Szúnyogfélék
A szúnyogfélék (Culicidae) a rovarok (Insecta) osztályának kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a szúnyogalkatúak (Nematocera) alrendjébe tartozó család. Egyéb magyar nevei: csípőszúnyogok, valódi szúnyogok vagy igazi szúnyogok.
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szúnyogfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szúnyogfélék témájú médiaállományokat és Szúnyogfélék témájú kategóriát. |
A család három alcsaládján belül 41 nemük és mintegy 3500 fajuk ismert. A legtöbb idetartozó faj nőstényei más állatok, illetve az ember vérét szívják (hematofágia), így évente emberéletek millióit kioltó járványok fertőzési vektorai lehetnek.[1][2]
Magyarországon a 2010-es évek végén ötvenféle őshonos és háromféle új, inváziós faj ismert.[3]
Elnevezésük
szerkesztésA magyar szúnyog szó ótörök eredetű. Az állat neve csagatáj nyelven szingek, török és türkmén nyelven szinek. A maláriát terjesztő trópusi szúnyogfajokat moszkitóknak is nevezik. Ez a spanyol mosquito („legyecske”) szó átvétele.[4]
Előfordulásuk
szerkesztésA szúnyogfélék az egész világon előfordulnak. Kedvelik a meleget és a nedves környezetet; a fajok sokrétűsége ezért a trópusokon a leggazdagabb. A sivatagi területek viszont nem kedveznek ennek a rovarcsoportnak.
Megjelenésük
szerkesztésE rovarok hossza általában 8 milliméter. A nőstény csápja fésűs, míg a hímé tollas, és szárnyával lassabban ver, és ezzel zümmögő hangot hallat. A hím ezt a zümmögést tollas csápjával hallja meg.[5]
Potrohán és lábán néha csíkok láthatók. A nősténynek hat szúró-szívó sörtéből álló szívókája (stylet) van. Ez nyugalmi állapotban a hosszú, barázdált szájrészben, az alsó ajakban fekszik, mint egy burokban. A vér szívásakor ez a szerv a tápcsatorna. A vért a fejben lévő „szivattyúk” szállítják a középbélbe, ahol tárolódik.
Életmódjuk
szerkesztésE rovarok magányosak, bár sokszor nagy csapatban jelennek meg. A szúnyogok hímjei teljesen ártalmatlan, növényi nedvekkel táplálkozó rovarok. A nőstényszúnyogok életük jelentős részében szintén növényi nedveket szívogatnak, de a legtöbb fajnál a sikeres peterakáshoz legalább életükben egyszer madarak vagy emlősök vérét is kell szívniuk. E fajoknál ez látja el a petéket fontos tápanyagokkal, vérszívás nélkül a lerakott peték életképtelenek lesznek.
A szúnyogok látása nem túl jó, de a szaglásuk és a hőérzékelésük rendkívül kifinomult. A vérszívó nőstényszúnyogokat a testből kisugárzódó hő, néhány jellemző illatkomponens, valamint a kilélegzett szén-dioxid vezeti el áldozatához.
Szaporodásuk
szerkesztés
Az európai fajok nőstényei átvészelik a telet és tavasszal rakják le petéiket. A trópusi fajok az esős évszakban szaporodnak.
A nőstényszúnyog rendszerint nedves talajra, levelekre, pocsolyák, viszonylag háborítatlan állóvizek vagy lassan folyó vizek felszínére egyesével vagy csomókban rakja petéit. A peték száma fajtól függően 50–300 között van, melyek „tutajként” úsznak a víz felszínén. A petékből néhány nap alatt kelnek ki a lárvák.
A lárva a farkánál lévő légzőcsövön lélegezve szinte „csüng” a víz színe alatt. Némelyik a vízzel sodortatja magát, és mikroszkopikus méretű planktonnal táplálkozik, mások mozgékony ragadozók. Többszöri vedlés után bebábozódik. A báb nem táplálkozik, de mozog; ha megriasztják, alásüllyed.[5] A bábból – a víz hőmérsékletétől és fajtól függően – 4–7 nap múltán bújik ki a kifejlett rovar.
