A szövőhangya (Oecophylla) a vöröshangyaformák (Formicinae) alcsaládjában a szövőhangya-rokonúak (Oecophyllini) nemzetségének egyetlen neme két recens és 16 kihalt fajjal.

Szövőhangya
Vörös szövőhangyák (Oecophylla smaragdina) hangyahíddal kötnek össze két levelet
Vörös szövőhangyák (Oecophylla smaragdina) hangyahíddal kötnek össze két levelet
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Hangyaszerűek (Formicoidea)
Család: Hangyák (Formicidae)
Alcsalád: Vöröshangyaformák (Formicinae)
Nemzetség: Szövőhangya-rokonúak (Oecophyllini)
Nem: Oecophylla
Smith, 1860
Típusnem
Ázsiai szövőhangya (Oecophylla smaragdina)''
Fabricius, 1775
Fajok

szövegben

Elterjedés
A szövőhangya nem elterjedése: * Oecophylla longinoda kékkel, * Oecophylla smaragdina pirossal (Dlussky).
A szövőhangya nem elterjedése:
  • Oecophylla longinoda kékkel,
  • Oecophylla smaragdina pirossal (Dlussky).
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szövőhangya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szövőhangya témájú médiaállományokat és Szövőhangya témájú kategóriát.

Szövőhangyák

Származása, elterjedése szerkesztés

Az afrikai szövőhangya (Oecophylla longinoda) az ázsiai szövőhangya (Oecophylla smaragdina) Elő-Indiától Új-Guineáig, hasonló környezetben (Brehm).

Kihalt fajok szerkesztés

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Karcsú teste smaragdzöld, a lába hosszú.

Életmódja, élőhelye szerkesztés

Mindkét faj a trópusi esőerdők lakója; élőhelyén a leggyakoribb hangyafajok közé számít (Brehm).

Ragadozó; főleg rovarokat zsákmányol. Zsákmányát (főleg megölt vagy elhullott rovarokat) előemésztés nélkül, egészben cipeli függőfészkébe.

Fészkeit a fák lombkoronájába építi úgy, hogy az élő leveleket a dolgozók egymáshoz húzzák, a major dolgozók pedig úgy lóbálják az eszközként használt lárvákat, hogy az azok potrohából kibocsátott selyemszálakkal sikerüljön a leveleket egymáshoz rögzíteni. A fészkek összeszövését aprólékos munkával először Franz Theodor Doflein (1873-1924) német zoológus figyelte meg.[1]

Indiában júniusban rajzik, és az első fészket a megtermékenyített nőstény szövi össze élő levelekből. A nagyobb kolóniák kis mellékfészkeket készítenek a népfölöslegnek, mígnem a kolónia gyarapodtán egész sor fészek függ egymás mellett. A dolgozók a fészek legkisebb észlelt sérülésére előözönlenek, hogy megjavítsák azt. Ilyenkor egyesek összehúzzák a szakadás széleit, más dolgozók pedig a szájukban tartott lárvákat lengetve befoltozzák a hiányt (Brehm).

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés