Szürke luc

növényfaj

A szürke luc (kanadai szürke luc, Picea glauca) a fenyőfélék (Pinaceae) családjában a lucfenyő nemzetség egyik faja.

Szürke luc
Idős szürke lucos tajga (Kanada, Yukon, Whitehorse)
Idős szürke lucos tajga (Kanada, Yukon, Whitehorse)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Lucfenyő (Picea)
Fajcsoport: Casicta
Faj: P. glauca
Tudományos név
Picea glauca
(Moench) Voss
Szinonimák
  • Picea alba
  • P. alba var. albertiana
  • Picea albertiana
  • Picea canadiensis
  • Picea canadiensis var. glauca
  • Picea glauca
  • Picea glauca var. albertiana
  • Picea glauca var. densata
  • Picea glauca var. porsildii
  • Abies canadensis
  • Pinus alba
  • Pinus glauca[1]
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szürke luc témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke luc témájú médiaállományokat és Szürke luc témájú kategóriát.

Fiatal fák (Kanada, Yukon, Haines Junction)
Hajtásai és érett, lecsüngő tobozai
Fiatal, felálló tobozai

Származása, elterjedése

szerkesztés

Észak-Amerika északi részén nagy, összefüggő területen nő északon Labradortól Alaszkáig, délen New England, Minnesota, Dél-Dakota, Wyoming, Montana és British Columbia államokig — ezzel a kontinens legelterjedtebb fenyője.

Magyarországon nagyon ritka; egy szép példánya látható a vácrátóti botanikus kertben.

Megjelenése, felépítése

szerkesztés

20–30 méter magasra növő, emelkedő ágú fa. Tompa, világosbarna, nem gyantás, 6 mm hosszú rügyei tojás alakúak. Pikkelyeik kopaszak, lazán simulnak; a csúcsnál lekerekítettek és felhasadtak. Kérge szürke–vörösesszürke, durván pikkelyes.

Lecsüngő hajtásai kopaszok, barnák vagy világosbarnák, gyakran kissé hamvasak. A hajtástengelyek fénylő rózsaszínes-fehéresek, gyakran csupaszok. Lombja fakó világosszürke. 8–18 mm hosszú, hegyes, meglehetősen merev, enyhén görbe, matt kékeszöld vagy fehéresszürke, négyszögletű tűlevelei sugárirányban, elég sűrűn állnak. Színükön egyenként 2-3, fonákjukon 3-4 sor gázcserenyílás található. Szétdörzsölve erős illatot árasztanak.

3,5–5 cm hosszú, éretten világosbarna tobozai hengeresek vagy tojásdadok. Papírvékony pikkelyeik hajlékonyak, gyűrötten kerekek, lekerekítettek, ép szélűek.

Életmódja, termőhelye

szerkesztés
 
Szürke lucos tajga Alaszkában

Az észak-amerikai tajga egyik legfontosabb erdőalkotó faja. Mivel hűvös, nedves, párás helyeken érzi jól magát, a Kárpát-medence éghajlata kicsit száraz neki. Szinte bármilyen talajon megél.

A sziklás-hegységi szürke luccal (Picea engelmannii) szabadon hibridizál. Ennek terméke a P. glauca var. albertiana változat Montana és Alberta államokban (IUCN).

Alfajok, változatok

szerkesztés

Természetes változatok

szerkesztés
  • Picea glauca var. albertiana
  • Picea glauca var. glauca
  • Picea glauca var. porsildii[2]

Kertészeti változatok

szerkesztés
  • Picea glauca 'Conica' (Picea glauca var. albertiana 'Conica') — a közismert cukorsüvegfenyő (süvegfenyő, kúposfenyő). Kanadában természetesen létrejött alak, amit 1904-ben fedeztek fel. Fiatal korában igen lassan (évi 7–10 cm-t) nő, és a források többsége (NYME, Czáka) szerint 50 éves korában is csak 3–4 m magas, de vannak,[3] akik szerint ekkorra a 30 m-t is elérheti. Szabályos, szigorúan kúp alakú cserje, nagyon sűrűn növő, nagyon apró, hajlékony, a barázdáknál enyhén szőrös hajtásokkal. Vékony, 10 mm hosszú, halvány kékeszöld tűlevelei sugárirányban szétállnak. Főleg sziklakertekben, sírokon mutatós.
  • Picea glauca 'Alberta Globe' — a Picea glauca 'Conina' Hollandiában létrejött mutációja. 1967 óta ismert. Többé-kevésbé gömbölyű, lassan növő fajta; átmérője 0,5-1 métert érhet el. Vékony, zöld tűlevelei 6–9 mm hosszúak.
  • Picea glauca 'Coerulea' — Tömzsi kúp alakú cserje. Feltűnő zöldeskék vagy ezüstszürke, rövid tűlevelei sűrűn nőnek.
  • Picea glauca 'Conica' — Törpe növésű fajta; „cukorsüveg-fenyőnek” is nevezik. Szabályos kúp alakú és mivel nagyon lassan nő, tömött koronájú. Legfeljebb 1–2 m magasra nő meg. Lombja világoszöld; a tűző napon szürkészöld. A párás, félárnyékos helyeket kedveli. A takácsatka erősen fertőzi; hatására a fenyő lombja megsárgul, majd lehull (ezt gyakorta tévesen fagykárnak vélik).[4]
  • Picea glauca Echiniformis
  • Picea glauca 'Jean's Dilly'
  • Picea glauca 'Lauria' — A 'Conica' fajta még törpébb és még lassabban növő mutánsa. [5]
  • Picea glauca 'Pendula'
  • Picea glauca 'Pixie'
  • Picea glauca 'Rainbow's End'

Felhasználása

szerkesztés

Fája a többi lucfajéhoz hasonló minőségű. Dísznövénynek az alapfajt ritkán ültetik; a kertészeti változatok közül a legnépszerűbb a 'Conica'.

Dániában mezővédő erdősávokba ültetik (Johnson).

Kártevői

szerkesztés

A legtöbb luchoz hasonlóan fő ellensége a lucfenyő-gubacstetű (Adelges abietis) , de az optimálisnál szárazabb éghajlaton (mint például a Kárpát-medencében) takácsatkák is károsítják.

  1. Flora of North America: Picea glauca
  2. Wikifajok: Picea glauca
  3. Botanikaland: Cukorsüvegfenyő
  4. Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 140–142. old.
  5. Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 142. old.

További információk

szerkesztés