Főmenü megnyitása

Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal

vasútvonal

A Bakonyt hosszában átszelő Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal a MÁV és a GYSEV 20-as számú egyvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala, a Dunántúl egyik legfontosabb vasútvonala. A vasútvonal legnagyobb része egyvágányú, mindössze 16%-án, Szombathely és Porpác, illetve Boba és Celldömölk között fektettek le két sínpárt. Boba és Celldömölk állomások között a 25-ös vonallal, Porpác és Szombathely állomások között között pedig a 16-os vonallal párhuzamosan halad. Elsősorban a Déli pályaudvar és Szombathely között közlekedő vonatoknak épült.

Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal
Székesfehérvár vasútállomás
Székesfehérvár vasútállomás
A Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal útvonala
Vonalszám:20
Vonal:Székesfehérvár–Szombathely
Hossz:169 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút
Maximális sebesség:120 / 100 / 80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg 30a Budapest felé
BSicon ABZg+l.svg 44 Pusztaszabolcs felé
BSicon ABZg+l.svg 45 Sárbogárd felé
BSicon ABZg+r.svg 6 Bicske felé
BSicon BHF.svg 0 Székesfehérvár
BSicon ABZgr.svg 5 Komárom felé
BSicon ABZgl.svg 30 Nagykanizsa felé
BSicon ABZgl.svg 29 Tapolca felé
BSicon eHST.svg 5 Sárpentele mh.
BSicon eBHF.svg 9 Sárszentmihály
BSicon STR+GRZq.svg Fejér megye-Veszprém megye
BSicon eBHF.svg 16 Csór-Nádasdladány
BSicon ABZg+r.svg Inota-Gyártelep felé
BSicon eHST.svg 21 Inota mh.
BSicon BHF.svg 22 Várpalota
BSicon ABZgl.svg Péti Műtrágyagyár felé
BSicon BHF.svg 27 Pétfürdő
BSicon HST.svg 31 Öskü mh.
BSicon eHST.svg 34 Hajmáskér-Újtelep mh.
BSicon ABZg+l.svg 27 Lepsény felé
BSicon BHF.svg 37 Hajmáskér
BSicon hKRZWae.svg Séd patak
BSicon eHST.svg 42 Kádárta mh.
BSicon BHF.svg 45 Veszprém
BSicon hKRZWae.svg Séd patak
BSicon ABZgr.svg 11 Győr felé
BSicon HST.svg 54 Márkó mh.
BSicon BHF.svg 59 Herend
BSicon BHF.svg 65 Szentgál
BSicon HST.svg 73 Városlőd mh.
BSicon BHF.svg 75 Városlőd-Kislőd
BSicon BHF.svg 81 Ajka
BSicon HST.svg 82 Ajka-Gyártelep mh.
BSicon eHST.svg 85 Tósokberénd mh.
BSicon eHST.svg 89 Kolontár mh.
BSicon BHF.svg 93 Devecser
BSicon HST.svg 98 Somlóvásárhely mh.
BSicon BHF.svg 102 Tüskevár
BSicon HST.svg 105 Karakószörcsök mh.
BSicon BHF.svg 109 Kerta
BSicon STR+GRZq.svg Veszprém megye-Vas megye
BSicon ABZgl.svg 111 Kertai elágazás, 25 Ukk felé
BSicon hKRZWae.svg Marcal folyó
BSicon ABZg+l.svg 25 Ukk felé
BSicon BHF.svg 114 Boba
BSicon HST.svg 117 Nemeskocs mh.
BSicon DST.svg 122 Celldömölk-Rendező
BSicon ABZgr+r.svg Vinári elágazás, 10 Győr felé
BSicon BHF.svg 125 Celldömölk
BSicon eABZgr.svg 9 Nezsider felé
BSicon HST.svg 128 Kemenesmihályfa mh.
BSicon ÜST.svg 131 Tokorcs forgalmi kitérő
BSicon HST.svg 134 Nagysimonyi mh.
BSicon BHF.svg 137 Ostffyasszonyfa
BSicon eABZg+l.svg 141 Bajti-elágazás, az egykori
BSicon STR.svg Sárvár–Felsőlászló-vasútvonal Zalabér felé
BSicon hKRZWae.svg Rába folyó
BSicon eABZg+l.svg iparvágány az egykori Cukorgyár felé
BSicon BHF.svg 146 Sárvár
BSicon eABZgr.svg egykori Sárvár–Felsőlászló-vasútvonal Felsőlászló felé
BSicon ABZg+r.svg 16 Hegyeshalom felé
BSicon BHF.svg 153 Porpác
BSicon BHF.svg 162 Vép
BSicon ABZg+r.svg 15 Sopron felé
BSicon ABZg+r.svg 18 Kőszeg felé
BSicon BHF.svg 170 Szombathely
BSicon ABZgr.svg 21 Szentgotthárd felé
BSicon STR.svg 17 Nagykanizsa felé

TörténeteSzerkesztés

A Magyar Nyugati Vasút magánvasút-társaság 1869. május 20-án kelt engedélyokirata alapján épülő vasútvonalon a Székesfehérvár-Veszprém közötti szakaszon 1872. augusztus 9-én, a Veszprém-Kiscell közötti szakaszon 1872. október 3-án indult meg a forgalom.[1]

1993-ban Sárvár és Ostffyasszonyfa között a korábbi Rába híd mellé építve egy új három nyílású rácsos 550 t-s acélhíd készült. A meder felett 45,20 m, a két irányban található ártér felett egyenként 31,16 m a felszerkezet fesztávja. A régi híd ezt követően elbontásra került.[2]

