Főmenü megnyitása
A Széchényi-címer, a magyar grófi címet 1697-ben I. Lipót adományozta az I. György érsek unokaöccsének, Széchényi Ferenc dédapjának, II. Györgynek,[1] a családi jelmondat: Ha Isten velünk, ki ellenünk?

A Széchényi család Nógrád megyéből származik, nevét Szécsény mezővárosról eredezteti. Első kiemelkedő alakja, a családi vagyon megalapozója Széchényi György (1605/1606–1695), aki egy viszonylag későn induló papi pályán futott be hatalmas karriert. A magyar grófi címet 1697-ben I. Lipót adományozta az érsek unokaöccsének, Ferenc dédapjának, II. Györgynek.[2] A 18. század első felében a nemzetség meglehetősen szerteágazott, de 1777-re Széchényi Ferenc maradt az egyedüli férfiörökös, aki megkapta a sárvári és felsővidéki előnevet.

Tartalomjegyzék

Híres családtagokSzerkesztés

Az eddig ismert családfaSzerkesztés

Széchényi-Szabó Benedek (1503–1542)

Az eddig ismert családfa 2. részSzerkesztés

Az eddig ismert családfa 3. részSzerkesztés

-->

Kastélyok, kúriákSzerkesztés

AlbumSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Széchényi-család története és Széchenyi István élete, szechenyiorokseg.hu
  2. Széchényi Ferenc, mult-kor.hu
  3. Archivált másolat. [2011. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 18.)
  4. Archivált másolat. [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 18.)

ForrásokSzerkesztés

  • Bártfai Szabó László 1926: Gróf Széchenyi István és kortársai. Budapest
  • Bártfai Szabó László 1929: Gróf Széchenyi György levelei br. Ebergényi Lászlóhoz I–II. Budapest
  • Bártfai Szabó László 1930: Széchenyi, Petőfi és az Ellenzéki Kör 1848-ban, Budapest
  • Bártfai Szabó László 1943: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez 1808–1860 I–II. Budapest.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Hasonló