Széki Tibor

(1879–1950) gyógyszerész, vegyész, egyetemi tanár

Széki Tibor (Kolozsvár, 1879. április 18.Budapest, Józsefváros, 1950. december 4.)[1] gyógyszerész, vegyész, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Széki Tibor
Életrajzi adatok
Született1879. április 18.
Kolozsvár
Elhunyt1950. december 4. (71 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mint
SzüleiSzéki Miklós
Pályafutása
Kutatási területgyógyszerészet, szerves kémia
Munkahelyek
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TEnyilvános rendes tanár
Szegedi Egyetemnyilvános rendes tanár, dékán, rektor
Akadémiai tagságMTA-tag, l. 1934; r. 1945

Életpályája

szerkesztés

Gyógyszerész családban született. Szülei Széki Miklós (1842–1912) kolozsvári gyógyszerész és Bodor Anna voltak. Szülővárosában szerezte meg a gyógyszerész diplomát. 1902-ben doktorált gyógyszerészetből és kémiából. Az egyetem elvégzése után Fabinyi Rudolf tanszékén kapott tanársegédi állást. Berlinben képezte tovább magát szerves kémiából. Itt szerencséje volt a világhírű Karl Liebermann mellett dolgozni. Faninyi Rudolffal közösen a szerves kémiai kutatómunka megindítója Magyarországon. Széki Tibor sikeres kutatói és oktatói tevékenységét jelzi, hogy „A benzolgyűrűs vegyületek kémiája” című munkájáért 1907-ben magántanári képesítést kapott, majd 1917-ben egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki.

A Kolozsvárról Szegedre menekült egyetemen tanított 1922-től, ahol 1923-tól az I. sz. Vegytani Intézet vezetője lett. Szegeden kezdetben rendkívül szerény körülmények között kezdett el dolgozni, és nagy erőfeszítésbe került megfelelő laboratóriumot létrehozni.

Különböző közéleti tisztségeket is viselt pályafutása során. 1907-ben, az akkor alapított Magyar Chemikusok Lapja egyik felelős szerkesztője. 1926–1927-ben dékán, 1933–1934-ben pedig rektor volt Szegeden. 1938–1943 között a Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnökhelyettese, majd 1947-ig elnöke volt.

1934-től a budapesti egyetemen az analitikai és gyógyszerészeti kémia nyilvános rendes tanára. 1934-ben az MTA levelező tagjává választotta, majd 1945-ben rendes akadémiai tag lett. 1949-ben nyugállományba vonult, és 1950. december 4-én hunyt el Budapesten.

Felesége kenesei Kenessey Margit (1887–1961) volt.

Munkássága

szerkesztés

Főleg az azaronnal és származékaival foglalkozott, több új vegyületet állított elő, és vizsgálta szerkezetüket. Foglalkozott a trombózis elleni gyógyszer kutatásával is.

Jelentősebb munkái

szerkesztés
  • Gyógyszerészeti kémia (egyetemi tankönyv)
  • Tanulmányok Asaron származékokról (Kolozsvár, 1902)
  • Über die Condensation von Brenzcatechin und Ketonen (Kolozsvár, 1905)
  • Acetonnak és methyl-aethylketonnak pyrogallollal képezett új vegyületeiről (Fabinyi Rudolffal, Kolozsvár, 1905)
  • A kinin és a tannin szerkezete (Budapest, 1924)
  • A chemiai konstitutio és fűszerhatás (1930)
  • Részletek az érzéstelenítőszerek kémiájából (1931)
  • A konstitutio jelentősége az organikus kémiában (Szeged, 1933)
  • A műanyagok (Budapest, 1938)
  • Benzolszármazékok vagy aromás vegyületek (Budapest, 1940)
  • Terpének, kámforok és velük rokon anyagok (Budapest, 1940)
  • Gyógyszerészi kémia (Szerves vegyületek, egyetemi tankönyv, Budapest, 1944)
  • Szerves kémia (Előadásai alapján összeállította Horváth Magda, Budapest, 1947)
  • Gyógyszerészi kémia (I. Szervetlen vegyületek. Előadásai alapján összeállította Végh Antal, Kovács László, Budapest, 1949)

További információk

szerkesztés
  • Végh Antal: Széki Tibor 1879–1950, Gyógyszerész, 1951

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés