Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal

vasútvonal
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 11. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

A Bakonyt hosszában átszelő Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal a MÁV és a GYSEV 20-as számú egyvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala, a Dunántúl egyik legfontosabb vasútvonala. A vasútvonal legnagyobb része egyvágányú, mindössze 16%-án, Szombathely és Porpác, illetve Boba és Celldömölk között fektettek le két sínpárt. Boba és Celldömölk állomások között a 25-ös vonallal, Porpác és Szombathely állomások között pedig a 16-os vonallal párhuzamosan halad. Elsősorban a Déli pályaudvar és Szombathely között közlekedő vonatok számára épült.

Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal
A Szombathely felől érkező gyorsvonat Veszprém vasútállomáson
A Szombathely felől érkező gyorsvonat Veszprém vasútállomáson
A Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal útvonala
Vonalszám:20
Vonal:Székesfehérvár–Szombathely
Hossz:169 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:
Maximális sebesség:120 / 100 / 80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal témájú médiaállományokat.
30a Budapest felé
44 / 45 Pusztaszabolcs / Sárbogárd felé
6 Lovasberény felé (csak teherforgalom)
0 Székesfehérvár
Széchenyi utca
5 Komárom / 30 (Nagykanizsa) - Gyékényes felé
Balatoni út
5 Sárpentele volt mh.
Gaja-patak
Nádor-csatorna
9 Sárszentmihály volt vá.
Fejér vármegye-Veszprém vármegye
Nádor-csatorna
16 Csór-Nádasdladány volt vá.
kiágazás Inota-Gyártelep (a MABA Hungaria) felé
21 Inota volt mh.
22 Várpalota
72 106
kiágazás a Péti Műtrágyagyár felé
második kiágazás a Péti Műtrágyagyár felé
Berhidai út
kiágazás az OPAL Zrt. tartálytelepe felé
27 Pétfürdő
8214 Fő utca
31 Öskü mh.
8214
34 Hajmáskér-Újtelep volt mh.
27 Lepsény felé (csak teherforgalom)
8215 Vasút köz
37 Hajmáskér
Séd-patak
42 Kádárta volt mh.
11 Alsóörs felé
45 Veszprém
Séd-patak
11 Győr felé
Bramac (volt VÁÉV) iparvágány
54 Márkó mh.
83 111 Vasút utca
59 Herend
65 Szentgál
73 Városlőd mh.
75 Városlőd-Kislőd
bekötőút a Bányatelep felé
81 Ajka
7308 Csingeri út
iparvágány a timföldgyár, Halimba / Felsőcsinger felé
kiágazás a Központi Szénosztályozó felé
Bartók Béla út
kiágazás a Bakonyi Erőmű felé
82 Ajka-Gyártelep mh.
Ajkai Timföldgyár felé
Torna-patak
85 Tósokberénd volt mh.
89 Kolontár volt mh.
7324 Pápai út
93 Devecser
Csigere-patak
98 Somlóvásárhely mh.
102 Tüskevár
105 Karakószörcsök mh.
8414 Petőfi utca
8403
109 Kerta
Veszprém vármegye-Vas vármegye
Marcal
111 Kertai elágazás 25 Bajánsenye felé
114 Boba
117 Nemeskocs mh.
Kodó-patak
122 Celldömölk-Rendező
Vinári elágazás 10 Győr felé
kiágazás a megszűnt Ság-hegyi bazaltbánya felé
125 Celldömölk
9 Nezsider felé
kiágazás a HEXUM tartálytelepe felé
8452
128 Kemenesmihályfa mh.
131 Tokorcs forgalmi kitérő
134 Nagysimonyi mh.
8451
137 Ostffyasszonyfa
Lánka-patak
141 Bajti-elágazás (volt Sárvár–Felsőlászló vonal Zalabér felé)
Rába
volt Sárvári cukorgyár felé
Gyöngyös-patak
Deák Ferenc utca
146 Sárvár
volt Sárvár–Felsőlászló vonal Felsőlászló felé
Szombathelyi utca
16 Hegyeshalom felé
153 Porpác
Hosszú-víz
162 Vép
Surányi-patak
8445 Kassai utca
Zanati út
Bogáca-patak
Ipari út
18 Kőszeg felé, 15 Sopron felé
Szombathely–Pinkafő-vasútvonal (megszűnt)
Mozdony és Vasúti Járműjavító felé
170 Szombathely
Zanati út
171 Szombathely-Rendező
iparvágány a közraktárak és a Falco telepe felé
Csaba úti felüljáró
21 Szentgotthárd / 17 Nagykanizsa felé
Szombathely–Rum-vasútvonal (megszűnt)

Története

szerkesztés

A Magyar Nyugati Vasút magánvasút-társaság 1869. május 20-án kelt engedélyokirata alapján épülő vasútvonalon a Székesfehérvár-Veszprém közötti szakaszon 1872. augusztus 9-én, a Veszprém-Kiscell közötti szakaszon 1872. október 3-án indult meg a forgalom.[1]

