Szúnyogfélék

rovarcsalád
(Szúnyog szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. május 14.

A szúnyogfélék (Culicidae) a rovarok (Insecta) osztályának kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a szúnyogalkatúak (Nematocera) alrendjébe tartozó család. Egyéb magyar nevei: csípőszúnyogok, valódi szúnyogok vagy igazi szúnyogok.

Szúnyogfélék
Anopheles cf. gambiae
Aedes aegypti
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Szúnyogalkatúak (Nematocera)
Alrendág: Culicomorpha
Öregcsalád: Culicoidea
Család: Culicidae
Meigen, 1818
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szúnyogfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szúnyogfélék témájú médiaállományokat és Szúnyogfélék témájú kategóriát.

A család három alcsaládján belül 41 nemük és mintegy 3500 fajuk ismert. A legtöbb idetartozó faj nőstényei más állatok, illetve az ember vérét szívják (hematofágia), így évente emberéletek millióit kioltó járványok fertőzési vektorai lehetnek.[1][2]

Magyarországon a 2010-es évek végén ötvenféle őshonos és háromféle új, inváziós faj ismert.[3]

Elnevezésük

szerkesztés

A magyar szúnyog szó ótörök eredetű. Az állat neve csagatáj nyelven szingek, török és türkmén nyelven szinek. A maláriát terjesztő trópusi szúnyogfajokat moszkitóknak is nevezik. Ez a spanyol mosquito („legyecske”) szó átvétele.[4]

Előfordulásuk

szerkesztés

A szúnyogfélék az egész világon előfordulnak. Kedvelik a meleget és a nedves környezetet; a fajok sokrétűsége ezért a trópusokon a leggazdagabb. A sivatagi területek viszont nem kedveznek ennek a rovarcsoportnak.

Megjelenésük

szerkesztés

E rovarok hossza általában 8 milliméter. A nőstény csápja fésűs, míg a hímé tollas, és szárnyával lassabban ver, és ezzel zümmögő hangot hallat. A hím ezt a zümmögést tollas csápjával hallja meg.[5]

Potrohán és lábán néha csíkok láthatók. A nősténynek hat szúró-szívó sörtéből álló szívókája (stylet) van. Ez nyugalmi állapotban a hosszú, barázdált szájrészben, az alsó ajakban fekszik, mint egy burokban. A vér szívásakor ez a szerv a tápcsatorna. A vért a fejben lévő „szivattyúk” szállítják a középbélbe, ahol tárolódik.

Életmódjuk

szerkesztés

E rovarok magányosak, bár sokszor nagy csapatban jelennek meg. A szúnyogok hímjei teljesen ártalmatlan, növényi nedvekkel táplálkozó rovarok. A nőstényszúnyogok életük jelentős részében szintén növényi nedveket szívogatnak, de a legtöbb fajnál a sikeres peterakáshoz legalább életükben egyszer madarak vagy emlősök vérét is kell szívniuk. E fajoknál ez látja el a petéket fontos tápanyagokkal, vérszívás nélkül a lerakott peték életképtelenek lesznek.

A szúnyogok látása nem túl jó, de a szaglásuk és a hőérzékelésük rendkívül kifinomult. A vérszívó nőstényszúnyogokat a testből kisugárzódó hő, néhány jellemző illatkomponens, valamint a kilélegzett szén-dioxid vezeti el áldozatához.

Szaporodásuk

szerkesztés
 
A lélegző lárvák

Az európai fajok nőstényei átvészelik a telet és tavasszal rakják le petéiket. A trópusi fajok az esős évszakban szaporodnak.

A nőstényszúnyog rendszerint nedves talajra, levelekre, pocsolyák, viszonylag háborítatlan állóvizek vagy lassan folyó vizek felszínére egyesével vagy csomókban rakja petéit. A peték száma fajtól függően 50–300 között van, melyek „tutajként” úsznak a víz felszínén. A petékből néhány nap alatt kelnek ki a lárvák.

