Székelypálfalva
Székelypálfalva (1913-ig Pálfalva, románul Păuleni) falu Romániában Hargita megyében.
| Székelypálfalva (Păuleni) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Farkaslaka |
| Rang | falu |
| Községközpont | Farkaslaka |
| Irányítószám | 537172 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 84898 |
| Népesség | |
| Népesség | 198 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 200 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 25′ 38″, k. h. 25° 10′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 38″, k. h. 25° 10′ 60″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A falu Székelyudvarhelytől 22 km-re északnyugatra a Gada-patak völgyfőjében, a Szilas-tető déli lábánál fekszik, Farkaslakához tartozik.
Története szerkesztés
A szájhagyomány szerint a faluban elsőként egy Pál nevű pásztor telepedett le, innen a neve.[2] Első írásos említése[3] az 1334-es pápai tizedjegyzékben történt.[4] Első temploma Kápolna-kapu nevű helyen volt, melyet az 1661-ben betörő tatárok elpusztítottak.[5] Ezt a kápolnát a reformáció idején a katolikusok és unitáriusok közösen használták. Mai temploma 1765–1775-ig épült, stílusa népi barokk klasszicista jegyekkel.[6] A pálfalvi tetőn már 1585-ben sört ittak a székelyek, valószínűleg rég ismerték a sörfőzés tudományát.[7] 1910-ben 576, 1992-ben 239 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
Látnivalók szerkesztés
- Római katolikus temploma 1765 és 1775 között épült, régi gótikus templomából kő ajtókeretet, keresztelőmedencét és szenteltvíztartót őriz.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született Pálfalvi Nagy György, az 1562-ben János Zsigmond ellen fellázadt székelyek választott vezére.[8]
- Itt született János Áron székely származású magyar jogász, politikus, országgyűlési képviselő (1895-1944).
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Jakab Rozália:,,Nálunk a harangszó elszáll a határig”. Népélet és néphagyomány Farkaslakán. Kolozsvár, Polis, 1998.26.
- ↑ JAKAB Elek – SZÁDECZKY Lajos: Udvarhely vármegye története. Budapest, 1901.194.
- ↑ * * * Monumenta Vaticana Hungariae I. Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai. 1281–1375. Budapest, Felelős kiadó: Várszegi Asztrik – Fonyódi Ottó, 2000.133.
- ↑ DÁVID László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest : Kriterion Könyvkiadó, 1981. 294.
- ↑ DOMUS HISTORIA: A székelypálfalvi egyházközség története. Kézirat.
- ↑ DEMÉNY Lajos – PATAKI József – TÜDŐS S. Kinga: Székely oklevéltár. Új sorozat.Budapest- Bukarest, Európa-Kriterion, 1985 I. 23.
- ↑ Bözödi György: Székely bánja. Magvető Kiadó, Budapest, 1984. 32-54.
.svg){kind=small}