Főmenü megnyitása

Szőcs János (történész)

történész

Szőcs János (Gyimesbükk, 1937. január 2.) erdélyi magyar helytörténetíró, muzeológus.

Szőcs János
Született 1937. január 2. (82 éves)
Gyimesbükk
Foglalkozása helytörténész,
muzeológus

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait Csíkszeredában végezte (1956), oklevelét a kolozsvári BBTE történelem szakán szerezte (1962). Pályáját a csíkmadarasi általános iskola történelemtanáraként kezdte (1962–63), majd a gyimesközéploki általános iskola tanára (1963–68, 1969–75), az első időszakban igazgatója, közben egy évig a Hargita megyei tanügyi osztály szaktanfelügyelője volt. 1975-ben került a Hargita megyei múzeumhoz, amelynek muzeológusa (1975–80), igazgatója volt (1981–85). Később a megyei könyvtár könyvtárosa (1985–90), végül újból a Csíki Székely Múzeum muzeológusa. 1997 óta nyugdíjas.

Kutatási területe a Keleti-Kárpátok völgyeiben és két oldalán élő székelyek, csángók és románok múltja.

Első írása a csíkszeredai Hargita c. napilapban jelent meg (1972). A továbbiakat az Acta Hargitensia, Művelődés, Honismeret, Acta [Siculica], Székelyföld, valamint gyűjteményes kötetek: A Székely Nemzeti Múzeum és a Csíki Székely Múzeum Évkönyvei (1997, 1998, 1999, 2002, 2005, 2006, 2007–2009), a Székely Útkereső Antológia (Székelyudvarhely 1994), a Csángók (Székelyudvarhely, 1998), Az EME és a Csíki Székely Múzeum közös rendezésében tartott vándorgyűlés előadás-gyűjteménye (Csíkszereda, 1999), A többség kisebbsége. Tanulmányok a székelyföldi románság történetéből (Csíkszereda, 1999) közölték.

Írásainak tárgya a székely önkormányzat (Csíkszereda mezőváros az 1602–1850 közötti időben. 1999; Három csíki falutörvény. 2004), a csángó sors (A moldvai csángó magyarokról. 1991–1992; „Mi, Bákó vármegyebéli magyarok!” 1994), a társadalmi mozgalmak (Adatok a gyimesvölgyi parasztmozgalmak történetéhez. 1980; Az első csíki újság, a Hadilap 1849. 2006), a művelődéstörténet (Gergelyffi András, a méltatlanul elfelejtett csíki orvos-vegyész 1760–1816. 2002), az etnikai kapcsolatok (A románok megtelepedése, román falvak kialakulása Csík-, Gyergyó-, Kászonszékben. 1999), az oktatástörténet (A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata. 1668–1846. 2005; Elemi oktatás Csíkszékben. 1571–1800. I–II. 2007–2009) széles körét fogja át. A csíki história határkövei (a kezdetektől 1848-ig) c. tanulmányában a történelmi tájegység múltjának összefoglaló bemutatására vállalkozik. Jelenleg egy átfogó csángó történethez és egy néprajzi témához (a gyimesi guzsa­lyas) gyűjt adatokat.

KöteteiSzerkesztés

  • A csíkszeredai Mikó-vár (társszerző Mihály Zita, Kolozsvár, 1996. Erdélyi műemlékek 14);
  • Gergelyffi András, a méltatlanul elfeledett csíki orvos-vegyész (Sepsiszentgyörgy, 2001), Pater Zöld. Zöld Péter élete és munkássága (a kétnyelvű kötet közli Batthyány Ignác püspöknek küldött jelentését, Csíkszereda 2002);
  • Három csíki falutörvény (Csíkszereda, 2004);
  • A Mikó-vár története (Csíkszereda, 2005)
  • A madéfalvi veszedelem, 1764; összeáll. Szőcs János, szerk.; Magyar Miniatűr és Bibliofil Könyvészek Társasága, Békéscsaba, 2005
  • Balog László–Szőcs János–Ferencz-Mátéfi Krisztina: Lélek és kincs Csíkszentmiklóson. Fejezetek a csíkszentmiklósi római katolikus egyházközség életéből; Csíkszentmiklósi Római Katolikus Plébánia, Közbirtokosság–Státus, Csíkszereda, 2010

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Ferenc S. István: Patakok völgye. Igaz Szó, 1971/12.
  • Kristó Tibor: A csíki tatárdúlás 300 éves emlékezete. Hargita Népe, 1994. május 6.
  • Kristó Tibor: Szimpózium és kiállítás a Csíki Székely Múzeumban. Hargita Népe, 1998. március 17.
  • Szatmári László: Zöld Péter és kora. Hargita Népe, 1995. május 28. *Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Budapest-Kolozsvár, 1999.
  • Takács György: Aranykertbe’ aranyfa. Budapest, 2001.
  • Miklósi-Sikes Csaba: Múzeumok, gyűjtemények a Székelyföldön. Székelyudvarhely–Sümeg 2002.