1978-1988 között Székesfehérvár - Veszprém között 48, a Veszprém - Boba közötti szakaszon pedig 54 kg/fm súlyú, vasbetonaljakra fektetett sínszálakkal újult meg a vasúti pálya.[2]

Ajka és Devecser állomások között 1985 és 1986 között korszerűsítették a pályát. Kolontár és Ajka-Gyártelep között a pályát a timföldgyár zagytározójának bővítése miatt az eredetitől délebbre, új nyomvonalra helyezték. Emiatt Tósokberénd megállóhely megszűnt.[3]

1992-ben Sárszentmihály és Csór-Nádasdladány állomások között a Sárrét mocsaras-tőzeges talajú vidékét átszelő nyíltvonal újult meg.

1993-ban Sárvár és Ostffyasszonyfa között a korábbi Rába híd mellé építve egy új három nyílású rácsos 550 t-s acélhíd készült. A meder felett 45,20 m, a két irányban található ártér felett egyenként 31,16 m a felszerkezet fesztávja. A régi híd ezt követően elbontásra került.[4]

2008 és 2010 között épült a bobai deltavágány, amely lehetővé tette a Zalaegerszeg és Budapest között közlekedő vonatok irányváltás nélküli forgalmát.[5]

A 2014 / 2015-ös menetrendváltással jópár vonalközi állomás, illetve megállóhely megszűnt a vasútvonalon. Ez a lista tartalmazta a Székesfehérvár és Várpalota között elhelyezkedő összes megállási pontot (Sárpentele és Inota megállóhelyeket, illetve Sárszentmihály és Csór-Nádasdladány vasútállomásokat), valamint Kolontár megállóhely utasforgalma is megszűnt. Azonban ez még nem volt a szöveg vége; sajnos Hajmáskér-Újtelep, illetve Kádárta megállóhelyek is búcsút intettek az utazóközönségnek.

Villamosítás

szerkesztés

Az 1990-es évek elején a MÁV komoly szándékot mutatott a vonal villamosítására, ám a korszak tőkehiányos viszonyai között saját forrásból nem tudta megvalósítani terveit.[6] Az olasz GOMECO és a MÁV a villamosítás kivitelezésére megalapította a Viacom nevű vállalkozást, amely a GOMECO többségi tulajdonában állt és koncessziós formában kiépítette a felsővezetéket a vonal teljes hosszán.[7] A Székesfehérvár és Várpalota közötti vonalszakaszon 1999-ben, Várpalotától Szombathelyig pedig 2000-ben nyomvonal-korrekciókkal együtt építették ki a villamos felsővezetéket. (A Pétfürdő és Öskü között kanyargó szakasz ekkor kapott rövidebb nyomvonalat.) A koncesszió azonban pénzügyileg igen rosszul érintette a MÁV-ot. Míg az olasz vállalkozás gyakorlatilag semmilyen munkát nem végzett és a koncessziós díjat sem fizette, addig a MÁV megbízásából 2012-ig a Vasútvill Kft. üzemeltette és tartotta karban a vonal felsővezeték rendszerét. Mindezek ellenére a vasúttársaság 11 év alatt 4,5 milliárd forintot fizetett a vezeték rendelkezésre állásáért a GOMECO-nak. A konstrukció hátrányos mivoltára 2010-ben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hívta fel a figyelmet, az ügyészség sikkasztás gyanújával kezdett nyomozásba.[7]

A vasútvonal üzemeltetését a Porpác-Szombathely szakaszon 2011. december 11-től a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút vette át.[8] A vonal rendkívül túlterhelt, az óránként közlekedő IC vonatok (Bakony, Göcsej) mellett Szombathely-Veszprém személyvonatok is közlekednek. A vonal emelkedőkkel és ívekkel tarkított. Számos magánvasút közlekedik erre, azonban a túlzsúfoltság, és a vonal egyvágányú mivolta miatt hosszú órákba telik, míg elérik a 25-ös vonalat. A személyszállításban a MÁV 431 sorozatú villanymozdonyai vesznek részt, a tehervonatokat a MÁV 630-as sorozatú mozdonyai továbbítják. A Budapest-Veszprém gyorsvonatokon Stadler FLIRT motorvonatok teljesítenek szolgálatot.

