Főmenü megnyitása
Az asztal előkészítve
Modern szédertál a széderi vacsora fontos elemeivel
Szédertál (1948 Pal-Bell – Maurice Ascalon)

A héber széder szó (סדר) rendet jelent, pészah estéjét a rend éjszakájának nevezik (ליל הסדר – lél hászéder). Őrködés vagy megőrzés éjszakájának is nevezik (lél simurim).

„Az Úr tiszteletére rendelt éjszaka ez, a melyen kihozta őket Égyiptom földéről; az Úr tiszteletére rendelt éjszaka Izráel minden fiai előtt nemzetségről nemzetségre.”

Mózes II. könyve 12. fejezet 42. (Károli Gáspár fordítása)

Pészah estéjén egy különös rend szerint zajló vacsorát tartanak, melyben a Hagada elmondásával emlékeznek az Egyiptomból, a szolgaság földjéről való szabadulásra. A zsidók ilyenkor átélik a szabadítást, és ezt szavakkal is kifejezik (engem mentett ki Isten…)

Izraelen kívül két szédert tartanak a zsidók, emlékül a régi időkre, amikor még nehezen sikerült a hónapok kezdetét kihirdetni.

Tartalomjegyzék

Az előkészületekSzerkesztés

 
A Kaufmann Hagada 14. oldala

Az erev pészah során előkészítik a vacsorához szükséges tárgyakat, élelmiszereket. A Hagada minden személy részére szükséges kellék a széderestén, ugyanis ebben van leírva a részletes rend. Szokás egy karosszéket (kispárnával) készíteni az asztal mellé a széder vezetője számára, ezzel is jelezve, van idő a beszélgetésre. Egyes helyeken egy második karosszéket is készítenek az asztalhoz, várván „azt a zsidót”, aki valamiért nincs ott (nem érdekli, beteg, nem lehet jelen). A széder vezetője és a nős férfiak fehér köntösben (kitli) vesznek részt az alkalmon. Az asztalnál a családfő, vagy a széder vezetőjének helye a főhely, jobbjára a legfiatalabb gyermeknek terítenek, baljára kerül Illés, vagy a vendég széke.

Az ünnepi asztalon a következő kellékek szerepelnek:

  • szédertál, rajta ételek:
    • zroá (זרוע) – egy darab sült csirkehús (nyak, vagy szárny, melyet nem fogyasztanak el; a tál jobb felső részén)
    • bécá (ביצה) – egy sült vagy főtt tojás (a tál bal felső részén)
    • máror (מרור) – keserűfű (cházeret, torma és fejes saláta az előző kettő alatt)
    • chároszet (חרוסת) – reszelt alma, körte, dió, fahéj és bor keveréke (a keserűfű alatt jobb oldalon)
    • kárpász (כרפס) – valamilyen zöldség (a keserűfű alatt bal oldalon)
    • koréch (כורך – alul középen ismét keserűfű, ugyan az, mint a máror)
  • bor (legalább 3,5 dl személyenként, helyette lehet szőlőlé is)
  • pohár (mindenkinek)
  • egy nagy és díszes serleg (Élijáhu/Illés serlege)
  • egy tálka sós víz
  • három darab pászka (macá, macesz)
  • ünnepi gyertyák (legalább kettő)

Szokás az asztalra kitenni széderkor a család aranyát, ékszereit, emlékül az Egyiptomból kihozott kincsekre.

A zroá jelképezi azt az egészben sült bárányt, amelyet a templom fennállásakor a szentélynél áldoztak. A templom a zsidó hit szerint még nem áll, ezért nem fogyasztják el az áldozatot. (A kereszténység Jézusban látja a messiást, aki a templomot a hívők közösségében építette fel. Az új templomban Jézus a bárány, vagyis az áldozat.)