A lárva a farkánál lévő légzőcsövön lélegezve szinte „csüng” a víz színe alatt. Némelyik a vízzel sodortatja magát, és mikroszkopikus méretű planktonnal táplálkozik, mások mozgékony ragadozók. Többszöri vedlés után bebábozódik. A báb nem táplálkozik, de mozog; ha megriasztják, alásüllyed.[5] A bábból – a víz hőmérsékletétől és fajtól függően – 4–7 nap múltán bújik ki a kifejlett rovar.

A hímek csak néhány napig élnek, párosodás után elpusztulnak.

 
Gyűrűs szúnyog

Ismertebb Kárpát-medencei fajaik:

  • foltos maláriaszúnyog (wd) (Anopheles maculipennis). 5–6 mm. Teste karcsú, csápja és lábai hosszúak. Vérszívás közben a súlyos váltóláz, a malária kórokozóját az emberbe átviheti. Magyarországon a kórokozók kipusztításával a maláriaveszély gyakorlatilag megszűnt. Sekély állóvizekben fejlődik.
  • gyűrűs szúnyog (wd) (Culiseta annulata). 5–6 mm. Foltos szárnyairól és fehér gyűrűs lábfejízeiről ismerhető fel. Házakban, pincékben telel át. A lárvája árkokban, emésztőgödrök vizeiben fejlődik. Főleg a madarak vérét szívja, olykor az embert is csípi.
  • dalos szúnyog (Culex pipiens). 4–5 mm. Szárnyai üvegtiszták. Szintén pincékben, barlangokban telel át. Lárvái az esővizes hordókban, tócsákban, árkok vizében fejlődnek. Az embert nem bántja, főleg a madarak vérét szívja.
Magyarországi szúnyogfajok listája 2022-ben[6]
Magyar név Tudományos név Csípések
(Mo.-i csípések %-ban)[megj. 1]
Gyakorisága
(Mo. területének %-ban)[megj. 2]
Sárgaláz szúnyog Aedes aegypti 0.00% 0.0%
Ázsiai tigrisszúnyog Aedes albopictus   0.00% 5.3%
Balatoni szúnyog Aedes (Aedimorphus) annulipes   18.72% 33.5%
Erdei szúnyog Aedes (Dahliana) cantans   1.71% 36.0%
Aranyló szúnyog Aedes (Hulecoeteomyia) caspius   1.00% 29.8%
Gyakori tavasziszúnyog Aedes (Hulecoeteomyia) cataphylla   0.17% 16.5%
Vöröshátú szúnyog Aedes (Ochlerotatus) cinereus   2.68% 32.8%
Aedes (Ochlerotatus) communis   0.01% 3.0%
Aedes (Ochlerotatus) detritus   0.00% 0.3%
Sziki szúnyog Aedes (Ochlerotatus) dorsalis   0.01% 8.5%
Kampósszelepszőrű szúnyog Aedes (Ochlerotatus) excrucians   0.29% 18.4%
Sárga szúnyog Aedes (Ochlerotatus) flavescens   0.37% 21.0%
Aedes (Ochlerotatus) geminus   0.00% 0.6%
Díszes szúnyog Aedes (Ochlerotatus) geniculatus   0.30% 16.4%
Magyar csípőszúnyog Aedes (Ochlerotatus) hungaricus   0.02% 1.1%
Ázsiai bozótszúnyog Aedes (Ochlerotatus) japonicus japonicus   0.01% 10.4%
Koreai szúnyog Aedes (Ochlerotatus) koreicus   0.00% 4.3%
Aedes (Ochlerotatus) leucomelas   0.02% 4.4%
Aedes (Ochlerotatus) nigrinus   0.00% 2.4%
Aedes (Ochlerotatus) pulchritarsis   0.01% 1.7%
Aedes (Ochlerotatus) pullatus   0.00% 0.4%
Zártnyergű szúnyog Aedes (Ochlerotatus) punctor   0.01% 3.2%
Aedes (Ochlerotatus) refiki   0.01% 6.0%
Hullámtéri szúnyog Aedes (Ochlerotatus) rossicus   1.84% 15.7%
Téli szúnyog Aedes (Ochlerotatus) rusticus   0.11% 10.2%
Oldalfoltos szúnyog Aedes (Ochlerotatus) sticticus   9.90% 49.0%
Aedes (Stegomyia) surcoufi   0.01% 0.7%
Gyötrő szúnyog Aedes (Stegomyia) vexans   34.91% 61.4%
Vörösbarnahátú maláriaszúnyog Anopheles algeriensis   0.01% 3.0%
Sziki maláriaszúnyog Anopheles atroparvus   0.01% 9.9%
Sárga maláriaszúnyog Anopheles claviger   1.11% 19.9%
Tarkaszárnyú maláriaszúnyog Anopheles hyrcanus   0.89% 7.4%
Foltos maláriaszúnyog Anopheles maculipennis 0.16% 33.3%
Messea maláriaszúnyog Anopheles messeae   0.04% 22.5%
Hamvas maláriaszúnyog Anopheles plumbeus   0.20% 13.1%
Mocsári szúnyog Coquillettidia richiardii   19.35% 18.9%
Culex hortensis   0.00% 8.1%
Culex martinii   0.00% 2.3%
Culex mimeticus   0.00% 1.2%
Foltos szúnyog Culex modestus   5.96% 29.9%
Dalos szúnyog Culex pipiens pipiens   0.01% 47.0%
Házi szúnyog Culex pipiens pipiens biotípus molestus   0.02% 3.9%
Culex territans   0.01% 18.6%
Culex theileri   0.01% 2.2%
Odúlakó szúnyog Culex torrentium   0.00% 4.5%
Culiseta alaskaensis   0.01% 1.8%
Gyűrűs szúnyog Culiseta annulata   0.02% 30.8%
Culiseta fumipennis   0.00% 0.3%
Culiseta glaphyroptera   0.00% 0.3%
Culiseta longiareolata   0.00% 1.0%
Hosszúlégcsövű téliszúnyog Culiseta morsitans   0.00% 13.7%
Culiseta ochroptera   0.00% 0.6%
Culiseta subochrea   0.00% 0.6%
Orthopodomyia pulcripalpis   0.00% 0.7%
Tarkapikkelyes szúnyog Uranotaenia unguiculata   0.10% 7.9%

