Főmenü megnyitása

Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.[4]

Szófia (София)
Sofia 555.jpg
Szófia címere
Szófia címere
Szófia zászlaja
Szófia zászlaja
Mottó: Расте, но не старее
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyeSzófia
Alapítás évei. e. 7. évezred
Polgármester Jordanka Fandakova[1]
Irányítószám 1000
Körzethívószám 02
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség1 286 383 fő (2015. márc. 15.)[2][3] +/-
Népsűrűség933,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság550 m
Terület1349 km²
Időzóna EET, EEST
Elhelyezkedése
Szófia (Bulgária)
Szófia
Szófia
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 42′, k. h. 23° 20′Koordináták: é. sz. 42° 42′, k. h. 23° 20′
Szófia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szófia témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

Az ország nyugati felén, a Vitosa hegy lábainál helyezkedik el 500-600 méterrel a tengerszint felett.

ÉghajlataSzerkesztés

Szófia éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)19,022,031,031,034,038,041,040,036,034,025,023,041,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)3,35,710,816,021,024,827,327,323,117,29,74,415,9
Átlaghőmérséklet (°C)−1,10,65,210,214,918,620,720,416,310,84,80,410,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,9−3,70,14,59,312,514,313,910,35,60,5−3,35,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−31,2−25,4−18,4−10,5−2,21,44,03,5−2,0−6,0−15,3−20,7−31,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)343237527480594839425143591
Havi napsütéses órák száma759714517922726230628921416098592111
Forrás: World Weather Information Service, Climate Sofia - Bulgaria


TörténeteSzerkesztés

A terület első lakosai az i. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.

A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.

KerületekSzerkesztés

Szófia 24 kerületből áll. Szófia a szűken vett Szófiából és néhány agglomerációs településből áll. Minden kerületnek van saját polgármestere, ezen kívül az agglomerációs településeknek is van külön polgármesterük.

Szófia kerületei
Kizárólag városi kerületek Részben vagy tisztán agglomerációs kerületek Szófia térképe

1. Szredec (Средец)
2. Kraszno Szelo (Красно село)
3. Vazrazsdane (Възраждане)
4. Oborise (Оборище)
5. Szerdika (Сердика)
6. Podujane (Подуяне)
7. Szlatina (Слатина)
8. Izgrev (Изгрев)
9. Lozenec (Лозенец)
10. Triadica (Триадица)
11. Kraszna Poljana (Красна поляна)
12. Ilinden (Илинден)
13. Nadezsda (Надежда)
15. Mladoszt (Младост)
16. Sztudentszki (Студентски)
19. Ljulin (Люлин)

17. Vitosa (Витоша)
20. Vrabnica (Връбница)
14. Iszkar (Искър)
22. Kremikovci (Кремиковци)
18. Ovcsa Kupel (Овча купел)
Agglomerációs kerületek
24. Bankja (Банкя)
21. Novi Iszkar (Нови Искър)
23. Pancsarevo (Панчарево)

LátnivalókSzerkesztés

BelvárosSzerkesztés

 
A város panorámája a Nemzeti Kultúrpalota tetejéről
  • A város nevének helyes kiejtése.
Látnivaló Leírás Kép
Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Szófia) Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Храм-паметник Александър Невски): az 1877-78-as orosz-török felszabadító háborúban elesett 200 000 orosz katona emlékére épült.  
Szófiai központi zsinagóga A szófiai központi zsinagóga (Софийска синагога) Európa második legnagyobb szefárd zsinagógája és a legnagyobb ilyen vallási létesítmény a Balkán-félszigeten.  
Banja Basi mecset XVI. századi emlék a török időkből, szemben a Vásárcsarnokkal.  
Ivan Vazov Nemzeti Színház Ivan Vazov Nemzeti Színház (Народен театър Иван Вазов): 1907-ben megnyílt, bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. Az 1920-as években leépült, majd újjáépítették.  
Orosz Templom Orosz Templom (Народен театър Иван Вазов): A belvárosban álló orosz ortodox templomot 1913-ban építették.  
A Hét Szent Temploma A Hét Szent Temploma (църква Свети Седмочисленици): A templom annak a hét szentnek állít emléket, akik elvitték a kereszténységet a szlávokhoz  
Szent György temploma Szent György temploma (Ротондата "Св. Георги"): A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található.  
Nemzeti Kultúrpalota Nemzeti Kultúrpalota (Национален дворец на културата): az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Délkelet-Európában.  

Környező látnivalókSzerkesztés

Látnivaló Kép
Bojana-templom  
Dragalevci monostor  
Rilai kolostor  
Vitosa hegy  

KözlekedésSzerkesztés

Villamosok Szófiában (videó)

Szófia tömegközlekedése a modern értelemben 1901-ben indult az első villamosok üzembe helyezésével. Főleg külföldi villamosok közlekedtek, de 1951-től mintegy negyven évig bolgár gyártású járművekkel is rendelkezett a város.[5] 1935-ben indult meg a buszközlekedés, kevés járattal, melyeket fokozatosan fejlesztettek. Számos magyar Ikarus-modell is közlekedett a szócfiai utakon.[6] Szófiából a távolsági buszok a Központi, Déli és Nyugati buszpályaudvarról indulnak, a nemzetközi járatokat jobbára a Szerdika buszpályaudvar szolgálja ki.[7] A trolibuszok 1941 óta járnak a bolgár fővárosban, hazai és más külföldi gyártmányok mellett Ikarus típusú trolijai is voltak a városnak.[8] A szófiai metró két vonallal rendelkezik, a harmadik építése 2016-ban indult.[9] Segítségével el lehet jutni a szófiai repülőtérre is, ahonan belföldi és külföldi járatok közlekednek. A Központi pályaudvarról nemzetközi vonatok is indulnak, többek között Budapestre is.[10] A városban taxik és iránytaxik is igénybe vehetőek.[11][12]

2016-ban kilenc trolibuszjárat, 14 villamosvonal és 96 buszvonal működik a városban.[13]

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szófia hivatalos oldala:The Mayor of Sofia - an Executive Body. [2009. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  2. http://www.grao.bg/tna/tab02.txt
  3. ESGRAON
  4. Szófia hivatalos oldala:Sofia in figures - 2010. [2012. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  5. History of Sofia Trams. Urban Mobility Center. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  6. History of Bus Transport. Urban Mobility Center. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
  7. Buses and Coaches in Bulgaria. Flip Flop People's. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  8. History of Trolleybus Transport. Urban Mobility Center. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  9. Construction of Sofia subway third line to begin on Jan 20”, SEE News (Hozzáférés ideje: 2016. április 13.) 
  10. Time-table - international. Bolgár Államvasutak. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
  11. Taxis in Sofia. FlipFlopPeople. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
  12. Bulgaria: Local Transport. Lonely Planet. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  13. Разписания (bolgár nyelven). Urban Mobility Center. (Hozzáférés: 2016. május 4.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szófia témájú médiaállományokat.