Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal

vasútvonal

A Bakonyt hosszában átszelő Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal a MÁV és a GYSEV 20-as számú egyvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala, a Dunántúl egyik legfontosabb vasútvonala. A vasútvonal legnagyobb része egyvágányú, mindössze 16%-án, Szombathely és Porpác, illetve Boba és Celldömölk között fektettek le két sínpárt. Boba és Celldömölk állomások között a 25-ös vonallal, Porpác és Szombathely állomások között pedig a 16-os vonallal párhuzamosan halad. Elsősorban a Déli pályaudvar és Szombathely között közlekedő vonatok számára épült.

Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal
A Szombathely felől érkező gyorsvonat Veszprém vasútállomáson
A Szombathely felől érkező gyorsvonat Veszprém vasútállomáson
A Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal útvonala
Vonalszám:20
Vonal:Székesfehérvár–Szombathely
Hossz:169 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:
Maximális sebesség:120 / 100 / 80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal témájú médiaállományokat.
30a Budapest felé
44 / 45 Pusztaszabolcs / Sárbogárd felé
6 Lovasberény felé (csak teherforgalom)
0 Székesfehérvár
Széchenyi utca
5 Komárom / 29 Tapolca, 30 (Nagykanizsa) - Gyékényes felé
Balatoni út
5 Sárpentele volt mh.
Gaja-patak
Nádor-csatorna
9 Sárszentmihály volt vá.
Fejér megye-Veszprém megye
Nádor-csatorna
16 Csór-Nádasdladány volt vá.
volt kiágazás Inota-Gyártelep felé
21 Inota volt mh.
22 Várpalota
72 106
kiágazás a Péti Műtrágyagyár felé
második kiágazás a Péti Műtrágyagyár felé
Berhidai út
kiágazás az OPAL Zrt. tartálytelepe felé
27 Pétfürdő
8214 Fő utca
31 Öskü mh.
8214
34 Hajmáskér-Újtelep volt mh.
27 Lepsény felé (csak teherforgalom)
8215 Vasút köz
37 Hajmáskér
Séd patak
42 Kádárta volt mh.
11 Alsóörs felé
45 Veszprém
Séd patak
11 Győr felé
Bramac (volt VÁÉV) iparvágány
54 Márkó mh.
83 111 Vasút utca
59 Herend
65 Szentgál
73 Városlőd mh.
75 Városlőd-Kislőd
bekötőút a Bányatelep felé
81 Ajka
7308 Csingeri út
iparvágány a timföldgyár, Halimba / Felsőcsinger felé
kiágazás a Központi Szénosztályozó felé
Bartók Béla út
kiágazás a Bakonyi Erőmű felé
82 Ajka-Gyártelep mh.
Ajkai Timföldgyár felé
Torna-patak
85 Tósokberénd volt mh.
89 Kolontár volt mh.
7324 Pápai út
93 Devecser
Csigere-patak
98 Somlóvásárhely mh.
102 Tüskevár
105 Karakószörcsök mh.
8414 Petőfi utca
8403
109 Kerta
Veszprém megye-Vas megye
Marcal
111 Kertai elágazás 25 Bajánsenye felé
114 Boba
117 Nemeskocs mh.
Kodó-patak
122 Celldömölk-Rendező
Vinári elágazás 10 Győr felé
kiágazás a megszűnt Ság-hegyi bazaltbánya felé
125 Celldömölk
9 Nezsider felé
kiágazás a OPAL tartálytelepe felé
8452
128 Kemenesmihályfa mh.
131 Tokorcs forgalmi kitérő
134 Nagysimonyi mh.
8451
137 Ostffyasszonyfa
Lánka-patak
141 Bajti-elágazás (volt Sárvár–Felsőlászló vonal Zalabér felé)
Rába
volt Sárvári cukorgyár felé
Gyöngyös-patak
Deák Ferenc utca
146 Sárvár
volt Sárvár–Felsőlászló vonal Felsőlászló felé
Szombathelyi utca
16 Hegyeshalom felé
153 Porpác
Hosszú-víz
162 Vép
Surányi-patak
8445 Kassai utca
Zanati út
Bogáca-patak
Ipari út
18 Kőszeg felé, 15 Sopron felé
Szombathely–Pinkafő-vasútvonal (megszűnt)
Mozdony és Vasúti Járműjavító felé
170 Szombathely
Zanati út
171 Szombathely-Rendező
iparvágány a közraktárak és a Falco telepe felé
Csaba úti felüljáró
21 Szentgotthárd / 17 Nagykanizsa felé
Szombathely–Rum-vasútvonal (megszűnt)

