Szásztörpény
falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében
Szásztörpény (románul Tărpiu, németül Treppen) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
| Szásztörpény (Tărpiu) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Nagydemeter |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagydemeter |
| Irányítószám | 427077 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 33239 |
| Népesség | |
| Népesség | 963 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 329 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 11′ 33″, k. h. 24° 24′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 33″, k. h. 24° 24′ 19″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A falutól 1 kilométerre délkeletre az ásatások során La Tène és Hallstatt kultúrához tartozó, valamint bronzkori és római kori leleteket tártak fel.[3] A falu első ízben 1332-ben a pápai tizedjegyzékben fordul elő Cupinum (Tripinium), Tripio néven. írja. Későbbi névváltozatai: Terpenia (1366), Therpen (1380), Terpen (1434). A 13. században román stílusban épült régi temploma búcsújáró hely volt, amelyet feltehetően Ágoston-rendi szerzetesek építettek. A jelenleg látható gótikus templom 1504-ben épült.[4]
1850-ben 1048 lakosából 939 német, 67 roma és 42 román lakosa volt. 1992-ben 896 lakosából 805 román és 89 roma.[5]
Látnivalók szerkesztés
- Ortodox (korábban evangélikus) templom
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
- ↑ Bszterce-Naszód megyei műemlékek jegyzéke, 323-327-es tételek [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (pdf)
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850–1992)
.svg){kind=small}