Szófia
Szófia (София – Szofija kiejtése✩, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.[3]
Szófia (София) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Megye | Szófia | ||
Polgármester | Jordanka Fandakova[1] | ||
Irányítószám | 1000 | ||
Körzethívószám | 02 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 383 435 fő (2022. szept. 15.)[2] | ||
Népsűrűség | 933,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 550 m | ||
Terület | 1349 km² | ||
Időzóna | EET, EEST | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 42° 42′, k. h. 23° 20′Koordináták: é. sz. 42° 42′, k. h. 23° 20′ | |||
Szófia weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szófia témájú médiaállományokat. |
FöldrajzSzerkesztés
Az ország nyugati felén, a Vitosa hegy lábainál helyezkedik el 500-600 méterrel a tengerszint felett.
ÉghajlataSzerkesztés
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,0 | 22,0 | 31,0 | 31,0 | 34,0 | 38,0 | 41,0 | 40,0 | 36,0 | 34,0 | 25,0 | 23,0 | 41,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,3 | 5,7 | 10,8 | 16,0 | 21,0 | 24,8 | 27,3 | 27,3 | 23,1 | 17,2 | 9,7 | 4,4 | 15,9 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −1,1 | 0,6 | 5,2 | 10,2 | 14,9 | 18,6 | 20,7 | 20,4 | 16,3 | 10,8 | 4,8 | 0,4 | 10,2 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,9 | −3,7 | 0,1 | 4,5 | 9,3 | 12,5 | 14,3 | 13,9 | 10,3 | 5,6 | 0,5 | −3,3 | 5,0 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −31,2 | −25,4 | −18,4 | −10,5 | −2,2 | 1,4 | 4,0 | 3,5 | −2,0 | −6,0 | −15,3 | −20,7 | −31,2 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 34 | 32 | 37 | 52 | 74 | 80 | 59 | 48 | 39 | 42 | 51 | 43 | 591 |
Havi napsütéses órák száma | 75 | 97 | 145 | 179 | 227 | 262 | 306 | 289 | 214 | 160 | 98 | 59 | 2111 |
Forrás: World Weather Information Service, Climate Sofia - Bulgaria |
DemográfiaSzerkesztés
A város népességének változása:
TörténeteSzerkesztés
A terület első lakosai az i. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.
A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.
KerületekSzerkesztés
Szófia 24 kerületből áll. Szófia a szűken vett Szófiából és néhány agglomerációs településből áll. Minden kerületnek van saját polgármestere, ezen kívül az agglomerációs településeknek is van külön polgármesterük.
Kizárólag városi kerületek | Részben vagy tisztán agglomerációs kerületek | Szófia térképe |
---|---|---|
1. Szredec (Средец) |
17. Vitosa (Витоша) |
LátnivalókSzerkesztés
BelvárosSzerkesztés
Látnivaló | Leírás | Kép |
---|---|---|
Alekszandr Nyevszkij székesegyház | Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Храм-паметник Александър Невски): az 1877-78-as orosz-török felszabadító háborúban elesett 200 000 orosz katona emlékére épült. | |
Szófiai központi zsinagóga | A szófiai központi zsinagóga (Софийска синагога) Európa második legnagyobb szefárd zsinagógája és a legnagyobb ilyen vallási létesítmény a Balkán-félszigeten. | |
Banja Basi mecset | XVI. századi emlék a török időkből, szemben a Vásárcsarnokkal. | |
Ivan Vazov Nemzeti Színház | Ivan Vazov Nemzeti Színház (Народен театър Иван Вазов): 1907-ben megnyílt, bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. Az 1920-as években leépült, majd újjáépítették. | |
Csodatévő Szent Miklós-templom | Orosz Templom (Народен театър Иван Вазов): A belvárosban álló orosz ortodox templomot 1913-ban építették. | |
A Hét Szent Temploma | A Hét Szent Temploma (църква Свети Седмочисленици): A templom annak a hét szentnek állít emléket, akik elvitték a kereszténységet a szlávokhoz | |
Szent György temploma | Szent György temploma (Ротондата "Св. Георги"): A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található. | |
Nemzeti Kultúrpalota | Nemzeti Kultúrpalota (Национален дворец на културата): az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Délkelet-Európában. |
Környező látnivalókSzerkesztés
Látnivaló | Kép |
---|---|
Bojana-templom | |
Dragalevci monostor | |
Rilai kolostor | |
Vitosa hegy |
KözlekedésSzerkesztés
Szófia tömegközlekedése a modern értelemben 1901-ben indult az első villamosok üzembe helyezésével. Főleg külföldi villamosok közlekedtek, de 1951-től mintegy negyven évig bolgár gyártású járművekkel is rendelkezett a város.[4] 1935-ben indult meg a buszközlekedés, kevés járattal, melyeket fokozatosan fejlesztettek. Számos magyar Ikarus-modell is közlekedett a szófiai utakon.[5] Szófiából a távolsági buszok a Központi, Déli és Nyugati buszpályaudvarról indulnak, a nemzetközi járatokat jobbára a Szerdika buszpályaudvar szolgálja ki.[6] A trolibuszok 1941 óta járnak a bolgár fővárosban, hazai és más külföldi gyártmányok mellett Ikarus típusú trolijai is voltak a városnak.[7] A szófiai metró két vonallal rendelkezik, a harmadik építése 2016-ban indult.[8] Segítségével el lehet jutni a szófiai repülőtérre is, ahonnan belföldi és külföldi járatok közlekednek. A Központi pályaudvarról nemzetközi vonatok is indulnak, többek között Budapestre is.[9] A városban taxik és iránytaxik is igénybe vehetőek.[10][11]
2016-ban kilenc trolibuszjárat, 14 villamosvonal és 96 buszvonal működik a városban.[12]
Magyar Ikarus 280T trolibusz Szófiában
TestvérvárosokSzerkesztés
- Algír, Algéria
- Ankara, Törökország
- Athén, Görögország
- Berlin, Németország
- Brüsszel, Belgium
- Budapest, Magyarország
- Bukarest, Románia
- Bursa, Törökország
- Helsinki, Finnország
- Kijev, Ukrajna
- London, Egyesült Királyság
- Madrid, Spanyolország
- Milánó, Olaszország
- Maras, Törökország
- Párizs, Franciaország
- Pittsburgh, USA
- Prága, Csehország
- Szkopje, Macedónia
- Szentpétervár, Oroszország
- Tel-Aviv, Izrael
- Tirana, Albánia
- Varsó, Lengyelország
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Szófia hivatalos oldala:The Mayor of Sofia - an Executive Body. [2009. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
- ↑ https://www.grao.bg/tna/t41nm-15-09-2022_2.txt
- ↑ Szófia hivatalos oldala:Sofia in figures - 2010. [2012. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
- ↑ History of Sofia Trams. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
- ↑ History of Bus Transport. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Buses and Coaches in Bulgaria. Flip Flop People's. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
- ↑ History of Trolleybus Transport. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
- ↑ „Construction of Sofia subway third line to begin on Jan 20”, SEE News. [2016. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. április 13.)
- ↑ Time-table - international. Bolgár Államvasutak. [2016. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Taxis in Sofia. FlipFlopPeople. [2016. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Bulgaria: Local Transport. Lonely Planet. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
- ↑ Разписания (bolgár nyelven). Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)