Wikipédia

Széchényi György (politikus)

(1889-1938) politikus
Ez a szócikk Széchényi György katolikus politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Széchényi György (egyértelműsítő lap).

Gróf sárvár-felsővidéki Széchényi György Mária (Lábod, 1889. május 28. – Monok, 1938. augusztus 26.[1]) katolikus politikus, országgyűlési képviselő, a Korunk Szava szerkesztője.

Élete szerkesztés

Családja szerkesztés

Gróf Széchényi Pál (1838-1901) politikus, mezőgazdasági miniszter unokája. Széchényi Aladár (1862-1936) Somogy vármegye főispánjának és Andrássy Natália grófnő (1864-1951) gyermeke. Széchényi György gróf Zichy Anasztáziát (1891-1969) vette el. Öt gyermekük született: Széchényi Pál +(1918-1944) katona, ellenálló, hősi halott; Széchényi Ferenc (1919-?); Széchényi Ágost (1921-2005); Széchényi György (1923-1986); Széchényi Benedek (1926-2002).[2]

 Bővebben: Széchényi család

Ifjúkora és közszereplővé válása szerkesztés

Középiskolai tanulmányait a kalksburgi(de) és a kalocsai jezsuita gimnáziumban folytatta, érettségi vizsgáját Kalocsán tette le 1908-ban. Majd elvégezte a kassai Gazdasági Akadémiát és a Jogakadémiát, végül Münchenben az erdészeti egyetemet. Az első világháború kitörése után behívták katonának, 1914 és 1916 között huszártisztként szolgált az orosz és az olasz fronton. 1916-ban betegsége miatt szerelték le. 1917 nyarától 1918 őszéig Zemplén vármegye főispánja.

Már 1918 nyarán közel került az újságszerkesztéshez. Bangha Béla jezsuita szerzetes szorgalmazására ugyanis közadakozásból létesült a Központi Sajtóvállalat Rt., melynek egyik alapítója és vezérigazgatója lett. A vállalat katolikus folyóiratok megjelentetését tervezte – közbeszólt azonban a politikai fordulat, az őszirózsás forradalom majd a Tanácsköztársaság. Széchényi 1918 novemberében lemondott főispáni hivataláról, és egy rövid időre visszavonult a közélettől, és a fejér vármegyei Káloz területén lévő birtokán gazdálkodott. 1918. március 21-e után letartóztatták. (Az olasz katonai missziónak köszönhetően szabadult ki.)

Politikai és újságírói pályája szerkesztés

Pályafutásának legismertebb pontja az 1931-ben megalakuló Korunk Szava folyóirat vezetése, amelyet haláláig szerkesztett. A lap a neokatolicizmus fontos orgánuma lett, a leendő Demokrata Néppárt vezetői közül többen rendszeresen írtak a lapba, mint Barankovics István, Eckhardt Tibor, Kovrig Béla, Mihelics Vid, Rónay György és Szekfű Gyula (de Kéthly Anna és Milotay István is).[3] A cikkekben megjelent az egyház társadalmi tanítása a Quadragesimo anno szellemiségét követve, az égető földkérdés, emlékszámot szenteltek Prohászka Ottokárnak és a változó politikai környezetben egyre határozottabban foglaltak állást a nemzetiszocializmus ellen, és a keresztény orgánumok közül elsőként utasították el az első zsidótörvényt. Az újságszerkesztés mellett aktív tagja volt Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának és a megyegyűléseknek.

Az 1935-ös választásokon a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt színeiben a tokaji kerületből mandátumot nyert. A korabeli kereszténydemokrata útkeresés szerint a kapitalizmust és a kommunizmust Széchényi is egyaránt elutasította, és elutasította a totalitárius politika kísérleteit is. „A régi orthodox parlamentarizmus a keresztény szabadságeszméhez sokkal közelebb áll, mint mindazok a diktatórikus elgondolások, amelyek az újabb időkben nálunk és más államokban előtérbe kerülnek.”[4] Parlamenti felszólalásaiban állást foglalt a társadalmi felzárkóztatás és az egyház társadalmi tanítása mellett, aggályait fejezte ki a növekvő német befolyással kapcsolatban, interpellációt nyújtott be az Anschluss nyilvános elítélésére és ellenezte az első zsidó törvényt.

„ A többnyelvű népek ereje a legnagyobb, ez van bevésve a magyar alkotmány fundamentumában, szóval a szellemiség a magyar érték, nem a nyelv és nem a faj. Ha éppen most Szent István évében mer ilyen törvényjavaslattal a t. kormány idejönni, akkor minden magyarnak kutya kötelessége ezt a szentistváni elvet tipró törvényjavaslatot elutasítani. Lehet, hogy előbb egy viharnak kell fölöttünk elmennie, amely észre téríti a magyart, abban a tekintetben, hogy ismét erre az alapelvre kell visszatérnie. Ha elhaladt fölöttünk, s ha egyáltalában létezhetik akkor még Magyarország, akkor e szentistváni elv alapján fog létezni és nem a faji elv alapján.[5] ”

A pártján belüli szélsőjobboldali Kékkeresztes csoport miatt elhagyta a KGSzP-t, és független képviselőként folytatta tovább munkáját. 1938 nyarán szívrohamban elhunyt.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Monok 1938. évi halotti anyakönyv 42. folyószám alatt.
  2. ↑ https://www.geni.com/people/Benedek-Sz%C3%A9chenyi-de-S%C3%A1rv%C3%A1r-Fels%C3%B6videk/6000000017316111057
  3. ↑ Korunk Szava szócikk. barankovics.hu. [2015. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 29.)
  4. ↑ Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet – A beszéd elhangzott a 210. ülésen 1937. május 11-én.
  5. ↑ Képviselőházi napló, 1935. XVIII. kötet – A beszéd elhangzott a 310. ülésen 1938. május 11-én.

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Széchényi_György_(politikus)&oldid=25546148”