Szörényi Andor

Dr. Szörényi Andor, eredeti 1931-ig használt családnevén Schiber Andor (Kúla, 1908. december 20.Budapest, 1967. március 8.) római katolikus pap, biblikus doktor.

Szörényi Andor
Magyarország
20. század
Élete
Született 1908. december 20.
Kúla
Elhunyt 1967. március 8. (58 évesen)
Budapest
Pályafutása
Iskola/Irányzat katolikus teológia
Fontosabb művei A Biblia világa

ÉleteSzerkesztés

Német ajkú családja 1786-ban Ulm, Regensburg környékéről a török dúlás által kiüresedett területekre települt. A zombori majd a kalocsai jezsuita gimnáziumba járt és itt élte át, hogy a trianoni szerződés szülővárosát Jugoszláviához csatolta. Zichy érsek a budapesti papnevelő intézetbe küldte és a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karán elvégezte a teológiát.(1926-31)

1931-32 között Hajóson volt német káplán. Ezt követően Rómába került ahol biblikus licenciátust szerzett, majd elkészített és megvédte doktori értekezését. 1936-tól Dunapatajon, majd ismét Hajóson volt káplán. 1939-től a kalocsai érseki szeminárium tanára lett. 1939-ben cikket írt az Egyedül Vagyunk c. folyóiratban,[1] amelynek címe: "Zsidó fajiság, zsidó lélek". A cíkk megjelenése következtében 1946-47 között internálásra került, de sikerült tisztáznia magát. 1950-től a kalocsai szeminárium rektora, majd 1951-től az éppen megalakuló Központi Papnevelő Intézet tanára lesz. Oktatási tevékenysége idején nagy érdeklődés jelentkezett mind biblikus és mind a profán tudományok felől, ugyanis erre az időszakra tehető a Holt-tengeri tekercsek (1947-1951) megtalálása. 1956-ban tagja volt a Papi Forradalmi Tanácsnak, amely támogatást és információt biztosított a hosszú elzárkóztatásban lévő – és egyesek szerint elavult gondolkodású – Mindszenty József hercegprímásnak. Ennek hatására a rádióban elhangzott beszéde a vártnál korszerűbb volt. 1959-ben a kar dékánjaként keményen fellépett a budapesti kispapok "OPUS PACI" lázadása ellen és elmarasztalta résztvevőket. Az ellenszegülő hallgatóknak (mintegy 14 kispap) távoznia kellett a szemináriumból. Kb 50 kispap szolidaritásból követte őket. Élete végen Rómában bevádolták haladó nézetei miatt, ezért több alkalommal védekezni kényszerült. Első meghallgatására már betegen (agyvérzés) érkezett. 1967. március 5-én meghalt édesanyja. 1967. március 17-én együtt temették őket a farkasréti temetőben.

MűveiSzerkesztés

  • Zsidó fajiság, zsidó lélek. Budapest., 1939.
  • Bevezetés az ószövetséghez. Jegyzet. Szeged, 1948.
  • Az Úr Jézus szenvedéstörténete. Jegyzet. Budapest, 1950.
  • Adventi szentírási elmélkedések. Jegyzet. Budapest, 1950.
  • Bevezetés az ÚSz-hez. Jegyzet. Budapest, 1953.
  • Psalmen und Liturgie im alten Testament. Budapest, 1961.
  • Bevezető az apostolok cselekedeteibe. Jegyzet. Budapest, 1963.
  • A Biblia világa. Az ÚSz. Budapest, 1966.
  • Das Buch Daniel. Leiden, 1966.
  • Biblia világa Ecclesia, 1968.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Ebben folyóiratban jelent meg Rejtő Jenő néhány írása is.

ForrásokSzerkesztés

  • Új Ember 2010.10.10 Tarjányi Béla: "Haladó gondolkodású biblikus Szörényi Andorra emlékezünk"
  • Katolikus lexikon
  • Székely Tibor: A hatalom és a Központi Szeminárium kispapjai