Engedélyezett sebesség

szerkesztés
Kezdőpont Végpont Sebesség [km/h] Hossz [km]
Székesfehérvár Várpalota 100 23
Várpalota Hajmáskér 80 14
Hajmáskér Herend 100 22
Herend Ajka 80 22
Ajka Porpác 100 71
Porpác Szombathely 120 17

2024. december 12-étől előreláthatólag 2025 nyaráig Veszprém és Ajka között a maximális engedélyezett sebesség 0 km/h.[9]

A vasútvonal fontos szerepet tölt be a Budapest és Ausztria déli része, közvetve pedig az Észak-Olaszország felé irányuló forgalomban. A kapcsolódó Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal pedig Szlovénia felé jelent eljutási lehetőséget. Jelentősége miatt a magyar állam a vonal további fejlesztését tervezi. Az egyelőre nem tudni mikor kezdődő átépítés leglátványosabb eleme a Székesfehérvár és Veszprém közötti pályaszakasz kétvágányúsítása, illetve a haladási sebesség 160 km/h-ra növelése lesz. A fejlesztés során Boba és Ajka között 160, Veszprém és Herend között 120 km/h-ra emelik a vonal sebességét.[10]

Érdekességek

szerkesztés
  • Márkónál a vasútvonal keresztülszeli a település kálváriáját, a keresztút útvonala a kálváriakápolnát megelőző utolsó stáció előtt egy gyalogos felüljárón halad át a sínek fölött.

A lista a 2021–2022-es menetrend adatait tartalmazza. [11]

Vonat Útvonal
személyvonatok
személy Budapest-Déli – Érd alsó – Székesfehérvár – VeszprémCelldömölk)
személy Székesfehérvár – Veszprém
személy Szombathely – Ajka
személy VeszprémSzombathely
IC 900-9006 BAKONY Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – BobaSzombathely
IC 950-959 GÖCSEJ Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – Jánosháza – Zalaegerszeg
nemzetközi vonatok
IC 246/247 CITADELLA Budapest-DéliSzékesfehérvárVeszprémJánosházaZalaegerszegŐriszentpéterLjubljana
Ex 1246/1247 ISTRIA Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – Jánosháza – Zalaegerszeg – Őriszentpéter – Ljubljana – Koper/Maribor (csak nyári szezonban közlekedik)

Balesetek, katasztrófák

szerkesztés
  • 1969-ben 9 áldozatot követelt Herend állomáson két vonat ütközése, amelyet helytelen váltóállítás okozott.
  • 1983-ban egy Herendről megfutamodott katonavonat majdnem Veszprémig gurult el, ahol egy másik vonat utolsó kocsijába csapódott; a balesetnek 5 halálos áldozata volt.
  • Szintén megfutamodás okozott veszélyt 2009-ben, amikor a Balatoni Iparvasutak elszabadult tehervonata Devecsertől Tüskevárig jutott, ahol szerencsésen megállították.[12]
  • Megsérült a vasúti pálya az Ajkai vörösiszap-katasztrófa során 2010. október 4-én, amikor mintegy 1500 méteren mosta el az áradat.[13] A MÁV a pálya helyreállítását egy hónap alatt végezte el, a közlekedés november 5-én indult újra.[14] Az ajkai zagytározó környékén megépült egy vasútvonalat védő gátszakasz is.[15] A helyreállítás költségeit a MÁV perben követelte a katasztrófát okozó MAL Zrt.-től, a bíróság pedig a MAL-t kártérítés kifizetésére kötelezte.[16]
  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 65. és 136. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. 2024.10.29. Átadták a forgalomnak a Bakonyvasút két új viaduktját Gyulafirátótnál. Első utam rajtuk. - Becsky András Youtube csatornája, 2024.10.30.
  3. Tósokberénd - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2021. március 3.)
  4. Hidak a Rábán és a Zalán. [2014. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
  5. Bajánsenye oh. – Boba vasútvonal felújítása (magyar nyelven). NIF, 2010. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  6. Vasút-villamosítás (magyar nyelven). HVG, 1996. 10. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  7. a b El nem végzett munkáért fizethetett milliárdokat a MÁV (magyar nyelven). Origo, 2012. január 16. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  8. Öt vonalszakasszal bővül a GYSEV nyugat-dunántúli hálózata (sajtóközlemény)[halott link]
  9. https://iho.hu/hirek/20-as-szerda-hajnaltol-szunetel-a-vasuti-forgalom-veszprem-es-ajka-kozott?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTAAAR1XqCR6hxa3DJbhswR-g-hEPoYy4PI4ZXdcZD6qQ7bzG6js1YaTpbYxVhs_aem_XwHiotcCo_9dps3Woh36PQ
  10. 390 millióért tervezik a Fehérvár-Boba vasútvonalat (magyar nyelven). Index, 2009. november 16. (Hozzáférés: 2009. november 16.)
  11. 20 (mavcsoport.hu)
  12. Kapitány Szabó Attila: Elképesztő: eltitkolt szökevényvonatot üldöztek Devecsernél (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. december 9. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  13. Vörösiszap a síneken (magyar nyelven). Indóház. (Hozzáférés: 2010. október 6.)
  14. Újra közlekedik a vonat a vörösiszap-vidéken (magyar nyelven). Index, 2010. november 4. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  15. Újabb gátat építenek Kolontárnál a vasút védelmére (magyar nyelven). Origo, 2010. október 26. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  16. Vörösiszap-katasztrófa: a bíróság megállapította a Mal Zrt. felelősségét (magyar nyelven). Gondola, 2012. december 5. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 18.)

További információk

szerkesztés