A hímek csak néhány napig élnek, párosodás után elpusztulnak.
Fajaik
szerkesztés
Ismertebb Kárpát-medencei fajaik:
- foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis). 5–6 mm. Teste karcsú, csápja és lábai hosszúak. Vérszívás közben a súlyos váltóláz, a malária kórokozóját az emberbe átviheti. Magyarországon a kórokozók kipusztításával a maláriaveszély gyakorlatilag megszűnt. Sekély állóvizekben fejlődik.
- gyűrűs szúnyog (Culiseta annulata). 5–6 mm. Foltos szárnyairól és fehér gyűrűs lábfejízeiről ismerhető fel. Házakban, pincékben telel át. A lárvája árkokban, emésztőgödrök vizeiben fejlődik. Főleg a madarak vérét szívja, olykor az embert is csípi.
- dalos szúnyog (Culex pipiens). 4–5 mm. Szárnyai üvegtiszták. Szintén pincékben, barlangokban telel át. Lárvái az esővizes hordókban, tócsákban, árkok vizében fejlődnek. Az embert nem bántja, főleg a madarak vérét szívja.
| Magyar név | Tudományos név | Csípések (Mo.-i csípések %-ban)[megj. 1] |
Gyakorisága (Mo. területének %-ban)[megj. 2] |
|---|---|---|---|
| Sárgaláz szúnyog | Aedes aegypti | 0.00% | 0.0% |
| Ázsiai tigrisszúnyog | Aedes albopictus | 0.00% | 5.3% |
| Balatoni szúnyog | Aedes (Aedimorphus) annulipes | 18.72% | 33.5% |
| Erdei szúnyog | Aedes (Dahliana) cantans | 1.71% | 36.0% |
| Aranyló szúnyog | Aedes (Hulecoeteomyia) caspius | 1.00% | 29.8% |
| Gyakori tavasziszúnyog | Aedes (Hulecoeteomyia) cataphylla | 0.17% | 16.5% |
| Vöröshátú szúnyog | Aedes (Ochlerotatus) cinereus | 2.68% | 32.8% |
| Aedes (Ochlerotatus) communis | 0.01% | 3.0% | |
| Aedes (Ochlerotatus) detritus | 0.00% | 0.3% | |
| Sziki szúnyog | Aedes (Ochlerotatus) dorsalis | 0.01% | 8.5% |
| Kampósszelepszőrű szúnyog | Aedes (Ochlerotatus) excrucians | 0.29% | 18.4% |
| Sárga szúnyog | Aedes (Ochlerotatus) flavescens | 0.37% | 21.0% |
| Aedes (Ochlerotatus) geminus | 0.00% | 0.6% | |
| Díszes szúnyog | Aedes (Ochlerotatus) geniculatus | 0.30% | 16.4% |
| Magyar csípőszúnyog | Aedes (Ochlerotatus) hungaricus | 0.02% | 1.1% |
| Ázsiai bozótszúnyog | Aedes (Ochlerotatus) japonicus japonicus | 0.01% | 10.4% |
| Koreai szúnyog | Aedes (Ochlerotatus) koreicus | 0.00% | 4.3% |
| Aedes (Ochlerotatus) leucomelas | 0.02% | 4.4% | |
| Aedes (Ochlerotatus) nigrinus | 0.00% | 2.4% | |
| Aedes (Ochlerotatus) pulchritarsis | 0.01% | 1.7% | |
| Aedes (Ochlerotatus) pullatus | 0.00% | 0.4% | |
| Zártnyergű szúnyog | Aedes (Ochlerotatus) punctor | 0.01% | 3.2% |
| Aedes (Ochlerotatus) refiki | 0.01% | 6.0% | |
| Hullámtéri szúnyog | Aedes (Ochlerotatus) rossicus | 1.84% | 15.7% |
| Téli szúnyog | Aedes (Ochlerotatus) rusticus | 0.11% | 10.2% |
| Oldalfoltos szúnyog | Aedes (Ochlerotatus) sticticus | 9.90% | 49.0% |
| Aedes (Stegomyia) surcoufi | 0.01% | 0.7% | |
| Gyötrő szúnyog | Aedes (Stegomyia) vexans | 34.91% | 61.4% |
| Vörösbarnahátú maláriaszúnyog | Anopheles algeriensis | 0.01% | 3.0% |
| Sziki maláriaszúnyog | Anopheles atroparvus | 0.01% | 9.9% |
| Sárga maláriaszúnyog | Anopheles claviger | 1.11% | 19.9% |
| Tarkaszárnyú maláriaszúnyog | Anopheles hyrcanus | 0.89% | 7.4% |
| Foltos maláriaszúnyog | Anopheles maculipennis | 0.16% | 33.3% |
| Messea maláriaszúnyog | Anopheles messeae | 0.04% | 22.5% |
| Hamvas maláriaszúnyog | Anopheles plumbeus | 0.20% | 13.1% |
| Mocsári szúnyog | Coquillettidia richiardii | 19.35% | 18.9% |
| Culex hortensis | 0.00% | 8.1% | |
| Culex martinii | 0.00% | 2.3% | |
| Culex mimeticus | 0.00% | 1.2% | |
| Foltos szúnyog | Culex modestus | 5.96% | 29.9% |
| Dalos szúnyog | Culex pipiens pipiens | 0.01% | 47.0% |
| Házi szúnyog | Culex pipiens pipiens biotípus molestus | 0.02% | 3.9% |
| Culex territans | 0.01% | 18.6% | |
| Culex theileri | 0.01% | 2.2% | |
| Odúlakó szúnyog | Culex torrentium | 0.00% | 4.5% |
| Culiseta alaskaensis | 0.01% | 1.8% | |
| Gyűrűs szúnyog | Culiseta annulata | 0.02% | 30.8% |
| Culiseta fumipennis | 0.00% | 0.3% | |
| Culiseta glaphyroptera | 0.00% | 0.3% | |
| Culiseta longiareolata | 0.00% | 1.0% | |
| Hosszúlégcsövű téliszúnyog | Culiseta morsitans | 0.00% | 13.7% |
| Culiseta ochroptera | 0.00% | 0.6% | |
| Culiseta subochrea | 0.00% | 0.6% | |
| Orthopodomyia pulcripalpis | 0.00% | 0.7% | |
| Tarkapikkelyes szúnyog | Uranotaenia unguiculata | 0.10% | 7.9% |
A szúnyog csípése
szerkesztés.jpg)
A szúnyogcsípés során a nőstény szúnyogok – mivel a hímek nem szívnak vért – szúró szájszervükkel hatolnak a bőrbe.
Ahhoz, hogy gondtalanul tudjon táplálkozni és emészteni, a szúnyog nyálával antikoaguláns anyagot juttat a szúrás helyére (mintegy beleköpi a sebbe), ami megakadályozza, hogy a vér megalvadjon szívás közben.
Immunrendszerünk felismeri a szervezetünkbe jutott szúnyognyálban lévő idegen fehérjéket, és úgynevezett 1. típusú vagy azonnali túlérzékenységi reakció jön létre. A reakció lényege a „betolakodó”, vagyis az idegen fehérje mielőbbi eliminálása. Ebben főszerepet játszik a szöveti hízósejtekből felszabaduló hisztamin nevű anyag.
A hisztamin elősegíti az erek tágulását és a fehérvérsejtek megjelenését a csípés (szúrás) területén, ami az idegen fehérje gyorsabb eltávolítását szolgálja. Mindemellett a hisztamin erős szövetizgató hatással is bír, az érfal áteresztőbbé válása miatt az érpályából folyadék áramlik ki a szúrás helyén, ez vezet duzzanathoz, a bőrben lévő idegvégződések ingerlése pedig viszketést eredményez. A bőr kipirosodásáért a környező erek tágulata felelős, ami szintén a hisztamin számlájára írható.
A szúnyogcsípés kellemetlen tünetei néhány nap alatt maguktól is elmúlnak. A folyamat antihisztamin hatású krémekkel gyorsítható (pl. Fenistil). A vakarás a fertőzés veszélye miatt nem ajánlott, de természetesen nem könnyű megállni.[7]
A vérszívó szúnyogok elleni védekezési módok
szerkesztés- Szúnyogháló
- A szúnyog és más rovarok elűzésére használt spray.
- Kedvelt megoldás a füstölő spirál. Az általa képződött füst folyamatosan távol tartja és elpusztítja a vérszívókat. Nemcsak lakásban, hanem szabadban is alkalmazható.
- Léteznek olyan készülékek, melyeket a 230 voltos dugaszolóaljzatba kell csatlakoztatni. Ennek fejlettebb változata az a folyadéktartályos szerkezet, amely általában 45 nap nyugalmat biztosít a szobában. Vigyázni kell azonban, ha kisgyerek vagy asztmás van a családban, mert a szagtalan szerek náluk allergiás reakciókat is okozhatnak.
- Népi hagyomány szerint[forrás?] elmenekülnek a szúnyogok, ha kis tálkában ecetet vagy gesztenye- és diófalevél-főzetet teszünk a szobába. Ennél is hatékonyabb, ha porrá tört szegfűszeget vagy szegfűszeggel megtűzdelt, pálinkával meglocsolt fél citromokat rakunk az éjjeliszekrényre.
- Szúnyogűző növények:[8] kakassarkantyú (Plectranthus), bojtocska (Ageratum), gilisztaűző varádics, macskamenta, rozmaring, citronella, levendula, citromfű.
- A szúnyogokat az emberek bőrszaga és a kiáramló szén-dioxid vonzza.[9] A szúnyogcsípés mindig összefügg az ember vérének a minőségével. Sebestyén Szilvia makrobiotikus táplálkozási szakértő szerint csökkenthető a csípések száma, ha hosszú távon több lúgosító ételt fogyasztunk és csökkentjük a savasító ételeket az étrendünkből.[10]
- Fokhagyma, almaecet, B1-vitamint tartalmazó ételek rendszeres fogyasztása.[11]
- William Dufty, a Cukor blues írója szerint aki teljesen cukormentesen táplálkozik legalább egy évig, azt utána elkerülik a szúnyogok. A vérben lévő cukor ugyanis vonzza a szúnyogokat, akárcsak a mikrobákat és más élősködőket.[12]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Molavi, Afshin. „Africa's Malaria Death Toll Still "Outrageously High"”, National Geographic, 2003. június 12. (Hozzáférés: 2007. július 27.)
- ↑ Pest Control—Mosquitoes. [2007. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 27.)
- ↑ agrárszektorː Elképesztő felfedezés: ezzel az eljárással búcsút inthetünk a szúnyoginváziónak
- ↑ Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121
- ↑ a b Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. p. 108. ISSN 0237-4935 ISBN 963-282-451-2
- ↑ Tóth, Sándor. Csípőszúnyogfajok magyarországi elterjedése és biológiája / Distribution and biology of mosquito species in Hungary (2022)
- ↑ Miért viszket a szúnyogcsípés?. National Geographic. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
- ↑ femina.huː Szúnyogűző növények
- ↑ West Nile Virus - Health Encyclopedia - University of Rochester Medical Center. www.urmc.rochester.edu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
- ↑ Sebestyén Szilviaː Mi a vitaminok szerepe a makrobiotikus étrendben?
- ↑ Ezt együk, hogy ne jöjjenek ránk a szúnyogok (magyar nyelven). Házipatika. (Hozzáférés: 2024. október 7.)
- ↑ William Duftyː Cukor Blues, 243. o., Kétezeregy Kiadó, 2002
Megjegyzés
szerkesztésForrások
szerkesztés- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- ITIS szerinti rendszerbesorolás
- European Mosquito Bulletin
