Főmenü megnyitása

Szóalakvegyülés

(Szóvegyülés szócikkből átirányítva)

A szóalakvegyülés (más néven szóvegyülés, illetve kontamináció) olyan szóalkotásmód, amelyben két rokon értelmű szó eleje, illetve vége rántódik össze.[1]

PéldáiSzerkesztés

  • csokor + bokréta: csokréta
  • ordít + kiabál: ordibál
  • zavar + kerget: zargat
  • rémít + ijeszt: rémiszt
  • vihar + zivatar: vihatar
  • csupa + kopasz: csupasz
  • kérem + könyörgök: könyörgöm[2]

A kontamináció tágabb értelembenSzerkesztés

Kontaminációnak (eredeti jelentése 'szennyezés, szennyeződés') nevezik tágabb értelemben azt is, amikor hasonló vagy azonos jelentésű szavak, szókapcsolatok vagy összetett kifejezések (szólások, közmondások) mosódnak össze. A kontaminációnak legfőképp stilisztikai, retorikai szerepe van, gyakran tréfás kifejezéseket eredményez, például különböző szólások és közmondások összemosása útján:

  • Egy cipőben járunk. × Egy csónakban evezünk. > *Egy cipőben evezünk.

A kontamináció másik, tágabb értelmezése szerint magában foglalhatja a szóvegyülés mellett a szóösszerántást is.[3]

A szó(alak)vegyülés tágabb értelmezéseSzerkesztés

A magyar nyelv könyve[4] a szóvegyülés közé sorolja azt is, amikor két eltérő jelentésű alkotóelemből jön létre új szó, tehát a szóösszerántás eseteit.

ForrásokSzerkesztés

  1. Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, 346. o.
  2. Simonyi Zsigmond: Az ikes ragozás története, 57. o. (a PDF 59. oldala)
  3. Nyelvi fogalmak kisszótára, Korona Kiadó, Bp. 2000, 245. o.
  4. A magyar nyelv könyve, Trezor, Bp. 2004, p. 318.