A szúnyog csípése

szerkesztés
 
Szúnyog terjesztette vírusos betegségek

A szúnyogcsípés során a nőstény szúnyogok – mivel a hímek nem szívnak vért – szúró szájszervükkel hatolnak a bőrbe.

Ahhoz, hogy gondtalanul tudjon táplálkozni és emészteni, a szúnyog nyálával antikoaguláns anyagot juttat a szúrás helyére (mintegy beleköpi a sebbe), ami megakadályozza, hogy a vér megalvadjon szívás közben.

Immunrendszerünk felismeri a szervezetünkbe jutott szúnyognyálban lévő idegen fehérjéket, és úgynevezett 1. típusú vagy azonnali túlérzékenységi reakció jön létre. A reakció lényege a „betolakodó”, vagyis az idegen fehérje mielőbbi eliminálása. Ebben főszerepet játszik a szöveti hízósejtekből felszabaduló hisztamin nevű anyag.

A hisztamin elősegíti az erek tágulását és a fehérvérsejtek megjelenését a csípés (szúrás) területén, ami az idegen fehérje gyorsabb eltávolítását szolgálja. Mindemellett a hisztamin erős szövetizgató hatással is bír, az érfal áteresztőbbé válása miatt az érpályából folyadék áramlik ki a szúrás helyén, ez vezet duzzanathoz, a bőrben lévő idegvégződések ingerlése pedig viszketést eredményez. A bőr kipirosodásáért a környező erek tágulata felelős, ami szintén a hisztamin számlájára írható.

