Szürke ostorfa-teknőspajzstetű

Szürke ostorfa-teknőspajzstetű
	Viaszpajzsaik egy citromfa törzsén
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Rend:	Félfedelesszárnyúak (Hemiptera);
Alrend:	Növénytetvek (Sternorrhyncha);
Öregcsalád:	Pajzstetvek (Coccoidea);
Család:	Pajzstetűfélék (Coccidae);
Nem:	Coccus;
Faj:	C. pseudomagnoliarum;
Tudományos név
	Coccus pseudomagnoliarum; Kuwana, 1914
Szinonimák
	Coccus psuedomagnoliarum Bartlet, 1978; ; Coccus aegaeus De Lotto, 1973; Lecanium pseudomagnoliarum Sasscer, 1915; Coccus citricola Campbell, 1914; Lecanium pseudomagnoliarum Kuwana, 1914;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szürke ostorfa-teknőspajzstetű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke ostorfa-teknőspajzstetű témájú kategóriát.

A szürke ostorfa-teknőspajzstetű (Coccus pseudomagnoliarum) egy, a pajzstetvek közé tartozó, kártevő rovarfaj. Magyarországon először 2013-ban észlelték előfordulását Kecskeméten, illetve Budapesten.

Elterjedése szerkesztés

Valószínűleg ázsiai eredetű, onnan került be az Egyesült Államokba és Európába. Magyarországra valószínűleg Olaszországon keresztül, dísznövény szaporító anyaggal érkezhetett. Elterjedése a mediterrán jellegű, melegebb területekre korlátozódik.

Megjelenése szerkesztés

Viszonylag nagy méretű, általában 50–70 mm nagyságú pajzzsal rendelkeznek, ezek borítják a fertőzött ágrészeket. Fiatal korban a nőstények testének színe világos, szürkés, barnás, rugalmas tapintatú, mely később besötétedik, a pajzs erősen domború és szklerotizált lesz.

Életmódja, szaporodása szerkesztés

Magyarországon feltehetően 1 nemzedéke van évente, szűznemzéssel, ál-elevenszüléssel szaporodik, a kis, lapos lárvák a levelek színén és fonákján szívogatnak. Ősszel a fiatal ágakra húzódnak és lárvaalakban telelnek. Tápnövényei a Citrus aurantium, C. sinensis, C. paradisium, C. limon, C. deliciosa, C australis, C. sinensis, Evopia rutaecarpa, Laurus nobilis, Nerium oleander, Poncirus trifoliata, Zanthoxylum simulans és a Zelkova serrata. Magyarországon eddig kizárólag nyugati ostorfáról (Celtis occidentalis) mutatták ki a fajt, ugyanakkor ez a növény csak hazánkból ismert a faj tápnövényeként.

Kártétele szerkesztés

Kártételét elsősorban dísznövényeken, kevéssé gazdasági növényeken fejti ki. Mediterrán területeken, ahol citrusfélék termesztése folyik, jelentős gazdasági kártevő.^[1] A faj jelenlétét sokszor az általuk kibocsájtott ragadós mézharmat árulja el, vagy a sárguló lombozat hívja fel rájuk a figyelmet. A kiválasztott mézharmat a levelekre kerülve másodlagos kórokozóknak nyújthat táptalajt, így megjelenhet a korompenész, mely csökkenti a dísznövények esztétikai értékét és csökkenti a fotoszintetizáló levélfelületet.

Források szerkesztés

Fetykó Kinga, Szita Éva, Konczné Benedicty Zsuzsanna (2013): Coccus pseudomagnoliarum (Kuwana) (Hemiptera: Coccidae) teknőspajzstetű megjelenése városi környezetbe telepített nyugati ostorfán (Celtis occidentalis L.) Növényvédelem 49(12), pp. 565–569.

↑ Ben-Dov, Y. (1993) A systematic catalogue of the soft scale insects of the world (Homoptera: Coccoidea: Coccidae) with data on geographical distribution, host plants, biology and economic importance. Flora & Fauna Handbook, No. 9.,

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[col48841-1] Ben-Dov, Y. (1993) A systematic catalogue of the soft scale insects of the world (Homoptera: Coccoidea: Coccidae) with data on geographical distribution, host plants, biology and economic importance. Flora & Fauna Handbook, No. 9.,

[1]