Története

szerkesztés

A Magyar Nyugati Vasút magánvasút-társaság 1869. május 20-án kelt engedélyokirata alapján épülő vasútvonalon a Székesfehérvár-Veszprém közötti szakaszon 1872. augusztus 9-én, a Veszprém-Kiscell közötti szakaszon 1872. október 3-án indult meg a forgalom.[1]

1985 és 1986 között Ajka és Devecser állomások között korszerűsítették a pályát. Kolontár és Ajka-Gyártelep között a pályát a timföldgyár zagytározójának bővítése miatt az eredetitől délebbre, új nyomvonalra helyezték. Emiatt Tósokberénd megállóhely megszűnt.[2]

1993-ban Sárvár és Ostffyasszonyfa között a korábbi Rába híd mellé építve egy új három nyílású rácsos 550 t-s acélhíd készült. A meder felett 45,20 m, a két irányban található ártér felett egyenként 31,16 m a felszerkezet fesztávja. A régi híd ezt követően elbontásra került.[3]

2008 és 2010 között épült a bobai deltavágány, amely lehetővé tette a Zalaegerszeg és Budapest között közlekedő vonatok irányváltás nélküli forgalmát.[4]

A 2014 / 2015-ös menetrendváltással jópár vonalközi állomás, illetve megállóhely megszűnt a vasútvonalon. Ez a lista tartalmazta a Székesfehérvár és Várpalota között elhelyezkedő összes megállási pontot (Sárpentele és Inota megállóhelyeket, illetve Sárszentmihály és Csór-Nádasdladány vasútállomásokat), valamint Kolontár megállóhely utasforgalma is megszűnt. Azonban ez még nem volt a szöveg vége; sajnos Hajmáskér-Újtelep, illetve Kádárta megállóhelyek is búcsút intettek az utazóközönségnek.

Villamosítás

szerkesztés

Az 1990-es évek elején a MÁV komoly szándékot mutatott a vonal villamosítására, ám a korszak tőkehiányos viszonyai között saját forrásból nem tudta megvalósítani terveit.[5] Az olasz GOMECO és a MÁV a villamosítás kivitelezésére megalapította a Viacom nevű vállalkozást, amely a GOMECO többségi tulajdonában állt és koncessziós formában kiépítette a felsővezetéket a vonal teljes hosszán.[6] A Székesfehérvár és Várpalota közötti vonalszakaszon 1999-ben, Várpalotától Szombathelyig pedig 2000-ben nyomvonal-korrekciókkal együtt építették ki a villamos felsővezetéket. A koncesszió azonban pénzügyileg igen rosszul érintette a MÁV-ot. Míg az olasz vállalkozás gyakorlatilag semmilyen munkát nem végzett és a koncessziós díjat sem fizette, addig a MÁV üzemeltette és tartotta karban a vezetékeket. Mindezek ellenére a vasúttársaság 11 év alatt 4,5 milliárd forintot fizetett a vezeték rendelkezésre állásáért a GOMECO-nak. A konstrukció hátrányos mivoltára 2010-ben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hívta fel a figyelmet, az ügyészség sikkasztás gyanújával kezdett nyomozásba.[6]

A vasútvonal üzemeltetését a Porpác-Szombathely szakaszon 2011. december 11-től a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút vette át.[7] A vonal rendkívül túlterhelt, az óránként közlekedő IC vonatok (Bakony, Göcsej) mellett Szombathely-Veszprém személyvonatok is közlekednek. A vonal emelkedőkkel és ívekkel tarkított. Számos magánvasút közlekedik erre, azonban a túlzsúfoltság, és a vonal egyvágányú mivolta miatt hosszú órákba telik, míg elérik a 25-ös vonalat. A személyszállításban a MÁV 431 sorozatú villanymozdonyai vesznek részt, a tehervonatokat a MÁV 630-as sorozatú mozdonyai továbbítják. A Budapest-Veszprém gyorsvonatokon Stadler FLIRT motorvonatok teljesítenek szolgálatot.

Engedélyezett sebesség

szerkesztés
Kezdőpont Végpont Sebesség [km/h] Hossz [km]
Székesfehérvár Várpalota 100 23
Várpalota Hajmáskér 80 14
Hajmáskér Herend 100 22
Herend Ajka 80 22
Ajka Porpác 100 71
Porpác Szombathely 120 17

A vasútvonal fontos szerepet tölt be a Budapest és Ausztria déli része, közvetve pedig az Észak-Olaszország felé irányuló forgalomban. A kapcsolódó Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal pedig Szlovénia felé jelent eljutási lehetőséget. Jelentősége miatt a magyar állam a vonal további fejlesztését tervezi. Az egyelőre nem tudni mikor kezdődő átépítés leglátványosabb eleme a Székesfehérvár és Veszprém közötti pályaszakasz kétvágányúsítása, illetve a haladási sebesség 160 km/h-ra növelése lesz. A fejlesztés során Boba és Ajka között 160, Veszprém és Herend között 120 km/h-ra emelik a vonal sebességét.[8]

Érdekességek

szerkesztés
  • Márkónál a vasútvonal keresztülszeli a település kálváriáját, a keresztút útvonala a kálváriakápolnát megelőző utolsó stáció előtt egy gyalogos felüljárón halad át a sínek fölött.

A lista a 2021–2022-es menetrend adatait tartalmazza. [9]

Vonat Útvonal
személyvonatok
személy Budapest-Déli – Érd alsó – Székesfehérvár – VeszprémCelldömölk)
személy Székesfehérvár – Veszprém
személy Szombathely – Ajka
személy VeszprémSzombathely
IC 900-9006 BAKONY Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – BobaSzombathely
IC 950-959 GÖCSEJ Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – Jánosháza – Zalaegerszeg
nemzetközi vonatok
IC 246/247 CITADELLA Budapest-DéliSzékesfehérvárVeszprémJánosházaZalaegerszegŐriszentpéterLjubljana
Ex 1246/1247 ISTRIA Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – Jánosháza – Zalaegerszeg – Őriszentpéter – Ljubljana – Koper/Maribor (csak nyári szezonban közlekedik)

Balesetek, katasztrófák

szerkesztés
  • 1969-ben 9 áldozatot követelt Herend állomáson két vonat ütközése, amelyet helytelen váltóállítás okozott.
  • 1983-ban egy Herendről megfutamodott katonavonat majdnem Veszprémig gurult el, ahol egy másik vonat utolsó kocsijába csapódott; a balesetnek 5 halálos áldozata volt.
  • Szintén megfutamodás okozott veszélyt 2009-ben, amikor a Balatoni Iparvasutak elszabadult tehervonata Devecsertől Tüskevárig jutott, ahol szerencsésen megállították.[10]
  • Megsérült a vasúti pálya az Ajkai vörösiszap-katasztrófa során 2010. október 4-én, amikor mintegy 1500 méteren mosta el az áradat.[11] A MÁV a pálya helyreállítását egy hónap alatt végezte el, a közlekedés november 5-én indult újra.[12] Az ajkai zagytározó környékén megépült egy vasútvonalat védő gátszakasz is.[13] A helyreállítás költségeit a MÁV perben követelte a katasztrófát okozó MAL Zrt.-től, a bíróság pedig a MAL-t kártérítés kifizetésére kötelezte.[14]
  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 65. és 136. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. Tósokberénd - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2021. március 3.)
  3. Hidak a Rábán és a Zalán. [2014. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
  4. Bajánsenye oh. – Boba vasútvonal felújítása (magyar nyelven). NIF, 2010. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  5. Vasút-villamosítás (magyar nyelven). HVG, 1996. 10. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  6. a b El nem végzett munkáért fizethetett milliárdokat a MÁV (magyar nyelven). Origo, 2012. január 16. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  7. Öt vonalszakasszal bővül a GYSEV nyugat-dunántúli hálózata (sajtóközlemény)[halott link]
  8. 390 millióért tervezik a Fehérvár-Boba vasútvonalat (magyar nyelven). Index, 2009. november 16. (Hozzáférés: 2009. november 16.)
  9. 20 (mavcsoport.hu)
  10. Kapitány Szabó Attila: Elképesztő: eltitkolt szökevényvonatot üldöztek Devecsernél (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. december 9. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  11. Vörösiszap a síneken (magyar nyelven). Indóház. (Hozzáférés: 2010. október 6.)
  12. Újra közlekedik a vonat a vörösiszap-vidéken (magyar nyelven). Index, 2010. november 4. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  13. Újabb gátat építenek Kolontárnál a vasút védelmére (magyar nyelven). Origo, 2010. október 26. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  14. Vörösiszap-katasztrófa: a bíróság megállapította a Mal Zrt. felelősségét (magyar nyelven). Gondola, 2012. december 5. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 18.)

További információk

szerkesztés