Szőlő

növénynemzetség

A Szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik fürtökben helyezkednek el és levelük általában tenyeresen összetett.

Infobox info icon.svg
Szőlő
Bortermő szőlő
Bíborkadarka
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Rosids
Rend: Szőlővirágúak (Vitales)
Család: Szőlőfélék (Vitaceae)
Nemzetség: Vitis
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szőlő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlő témájú médiaállományokat és Szőlő témájú kategóriát.

Szőlőhegy Genf kantonban
Magnélküli Thompson csemegeszőlő (vitis vinifera)

Szőlő szavunk eredetérőlSzerkesztés

A Magyar etimológiai nagyszótár szerint szőlő szavunk ótörök eredetű, a csuvas sirla (bogyó) szóból származik. E mű szerint török eredetű bor szavunk is.[1]

Alexandriai Hészükhiosz a trákok, trák–szkíták, avagy géták szavai között sorol fel egy görögösített, szőlő szavunkhoz hasonló alakú kifejezést: zelai (ζελαι).[2]

Henricus Stephanus szókincstárában az említett kifejezés zilai (ζιλαι), zeila (ζειλα) alakban szerepel.[3]

Cocks idézi a szóban forgó kifejezést, pontosabban egy görög mondatot, illetve egy Trákiában használt szkíta szókapcsolatot, melyben az említett szó felbukkan. Karnó dioti dieta dioti Karno dioti boro zelai Lénaika… (Κάρνω διότι διέτα διότι Κάρνω διότι βορό ζέλαι Ληναϊκά…) A boro zelai szókapcsolat első elemének alanyesete borosz (βορος), s jelentése a görögben torkos, falánk, a trák–szkíták nyelvében pedig sajtolt szőlő leve. A második elem, zelai (ζελαι) tartalma Hészükhiosz szerint bor. A görögös boro zelai szókapcsolat értelme eszerint sajtolt szőlő leve bor, magyarán szőlőbor.[4]

A szőlőnövény részei (gyökérzet, tőke, vessző)Szerkesztés

A szőlő gyökérzete mélyen hatol a talajba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A gyökérzet nagy része általában a forgatás mélységében helyezkedik el, de egyes gyökérrészek sokkal mélyebbre jutnak a talajszerkezet függvényében. Magas talajvízszintű (alföldi) szőlőkben, gyakran csak 1-2 méterre lévő talajvízszintig, kötött talajon, vagy mélyrétegű homoktalajon – ha kőpad nem akadályozza – 12-13 méterig is lehatol. Oldalirányú gyökerek 6-8 méter távolságig is terjedhetnek.Forráshivatkozás-hiba: Egy <ref> címke lezáró </ref> része hiányzik

Kelet-ázsiai fajokSzerkesztés

Érzékenyek az amerikai szőlőbetegségekre.

  • hidegtűrő fajok
 
Vitis amurensis – amuri szőlő

Földközi-tenger melléki (európai) fajokSzerkesztés

A szőlőtermesztés és bortermelés számára legfontosabb fajok, alfajok és változatok tartoznak ide.

A szerkesztők által eddig be nem sorolt további fajokSzerkesztés

TermésükSzerkesztés

 
Izabella szőlőfürt
 
Koshu szőlő

Minden szőlő gyümölcsei 6-300 szemből álló fürtökben rendeződnek el. A szemek színe igen változatos, egy faj alfajainál akár eltérő is lehet. Jellemző szín a fekete, a kék, az arany, a zöld, a lila, a piros, a rózsaszín, a barna, a barackszín és a fehér.

Felhasználásuk sokrétű: készülhet belőlük lekvár, gyümölcslé, bor vagy szőlőmagolaj.

Terméstípusa: bogyótermés.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlő témájú médiaállományokat.