Főmenü megnyitása

A Szíva-oázis (arabul: واحة سيوة Wāḥat Sīwah) Egyiptom északnyugati részén, a Kattara-mélyföld és a Líbiai-sivatag között található Marsza-Matrúhtól kb. 300 km-re délnyugatra, illetve a Baharijja-oázisban fekvő Bavititól 400 km-re Ny-ÉNy-ra.

Szíva-oázis (واحة سيوة)
Siwa-oasis-420x0.jpg
Közigazgatás
Ország Egyiptom
Kormányzóság Matruh kormányzóság
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Terület80 km²
IdőzónaEET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Szíva-oázis (Egyiptom)
Szíva-oázis
Szíva-oázis
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 29° 12′, k. h. 25° 32′Koordináták: é. sz. 29° 12′, k. h. 25° 32′
Szíva-oázis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szíva-oázis témájú médiaállományokat.

Szíva az egyik legtávolabbi az ország oázisai közül. Egy régi karavánút mentén, 18-19 méterrel a tengerszint alatt fekszik, a Nyugati-sivatag mélyén.

Az oázis 80 km széles és 20 km hosszú.[1] Mintegy 23 ezer fős, elsősorban berber lakosságú, akik a berber nyelvcsalád szívai dialektusát beszélik.

Az oázisban datolyán kívül elsősorban olajbogyót, szőlőt termesztenek. Az asszonyok itt arról híresek, hogy a datolyalevelek szálaiból remekbe szabott kosarakat és egyéb használati tárgyakat készítenek.

Az itt található több mint 200 forrás között van sós, édes, forró és hideg vizű is. A források egy részét gyógyászati célra használják.

Az oázis Kr. e. 1000 óta ismert. A Kr. e. 5. századi történelemtudós és utazó Hérodotosz leírta, hogy vannak források, amelyek vize reggel meleg, ám ahogy a nap múlik, egyre hidegebb lesz lesz a vize, míg mások legmagasabb hőmérsékletüket az éjszaka közepén érik el. Kr. e. 331-ben az itt álló Ámon isten jósdáját Nagy Sándor is felkereste.

Az oázis városa egy 13. századi, vályogtéglából emelt erőd köré települt, amely magas falai távol tartották a támadókat. A házak nagy része szintén vályogtéglából épült.

A várostól 3 km-re keletre, egy dombtetőn található az ókori Agurmi település, amely egy mecsetet kivéve igen romos állapotban van. Táblák mutatják az utat a Kr. e. 6. századi orákulumtemplomhoz (Temple of the Oracle). Innen nem messze délre fekszik az Ámon istennek szentelt templom romjai.

Szíva 1820-ban lett a mai Egyiptom része. 1926-ban egy viharsorozat nyomán sok épület összeroskadt, így a város egy része romváros hangulatát kelti. Az 1980-as évekig ismeretlennek számított errefelé a televízió, és szamár vontatta kocsin kívül más közlekedési eszközt nemigen használtak. Napjainkban már Marsza-Matrúh kikötővárossal aszfaltút köti össze, ami sok változást hozott az oázis lakóinak életébe. Az innen kelet felé fekvő Baharijja-oázis felé is egy aszfaltút építését kezdték meg, ami félig-meddig készült el.[2]

ÉghajlataSzerkesztés

Szíva-oázis éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)29,334,641,644,848,048,245,246,242,841,937,529,048,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)19,321,524,529,934,037,537,537,034,630,525,020,529,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,67,110,113,717,820,421,721,419,515,510,26,514,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−2,2−1,30,35,77,514,017,515,911,77,82,9−0,7−2,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)21211000002110
Havi napsütéses órák száma2312482702893193383543633162942662533540
Forrás: NOAA[3] , Climate Charts[4]


PanorámaSzerkesztés

Az oázis panorámaképe

JegyzetekSzerkesztés

  1. "Siwa", Encyclopædia Britannica, 2007
  2. Archivált másolat. [2013. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 24.)
  3. Siwa Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. január 17.)
  4. Siwa, Egypt: Climate, Global Warming, and Daylight Charts and Data. Climate Charts. (Hozzáférés: 2013. október 9.)[halott link]

ForrásokSzerkesztés

  • 501 Must-visit Destinations, Bounty Books, 2006.
  • Nina Nelson: Egyiptom, 1992.
  • National Geographic: Egyiptom, 2008.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés