébet
Életrajzi adatok
Uralkodóház Wettin-ház
Született 1449
Weimar
Elhunyt 1501. július 13. (52 évesen)
Spandau
Édesapja III. Vilmos szász herceg, Luxemburg hercege, Türingia tartománygrófja (1425–1482)
Édesanyja Habsburg Anna magyar, cseh és német királyi hercegnő (1432–1462)
Házastársa I. János Cicero brandenburgi őrgróftól és választófejedelem (1455–1499)
Gyermekei 1. N. (leány) (1480–1482)
2. Wolfgang (1482–1482)
3. Joachim Nesztor (1484–1535)
4. Erzsébet (1486–1486)
5. Anna (1487–1514)
6. Orsolya (Ursula) (1488–1510)
7. Albert (1491–1545)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szász Margit témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Édesapja III. Vilmos szász herceg, Luxemburg hercege, Türingia tartománygrófja. Édesanyja Habsburg Anna, I. (II./V.) Albert magyar, német, cseh királynak, osztrák hercegnek és Luxemburgi Erzsébetnek, Zsigmond magyar, német, cseh király és német-római császár, valamint Cillei Borbála egyetlen gyermekének az elsőszülöttje. Egy húga született, Katalin 1453-ban. Margit volt Cillei Borbála első dédunokája, aki még a dédanyja életében született, és kétéves volt, amikor Borbála királyné meghalt 1451-ben.

Édesanyja magyar hercegnőként amint tudomást szerzett az öccse, V. László haláláról (1457. november 23.) mint annak törvényes örököse, rögtön felvette a Magyarország, Csehország, Horvátország, Dalmácia született királynője (regina nata), Ausztria és Luxemburg hercegnője, valamint Morvaország őrgrófnője címeket. A férje, Szász Vilmos pedig, akivel I. Ulászló halála (1444) miatt újra jegyesek lettek, és végül 1446-ban összeházasodtak, amikor I. Ulászló visszatérésére és életben maradására nem sok esély volt már, a felesége törvényes gyámjának (legitimus tutor) címezte magát, és megbízottait Bécsbe küldte, hogy vegyék fel a kapcsolatot Montschiedel Boldizsár kinevezett zágrábi püspökkel. A vele való tárgyalásról Vilmos követei 1457. december 13-án tettek jelentést, de Vilmos három hétig habozott, nem tett lépéseket a magyar trón megszerzésére.[2] Vilmos a felesége, Anna nevében sikertelenül próbálta megszerezni a magyar trónt I. Mátyás királlyal szemben, hiszen a királyválasztó országgyűlésre (1458. január 24.) követeket nem küldött, ehelyett Anna hercegnő egykori gyámjához, a Habsburg-ház fejéhez, III. Frigyes német-római császárhoz fordult segítségért, amivel taktikai hibát követett el, hiszen ez sértés volt a magyar rendekkel szemben, és emiatt sok időt vesztegetett el, és végül ezzel a tettével éppen azt érte el, hogy nem vették figyelembe a királyválasztásnál. III. Frigyest pedig azzal bőszítette fel, hogy Ausztria örökségét is követelte, holott az csak férfiágon volt örökölhető.[3] A kudarc ellenére Anna hercegnő „Magyarország és Csehország királynőjének” címezte magát egészen a haláláig,[2] ezért a lányai, így Margit is viselte a (címzetes) magyar és cseh királyi hercegnői címeket.

GyermekeiSzerkesztés

SzármazásaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Luxemburg volt anyjának a hozománya.
  2. a b Lásd Fraknói (1897: 4).
  3. Lásd Fraknói (1897: 8–12).

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Cawley, Charles: Saxony Dukes & Electors (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. augusztus 11.)
  • Marek, Miroslav: The House of Wettin (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2019. augusztus 11.)
Előző
Szász Anna
Brandenburg váéasztófejedelemnéje  
1486 – 1499
Következő
Oédenburgi Erzsébet