A széder szédere (a pészah este rendje – széder lél pészah)Szerkesztés

Gyertyagyújtás (mááriv) után a következőképpen zajlik a széder este:

KidusSzerkesztés

(קדש) A kidus, vagy kádés egy általánosan használt (minden szombat előtt) áldásmondás a borra. Az áldást teli pohár vörösborra szokás mondani. A széder folyamán összesen négy pohár bort fogyaszt el minden személy, ebből a kidus az első. A bort esetenként mások töltik a poharakba, hogy ezzel is nyilvánvalóbbá váljon a szabadság érzése. Az áldást minden résztvevő elmondja a borra, de nőknek nem kötelező, helyettük a széder vezetője is megteheti azt. A férfiak az ivást balra dőlve végzik el, lehetőleg egy hajtásra.

UrchácSzerkesztés

(ורחץ) A zsidók szokásos rituális bemosakodása, melyet kenyérevés előtt végeznek, ám ennél az alkalomnál elmarad a kenyér megáldása (ál nötilát jádájim), mivel a kenyér elfogyasztása csak később lesz esedékes. Ez a szertartás a megtisztulást jelképezi.

KárpászSzerkesztés

(כרפס) A kárpász (vagyis hagyma vagy főtt burgonya) sós vízbe mártása. A vízbemártást áldásmondás követi (boré pri háádámá). Ez az áldás vonatkozik a márorra és a koréchre is. Az étkezés utáni maradék nem kerül vissza a szédertálra. A kárpász, vagyis a zöld növény utal a tavaszra, a sós víz pedig a szolgaság könnyeire.

JáchácSzerkesztés

 
Egy pászkát tartó férfi. A Koppenhágai Hagada illusztrációja (készítette Philip Isac Levy 1739-ben)

(יחץ) A középső pászka kettétörése. A pászka nagyobbik felét további darabokra törik és elrejtik. A pászkának ezt a széttört részét ezután áfikománnak nevezik és a vacsora vége felé elfogyasztják. A kisebbik (össze nem tört) darab visszakerül a másik két pászka közé.

MágidSzerkesztés

(מגיד) A pászka részleges kitakarása után ülő helyzetben elmondják a Hagada hé láchmá ánjá kezdetű részét. Visszatakarják a pászkát, félrehúzzák a szédertálat és kitöltik a második pohár bort. Elhangzik a má nistáná.

Folytatják a Hagada szövegének felsorolását (dám váés vötimrot ásán, tíz csapást és döcách, ádász böácháv), közben fröccsentenek ujjukkal, vagy loccsantanak tizenhatszor a borból egy törött edénybe (a loccsantások a szenvedésre, a kifolyt vérre emlékeztetik a széder résztvevőit). Természetesen a pohárból kikerült bor nem használható, ezért a poharat újra megtöltik.

A mácá… má és a máror… má kezdetű részeknél a megfelelő élelmiszereket érintik meg (mácá, vagyis pászka, máror, vagyis keserűfű).

RáchcáSzerkesztés

(רחץ) Újabb rituális bemosakodás. Itt elhangzik az ál nötilát jádájim áldás.

Moci és MacáSzerkesztés

(מוציא / מצה) A maradék pászka megáldása (hámóci – המוציא).

Újabb áldásként az ál áchilát mácá hangzik el, amelyet az elrejtett pászkadarabokra és a maradékra is értenek. Minden darabból törnek és elfogyasztják. Ennél a résznél és a következő kettőnél is igyekeznek csendben folytatni a szertartást.

MárorSzerkesztés

(מרור) A keserűfűvet chároszetbe mártják és lerázzák a rátapadt masszát. Áldást mondanak (ál áchilát máror), mely a márorra és a koréchre is értendő, majd elfogyasztják a márort.

KoréchSzerkesztés

 
Chároszetkészítés közben

(כורך) Az alsó pászkából letört darabok közé chároszetes keserűfűvet tesznek, majd egy szakaszt olvasnak a Hagadából (kén ászá Hilél). Balra dőlve elfogyasztják az imént készített falatot.

Sulchán OréchSzerkesztés

(שולחן עורך) A vacsora tálalása, a héber szöveg: az asztal előkészítve. A vacsorát nem feltétlenül balra dőlve folytatják. Elsőként a bécát martják háromszor a sós vízbe, majd fogyasztják el. A vacsora alatt bort szokás inni a négy pohár kötelező boron túl is. A mácá, vagyis a pászka letakarása azért is fontos, mert a szigorúbb szabályok szerint nem lehet vizes, ezt leginkább a chászid zsidók tartják nagyon fontosnak. Annyit fogyasztanak, amennyi jólesik, de az áfikomán számára mindenképpen hagynak helyet, hogy azzal lakjanak jól.

CáfunSzerkesztés

(צפון) Az áfikomán elfogyasztása balra dőlve. Az elrejtett maceszdarabokat ilyenkor keresik meg (rendszerint a gyerekek). Az izraeli zsidóság éjfél előtt fogyasztja el az áfikománt, tehát az előző részeket úgy kell időzíteni, hogy nehogy elmúljon éjfél, mire a cáfunhoz érnek. Izraelen kívül (ahol két szédervacsorát tartanak) csak az első széder esetén fontos, hogy az áfikománt éjfél előtt vegyék magukhoz. Az összetört macesz jelképezi a páskabárányt. Ezután már nem szabad több ételt megenni.

BéráchSzerkesztés

(ברך) Tiszta poharakba kitöltik a harmadik pohár bort (a megváltás pohara). Ismét rituális bemosakodás következik (májim ácháronim).

Bencsolás a szédert levezető személy vezetésével:

Felemelik a poharakat és úgy tartják a Jerusálájim áménig. A vezető a megfelelő szakaszoknál felemeli hangját, a résztvevők ilyenkor, és ha maguk is a szakaszok végén járnak, áment mondanak.

Bencsolás után ismét felemelik poharaikat, áldást mondanak (boré pri hágáfen), majd megisszák a bort.

Megtöltik a negyedik poharat és Illés próféta serlegét, majd égő gyertyákkal kezeikben kinyitják az utcára vagy udvarra nyíló ajtót. Az ajtóban (vagy akik az asztalnál maradtak, az asztalnál ülve) mondják el a sfoch chámátchá kezdetű szakaszt.

HállélSzerkesztés

(הלל) Közösen elmondják a Hálél befejező részét, úgy, hogy a vezető előimádkozására a többi résztvevő felel a refrénekkel.

A negyedik pohár bor (elfogadás, vagy dicséret pohara) elfogyasztása előtt áldást mondanak (boré pri hágáfen), az ivást utóáldás követi (ál pri…).

Az Illésnek szánt bort visszaöntik az üvegbe.

NircáSzerkesztés

(נירצה) Befejezés. A zsidó felfogás szerint a széder helyes megtartásával Isten kedvére tesznek. Az első széderest után lefekvés előtt nem a szokásos imát mondják, hanem csak a sömá első szakaszát (hámápil áldás). A második estétől visszaáll a szokásos lefekvés előtti rend.


A szédereste kötöttsége mellett helyt ad a hagada egyes történeteinek személyes magyarázatára is. Mit jelent az egyén számára a szabadulás…

Elköszönés az alkalom végén: Lesáná hábáá birusálájim! (A jövő évben Jeruzsálemben!)

A bor négyszeri ivásaSzerkesztés

„Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr és kiviszlek titeket Égyiptom nehéz munkái alól és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által. És népemmé fogadlak titeket s Istentekké lészek néktek és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istentek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom nehéz munkái alól.”

Mózes II. könyve 6. fejezet 6–7. (Károli Gáspár fordítása)

  • megszabadítalak, kivezetlek (hocéti) – A fizikai szabadulás (Egyiptomból)
  • megmentelek (hicálti) – megváltás a szolgaságból
  • megváltalak (gáálti) – szabad néppé formálódás
  • népemmé fogadlak (lákáhti) – isteni kiválasztás (lásd sávuot)

…és az ötödik (Illés próféta kelyhe):

  • beviszlek titeket az országba – ez a Szentföldre vonatkozik, amelyen a szentély újra áll a messiás eljövetelekor… (Az ötödik pohár bort nem isszák meg, mert még várják a Messiást.)

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés