Szőllős Henrik
Szőllős Henrik, 1902-ig Steiner[1] (Bernece, 1886. március 2. – Budapest, 1945. január 13.)[2] orvos, urológus-sebész.
| Szőllős Henrik | |
| Született | Steiner Henrik 1886. március 2. Bernecebaráti |
| Elhunyt | 1945. január 13. (58 évesen) Budapest V. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1911, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Steiner Lipót és Weiner Berta gyermekeként született. Az V. Kerületi Magyar Királyi Állami Bólyai Főreáliskolában érettségizett,[3] majd 1906-tól a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója volt. 1911 októberétől több évig a Tudományegyetem I. számú Sebészeti Klinikájának díjtalan műtőnövendékeként tevékenykedett.[4] Tanulmányai végeztével a Szent Rókus Kórház urológiai-sebészeti osztályán kapott állást. Az első világháborúban ezredorvosként szolgált és megkapta a Vöröskereszt II. osztályú díszjelvényét a hadiékítménnyel.[5] 1915 februárjától 1916 márciusáig a szatmárnémeti megfigyelőállomás vezető orvosa és sebésze volt.
A Tanácsköztársaság idején megbízták az összes fővárosi kórházak központi vezetésével.[6] 1919-ben az első orvosszakszervezet titkárának választották. A kommün bukása után letartóztatták izgatás vádjával és két évi börtönre ítélték.[7] A következő év május 28-án tartott rendkívüli közgyűlésen a Budapesti Királyi Orvosegyesület kizárta az egyesületből a kommunizmus alatti szerepvállalása miatt. 1921 áprilisában újból megkezdte rendelését.[8] 1930 januárjában elnökletével alakult meg a szociáldemokrata párt orvoscsoportja. 1945. január 13-án az V. kerületi Szemere utca 3. szám alatt gránátsérülés következtében vesztette életét.
Felesége Marton Márta művészettörténész volt, Marton József és Fuchs Amália lánya, akit 1923. december 18-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.[9] Elváltak.
Művei szerkesztés
- Gonorrhoeás mellékheregyuladás eseteiben arthigonnal elért eredmények (Orvosi Hetilap, 1914, 52.)
- A szatmárnémeti megfigyelő állomás (Szatmárnémeti, 1916)
- Hogyan alakultak át Dührin Jenő úr óta a tudományok? (Budapest, 1927)
- A Föld és az élet születése (Budapest, 1934)
- Az ember és világa (1941, Budapest, 2. javított és bővített kiadás: Budapest, 1945)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 125420/1902. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 341. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 47. oldal 39. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 1286/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
- ↑ Iskolai értesítők (VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1905). (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ „Műtőnövendék (1913)”, Hivatalos Közlöny, 1913. október 1., 479. oldal (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ „Kitüntetés (1916)”, Budapesti Közlöny, 1916. június 27., 2. oldal (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ „Személyi ügyek”, Fővárosi Közlöny, 1919. április 4. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ „Elítéltek egy kommunista orvost”, Friss Újság, 1919. december 30., 3. oldal (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ „Orvosi hír”, Az Est, 1921. április 24., 6. oldal (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 2080/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
Források szerkesztés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