2008 és 2010 között épült a bobai deltavágány, amely lehetővé tette a Zalaegerszeg és Budapest között közlekedő vonatok irányváltás nélküli forgalmát.[3]

VillamosításSzerkesztés

Az 1990-es évek elején a MÁV komoly szándékot mutatott a vonal villamosítására, ám a korszak tőkehiányos viszonyai között saját forrásból nem tudta megvalósítani terveit.[4] Az olasz GOMECO és a MÁV a villamosítás kivitelezésére megalapította a Viacom nevű vállalkozást, amely a GOMECO többségi tulajdonában állt és koncessziós formában kiépítette a felsővezetéket a vonal teljes hosszán.[5] A Székesfehérvár és Várpalota közötti vonalszakaszon 1999-ben, Várpalotától Szombathelyig pedig 2000-ben nyomvonal-korrekciókkal együtt építették ki a villamos felsővezetéket. A koncesszió azonban pénzügyileg igen rosszul érintette a MÁV-ot. Míg az olasz vállalkozás gyakorlatilag semmilyen munkát nem végzett és a koncessziós díjat sem fizette, addig a MÁV üzemeltette és tartotta karban a vezetékeket. Mindezek ellenére a vasúttársaság 11 év alatt 4,5 milliárd forintot fizetett a vezeték rendelkezésre állásáért a GOMECO-nak. A konstrukció hátrányos mivoltára 2010-ben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hívta fel a figyelmet, az ügyészség sikkasztás gyanújával kezdett nyomozásba.[5]

Jelentősebb balesetek, katasztrófákSzerkesztés

1969-ben 9 áldozatot követelt Herend állomáson két vonat ütközése, amelyet helytelen váltóállítás okozott. 1983-ban egy Herendről megfutamodott katonavonat majdnem Veszprémig gurult el, ahol egy másik vonat utolsó kocsijába csapódott; a balesetnek 5 halálos áldozata volt. Szintén megfutamodás okozott veszélyt 2009-ben, amikor a Balatoni Iparvasutak elszabadult tehervonata Devecsertől Tüskevárig jutott, ahol szerencsésen megállították.[6]

A vasúti pálya megsérült az Ajkai vörösiszap-katasztrófa során 2010. október 4-én, amikor mintegy 1500 méteren mosta el az áradat.[7] A MÁV a pálya helyreálítását egy hónap alatt végezte el, a közlekedés november 5-én indult újra.[8] Az ajkai zagytározó környékén megépült egy vasútvonalat védő gátszakasz is.[9] A helyreállítás költségeit a MÁV perben követelte a katasztrófát okozó MAL Zrt.-től, a bíróság pedig a MAL-t kártérítés kifizetésére kötelezte.[10]

JelenSzerkesztés

A vasútvonal üzemeltetését a Porpác-Szombathely szakaszon 2011. december 11-től a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút vette át.[11]

Engedélyezett sebességSzerkesztés

Kezdőpont Végpont Sebesség [km/h] Hossz [km]
Székesfehérvár Várpalota 100 22
Várpalota Hajmáskér 80 23
Hajmáskér Herend 100 14
Herend Ajka 80 22
Ajka Porpác 100 72
Porpác Szombathely 120 17

Tervezett fejlesztésekSzerkesztés

A vasútvonal fontos szerepet tölt be a Budapest és Ausztria déli része, áttételesen pedig az Észak-Olaszország felé irányuló forgalomban. A kapcsolódó Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal pedig Szlovénia felé jelent eljutási lehetőséget. Jelentősége miatt a magyar állam a vonal további kiépítését tervezi. Az egyelőre nem tudni mikor kezdődő átépítés leglátványosabb eleme a Székesfehérvár és Veszprém közötti pályaszakasz kétvágányúsítása, illetve a haladási sebesség 160 km/h-ra növelése lesz. A fejlesztés során Boba és Ajka között 160, Veszprém és Herend között 120 km/h-ra emelik a vonal sebességét.[12]

ÉrdekességekSzerkesztés

  • Márkónál a vasútvonal keresztülszeli a település kálváriáját, a keresztút útvonala a kálváriakápolnát megelőző utolsó stáció előtt egy gyalogos felüljárón halad át a sínek fölött.

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 65. és 136. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. Hidak a Rábán és a Zalán. [2014. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
  3. Bajánsenye oh. – Boba vasútvonal felújítása (magyar nyelven). NIF, 2010. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  4. Vasút-villamosítás (magyar nyelven). HVG, 1996. 10. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  5. a b El nem végzett munkáért fizethetett milliárdokat a MÁV (magyar nyelven). Origo, 2012. január 16. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  6. Kapitány Szabó Attila: Elképesztő: eltitkolt szökevényvonatot üldöztek Devecsernél (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. december 9. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  7. Vörösiszap a síneken (magyar nyelven). Indóház. (Hozzáférés: 2010. október 6.)
  8. Újra közlekedik a vonat a vörösiszap-vidéken (magyar nyelven). Index, 2010. november 4. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  9. Újabb gátat építenek Kolontárnál a vasút védelmére (magyar nyelven). Origo, 2010. október 26. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  10. Vörösiszap-katasztrófa: a bíróság megállapította a Mal Zrt. felelősségét (magyar nyelven). Gondola, 2012. december 5. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  11. Öt vonalszakasszal bővül a GYSEV nyugat-dunántúli hálózata (sajtóközlemény)[halott link]
  12. 390 millióért tervezik a Fehérvár-Boba vasútvonalat (magyar nyelven). Index, 2009. november 16. (Hozzáférés: 2009. november 16.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés