Széchényi Lajos (mecénás)
Sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Lajos (Horpács, 1781. november 6. – Bécs, 1855. február 7.) császári és királyi kamarás és valóságos belső titkos tanácsos, Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak a testvérbátyja.[5]
| Széchényi Lajos | |
| Született | 1781. november 6.[1][2][3][4] Horpács |
| Elhunyt | 1855. február 7. (73 évesen)[1][2][3][4] Bécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Alojzia Clam-Gallas |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Festetics Julianna Széchényi Ferenc |
| Foglalkozása | bérbeadó |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja szerkesztés
Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója és gróf Festetics Julianna fia, Széchenyi István gróf legidősebb bátyja, Széchényi Imre gróf (1858–1905) nagyapja. Első neje Clam-Gallas Alojzia, második felesége Wurmbrand Francoise (1797-1873) volt.
Élete szerkesztés
Gyermekkorát Bécsben, Kőszegen, Horpácson és Nagycenken töltötte. 14 évesen Prágában ismerte meg Clam-Gallas Alojziát, akit 1800 decemberében Prágában eljegyzett, és 1801. május 16-án Prágában feleségül vett. Jogot végzett és letette az ügyvédi vizsgát. 1803-ban Kőszegen lett királyi biztos. Rész vett a Napóleon elleni nemesi felkelésben, 1811-ben a bécsi kamara tanácsosa lett. 33 éves korában apjával és két fiútestvérével osztályos egyezséget kötött, és sorshúzással döntöttek az apjuk alapította három hitbizomány elosztásáról. Lajos mintegy 67 ezer katasztrális hold földre tett szert, majd ezután lemondott a bécsi kamarai tisztségéről és birtokára vonult. Miután édesanya elhunyt, 1824-ben megörökölte a nagydorogi uradalmat, ami, 8820 katasztrális holdat tett ki. Az 1830-as évek elejéig 32 ezer katasztrális holdat vásárolt még, s összesen 107 ezernél is több katasztrális hold volt ekkor a tulajdonában. Első feleségével között házasságukból két gyermek született, majd 1822-ben Lajos megözvegyült, így később újranősült, Bécsben, 1824. március 18-án feleségül vette Wurmbrand-Stuppach Franciskát. Az Országos Széchényi Könyvtár gyarapítására 10 000 forintos alapítványt tett.
Munkái szerkesztés
- Külömbféle ájtatos énekek. Verschiedene fromme Lieder. Sopron, 1840 (névtelenül 1826-30. Horpácson, »melyek Uo. 1820-40 közt az urasági kastélyban énekeltettek»; a magyar nemzeti múzeumi példányon följegyzés)
- Figyelmeztetés korszakunkra. Angolbul ford. részint írta -ché-. Lipcse, 1844
- Kénytelen vélemény vadász tervényeinkről. Bécs, 1848
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://thesaurus.cerl.org/record/cnp00658048, 2019. január 23.
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Széchenyi, Ludwig Graf (BLKÖ)
- ↑ a b https://weber-gesamtausgabe.de/de/A001798.html
- ↑ SZÉCHÉNYI Lajos Mária. MAGYAR FŐNEMESSÉGI ADATTÁR (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)[halott link]
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- A Széchényi család Dobri István: A mi településünk. Nagydorog c. kötet.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk szerkesztés
- Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.