Wikipédia

Széchenyi László

(1879–1938) magyar diplomata

Széchenyi László (sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi László Jenő; Horpács 1879. február 18. – Budapest, 1938. július 5.[2]) magyar főnemes, diplomata, hazánk első amerikai követe.

Széchenyi László
Született1879. február 18.
Horpács
Elhunyt1938. július 5. (59 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaGladys Vanderbilt Széchenyi (1908–1938)[1]
Gyermekeiöt gyermek:
  • Gladys Széchényi Sárvár-Felsövidék
  • Cornelia Széchenyi
  • Széchenyi Alice
  • Ferdinandine Széchenyi
  • Sylvia Széchenyi
SzüleiAlexandra, Gräfin Sztaray-Szirmay et Nagy-Mihály
Széchényi Imre
Foglalkozásadiplomata
Tisztsége
  • magyar nagykövet az Amerikai Egyesült Államokban (1921–1933)
  • magyar nagykövet Mexikóban (1926–1933, Magyarország washingtoni nagykövetsége)
  • magyar nagykövet Kubában (1926–1933, Magyarország washingtoni nagykövetsége)
  • magyar nagykövet az Egyesült Királyságban (1933–1936)
SírhelyeNagycenk
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Széchenyi István bátyjának, Széchenyi Lajosnak az unokájaként jött világra Horpácson. Apja a zeneszerző-diplomata Széchényi Imre volt. Életének 19. századra eső szakaszáról kevés információnk van, valószínűleg diplomatának tanult, akárcsak atyja,[3] bár mások későbbi találmánya alapján gépészmérnöki végzettséget tulajdonítanak neki.[4] 1904-ben már diplomáciai szolgálatot teljesített, tagja volt az Osztrák–Magyar Monarchia abesszínai missziójának, mely a monarchia és az afrikai császárság kapcsolatfelvételét volt hivatott előkészíteni.[5]

A grófi címéhez képest elszegényedett Széchenyi utazásai során ismerkedett meg Gladys Vanderbilttel(wd), a holland származású, amerikai milliárdos Vanderbilt-család leszármazottjával, Cornelius Jeremiah Vanderbilt lányával, (Cornelius Vanderbilt unokájával).[6] Házasságkötésükre 1908. január 27-én New Yorkban került sor.[7] Kapcsolatuk feltehetően igazi szerelem volt, a vagyon és a rang házasságáról pedig számtalan sajtóhír született, az esemény még Ady Endre tollából is előhívott egy rövid - az amerikai Széchenyi-kultuszt elítélő, és Széchenyi László érdemeit megkérdőjelező - tárcát.[8]

Házasságkötésük után, 1909-ben Budapesten vásároltak villát. Az Andrássy út 104. sz. alatti épületet jelentősen, bővítették, villából palotává alakították. Mivel az ingatlan Gladys Vanderbilt nevén volt ezért előfordul a Vanderbilt-palota elnevezés is. A házaspárnak ez volt a budapesti rezidenciája, bár Széchenyi diplomata évei alatt - 1921 és 1935 között - keveset tartózkodtak itt. A sors fintora, hogy 1945 után a Szövetséges Ellenőrző Bizottság sajátította ki, majd a Szovjetunió budapesti nagykövetsége költözött ide. A volt diplomata lakhelye ma Oroszország budapesti nagykövetségének épülete.[9]

Az 1908-1912 közti években Klupathy Jenő és Berger Krisztián fizikusokkal, az ő korábbi, hanggal történő elektromos távkapcsolásra vonatkozó szabadalmukat továbbfejlesztve együtt alkottak egy tengeralattjárók illetve torpedók közötti kommunikációra alkalmas technológiát, aminek gyártására vállalatot is alapítottak az Amerikai Egyesült Államokban: a Submarine Wireless Companyt.

Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatai 1921-ben jutottak arra a szintre, hogy a diplomáciai kapcsolatok kölcsönös felvételén lehetett gondolkodni. Első amerikai követünk Széchenyi László lett, akit 1921. december 28-án neveztek ki rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré,[10] megbízólevelét 1922. január 11-én adta át Washingtonban.[11] Széchenyi kiváló angol nyelvtudással rendelkezett, ismerte a helyi viszonyokat, felesége révén pedig az amerikai közélet prominenseivel is könnyen kapcsolatot teremthetett, így sok szempontból ideális választásnak bizonyult a követi pozícióra. 1926-ban Magyarország és Mexikó, valamint Magyarország és Kuba is diplomáciai kapcsolatokat létesített, mindkét helyre Széchenyit akkreditálták úgy, hogy a követi feladatokat továbbra is Washingtonból látta el[12] - ily módon Széchenyi nem csak első amerikai, de első mexikói és kubai követünk is volt. 1927-ben egy budapesti autóbalesetben elvesztette bal szemét - ettől kezdve szemkötőt használt, ami arcát igen jellegzetessé, felismerhetővé tette.[13] Széchenyit 1933. március 21-én[14] helyezték át Washingtonból Londonba. Amerikában Pelényi János váltotta őt év végén. Londoni megbízatása 1933. április 16-val kezdődött,[14] megbízólevelét május 12-én adta át V. György brit királynak.[15] Megbízatása 1935. október 16-án ért véget, nyugdíjazása miatt ekkor felmentették,[16] utóda Masirevich Szilárd korábbi bécsi követünk lett. Széchenyi 1935 decemberben adott búcsúestet a brit fővárosban.[17]

Szívbetegsége miatt 1938-ban bekerült a Svábhegyi szanatóriumba, ahol hosszas szenvedés után 59 éves korában 1938. július 5-én elhunyt.[18] Temetésére július 9-én került sor Nagycenken.[2]

Öt leánya született: Kornélia (1908–1958), Alice (1911–1974), Gladys (1913-1978), Sylvia (1918–1998) és Ferdinanda.[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ p25307.htm#i253069, 2020. augusztus 7.
  2. ↑ a b c SZÉCHÉNYI László Jenő. MAGYAR FŐNEMESSÉGI ADATTÁR (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  3. ↑ Szentkuti Károly: Széchenyiek nyughelye: Nagycenki temető. Nagycenk: Nagycenk Nagyközség Önkormányzata. 2014. 25. o.  
  4. ↑ Jamrik Levente: Széchenyi torpedói ellen is védte a Tilden-erőd New Yorkot. Falanszter blog (2017. május 17.) (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  5. ↑ Hivatalos misszió Abesszíniába. Pesti Napló, LVI. évf. 17. sz. (1905. január 17.) 11. o. (fizetős hozzáférés)
  6. ↑ Uj Idők Lexikona: Vanderbilt. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.. 1942. 6026. o.  
  7. ↑ Révai Nagy Lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1925. 778. o.  
  8. ↑ Ady Endre: Széchenyi István dicsősége: Vanderbilték és a legnagyobb magyar. Budapesti Napló, (1907. október 13.)
  9. ↑ Gábor Eszter: Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota. Budapesti Negyed (1993) (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  10. ↑ SZEMÉLYI HÍREK: Kinevezések. Külügyi Közlöny, II. évf. 1. sz. (1922. január 20.) 8. o.
  11. ↑ KOZLEMENYEK: A washingtoni magyar királyi követség felállítása. Külügyi Közlöny, II. évf. 1. sz. (1922. január 20.) 2. o.
  12. ↑ KOZLEMENYEK: M. kir. követség felállítása Mexicóban / M. kir. követség felállítása Havanában. Külügyi Közlöny, VI. évf. 1. sz. (1922. március 15.) 8. o.
  13. ↑ Kondor Andrea: Egy magyar főúr izgalmas élete. Élmény Nektek (2018. február 16.) (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  14. ↑ a b Személyi hírek: Megbizatások, Áthelyezések, Felmentések. Külügyi Közlöny, XIII. évf. 7. sz. (1933. május 20.) 66. o.
  15. ↑ Az angol király fogadta Széchenyi követünket. Budapesti Hírlap, LIII. évf. 107. sz. (1933. május 12.) 6. o.
  16. ↑ Személyi hírek: Felmentés, Nyugalombahelyezés. Külügyi Közlöny, XVI. évf. 2. sz. (1935. március 15.) 9. o.
  17. ↑ Réti Balázs: A brit haditengerészet és az olasz-etióp háború a korabeli magyar levéltári források tükrében. Hadtörténelmi Közlemények, CXVIII. évf. 4. sz. (2005) 1011. o.
  18. ↑ Gróf Széchenyi László volt washingtoni és londoni követ meghalt. Magyarország, XLV. évf. 150. sz. (1938. július 7.) 4. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Széchenyi_László&oldid=24862414”