A szúnyogcsípés kellemetlen tünetei néhány nap alatt maguktól is elmúlnak. A folyamat antihisztamin hatású krémekkel gyorsítható (pl. Fenistil). A vakarás a fertőzés veszélye miatt nem ajánlott, de természetesen nem könnyű megállni.[7]

A vérszívó szúnyogok elleni védekezési módok

szerkesztés
  • Szúnyogháló
  • A szúnyog és más rovarok elűzésére használt spray.
  • Kedvelt megoldás a füstölő spirál. Az általa képződött füst folyamatosan távol tartja és elpusztítja a vérszívókat. Nemcsak lakásban, hanem szabadban is alkalmazható.
  • Léteznek olyan készülékek, melyeket a 230 voltos dugaszolóaljzatba kell csatlakoztatni. Ennek fejlettebb változata az a folyadéktartályos szerkezet, amely általában 45 nap nyugalmat biztosít a szobában. Vigyázni kell azonban, ha kisgyerek vagy asztmás van a családban, mert a szagtalan szerek náluk allergiás reakciókat is okozhatnak.
  • Népi hagyomány szerint[forrás?] elmenekülnek a szúnyogok, ha kis tálkában ecetet vagy gesztenye- és diófalevél-főzetet teszünk a szobába. Ennél is hatékonyabb, ha porrá tört szegfűszeget vagy szegfűszeggel megtűzdelt, pálinkával meglocsolt fél citromokat rakunk az éjjeliszekrényre.
  • Szúnyogűző növények:[8] kakassarkantyú (Plectranthus), bojtocska (Ageratum), gilisztaűző varádics, macskamenta, rozmaring, citronella, levendula, citromfű.
  • A szúnyogokat az emberek bőrszaga és a kiáramló szén-dioxid vonzza.[9] A szúnyogcsípés mindig összefügg az ember vérének a minőségével. Sebestyén Szilvia makrobiotikus táplálkozási szakértő szerint csökkenthető a csípések száma, ha hosszú távon több lúgosító ételt fogyasztunk és csökkentjük a savasító ételeket az étrendünkből.[10]
  • Fokhagyma, almaecet, B1-vitamint tartalmazó ételek rendszeres fogyasztása.[11]
  • William Dufty, a Cukor blues írója szerint aki teljesen cukormentesen táplálkozik legalább egy évig, azt utána elkerülik a szúnyogok. A vérben lévő cukor ugyanis vonzza a szúnyogokat, akárcsak a mikrobákat és más élősködőket.[12]
  1. Molavi, Afshin. „Africa's Malaria Death Toll Still "Outrageously High"”, National Geographic, 2003. június 12. (Hozzáférés: 2007. július 27.) 
  2. Pest Control—Mosquitoes. [2007. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 27.)
  3. agrárszektorː Elképesztő felfedezés: ezzel az eljárással búcsút inthetünk a szúnyoginváziónak
  4. Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  
  5. a b Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. p. 108. ISSN 0237-4935 ISBN 963-282-451-2
  6. Tóth, Sándor. Csípőszúnyogfajok magyarországi elterjedése és biológiája / Distribution and biology of mosquito species in Hungary (2022) 
  7. Miért viszket a szúnyogcsípés?. National Geographic. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
  8. femina.huː Szúnyogűző növények
  9. West Nile Virus - Health Encyclopedia - University of Rochester Medical Center. www.urmc.rochester.edu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
  10. Sebestyén Szilviaː Mi a vitaminok szerepe a makrobiotikus étrendben?
  11. Ezt együk, hogy ne jöjjenek ránk a szúnyogok (magyar nyelven). Házipatika. (Hozzáférés: 2024. október 7.)
  12. William Duftyː Cukor Blues, 243. o., Kétezeregy Kiadó, 2002

Megjegyzés

szerkesztés
  1. A magyarországi csípések hány %-áért felel átlagosan.
  2. Magyarország területét lefedő 994 db 10 km × 10 km-es terület hány %-án található meg.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés