Székelyföldvár
Székelyföldvár (románul Războieni-Cetate, németül Kaltherberg): falu Romániában Fehér megyében. Közigazgatásilag Marosújvárhoz tartozik.
Székelyföldvár (Războieni-Cetate) | |
Vasútállomás (korábban Székelykocsárd) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Rang | falu |
Községközpont | Marosújvár város |
Irányítószám | 515703 |
SIRUTA-kód | 1856 |
Népesség | |
Népesség | 1112 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 69 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 24′ 47″, k. h. 23° 52′ 15″46.413105°N 23.870899°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 47″, k. h. 23° 52′ 15″46.413105°N 23.870899°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyföldvár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA falu Nagyenyedtől 20 km-re északkeletre a Keresztesmező déli végében a Székelyföldvári- (Vit-) patak mellett települt. Marosújvártól 3 km-re északra a Maros túloldalán fekszik.
Története
szerkesztés1291-ben Feuldwar néven említik először. Nevét feltehetően egy Árpád-kori földvárról kapta, amelyet székelyek védtek, ennek azonban nyoma sem maradt. Középkori temploma helyett 1856 és 1864 között újat emeltek. Pápai Páriz Ferenc, a későbbi enyedi professzor, 1677-ben, örökséget szerez Székelyföldváron, és itt házat is épít. 1662-1848 között 7 székelyföldvári diák tanul az enyedi Bethlen Kollégiumban. 1910-ben 1115 lakosából 679 román és 420 magyar volt, de 1930-ra magyar lakossága 16-ra csökkent. 1992-ben 1508-an, nagy többségben románok lakták. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásához tartozott.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro