Főmenü megnyitása

Szűcs Sándor (labdarúgó)

labdarúgó

Szűcs Sándor (Szolnok, 1921. november 23.Budapest, 1951. június 4.) tizenkilencszeres válogatott labdarúgó, hátvéd és fedezet. 1951-ben koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték.

Szűcs Sándor
Személyes adatok
Születési dátum 1921. november 23.
Születési helySzolnok, Magyarország
Halálozási dátum 1951. június 4. (29 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Magasság180 cm
Testtömeg85 kg
Poszt hátvéd
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
1938-1944Magyar 1919-1946 Szolnoki MÁV
1944-1951Magyar 1949-1956 Újpesti TE[1]
Válogatottság
1941-1948Magyar 1946-1949 Magyarország019 0(0)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
A Wikimédia Commons tartalmaz Szűcs Sándor témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

1938-tól szerepelt klubcsapatokban, először a Szolnoki MÁV (1938–1944), később az UTE / Budapesti Dózsa (1944–1951) csapataiban. 1941-től válogatott. Az UTÉ-val háromszoros bajnok.

KlubcsapatbanSzerkesztés

A válogatottbanSzerkesztés

1941 és 1948 között 19 alkalommal szerepelt a válogatottban. Az első hét alkalommal a Szolnoki MÁV, a többi alkalommal az Újpesti TE csapatából került be.

Sikerei, díjaiSzerkesztés

Koncepciós pereSzerkesztés

Szűcs 1948-ban ismerkedett meg Borosné Kovács Erzsivel, akivel azonnal egymásba szerettek. Mivel akkor már mindketten házasok voltak (Szűcsnek két kicsi gyermeke is volt), kapcsolatukat a „szocialista erkölcs” nem nézte jó szemmel, ami kapóra jött ahhoz a politikai tervhez, hogy a magyar klasszis labdarúgók külföldre távozását egy halálos ítélettel végződő koncepciós perrel akadályozzák meg. Mivel klubcsapata, a Dózsa a Belügyminisztériumhoz tartozott, amint kitudódott az ügy, azonnal követelték tőlük, hogy szakítsanak; egyúttal folyamatos vegzálások (pl minden este igazoltatás és rendszeres kikérdezés, ki-kivel találkozott) is érték őket. Még a Dózsa akkori elnöke, Csáki Sándor is behívatta Szűcsöt magához a kapcsolat megszakítását követelve; egyúttal internálással meg fogolytáborral fenyegetőzve. Mindez annak a tervnek a része volt, hogy a szerelmespárt a disszidálás gondolata felé tereljék.

Így az ellehetetlenülni látszó kapcsolatuk megmentése végett 1950-ben úgy döntöttek, hogy nyugatra szöknek. Az embercsempész (akit Kovács egyik kolleginája mutatott be nekik) természetesen az ÁVH ügynöke volt, így az egész akció a hatóságok által előre eltervezett csapda lett Szűcs számára. A szervezkedés közben még Deák Ferenc és még két személy kíséretében akartak szökni, végül Kovács Erzsi mellett egy villanyszerelő és egy kozmetikusnő társaságában tartóztatták le. 1951. március 5-én Szűcs elbúcsúzott csapattársaitól, az ekkor elmondott szavai még aznap az ÁVH jelentései között voltak, így biztos, hogy a csapatban is volt besúgó.

 
Szűcs Sándor sírja Budapesten. Új köztemető: 298.

A Vas megyei Nagytilajon fogták el őket, amiről azt hitették el velük, hogy Ausztriával határos zsákfalu. A település valójában Zala megyével volt határos, s alig 20 kilométerre van Zalaegerszegtől. Az akció szervezőjének kérésére Szűcs, aki a Bp. Dózsa labdarúgójaként rendőri állományban volt főhadnagyi rangban, magával vitte szolgálati fegyverét is. Az ÁVH-ügynök jelentése szerint ezt azért vitte magával, hogy lebukás esetén használja. Kovács Erzsi visszaemlékezése szerint viszont az ügynök-embercsempész vette rá erre azzal, hogy szüksége lehet rá. Ez később súlyosbító körülménynek számított a per során, mégpedig egy soha közlönyben meg nem jelent, szigorúan titkos minősítésű törvényerejű rendelet alapján, amely a fegyveres testületek tagjait a fegyveres disszidálásért életfogytiglani börtönnel, kiemelt esetben halállal büntetni rendeli. Ez ismét arra utal, hogy eleve halálbüntetést készültek kiszabatni Szűcsre, és mindent elkövettek annak érdekében, hogy az ítélet később halál lehessen.

Szűcs nem hitte, hogy valóban kivégzik ezért a cselekedért, hiszen az 1947-ben megtiltott külföldi szerződések miatt disszidálni készülő Lóránt Gyula, Mészáros József, Kéri Károly és Egresi Béla 1949-ben még „csak” internálás büntetésben részesült ugyanezért, ráadásul néhány hónap alatt Sebes Gusztáv kijárta a szabadon engedésüket is. Szűcs nem számolt azzal, hogy őt elrettentő példának szemelték ki. A per során azzal védekezett, hogy ők az embercsempészt akarták lebuktatni, nem akartak disszidálni, de nem tudhatta, hogy Kovács József eleve ügynök volt.

Ítélete és kivégzéseSzerkesztés

Szűcs Sándort egy olyan jogszabályi rendelkezés alapján ítélték halálra, amely sohasem létezett, sohasem került kihirdetésre. A vád által hivatkozott törvényerejű rendelet, az 1950. évi 26. számú tvr. tudniillik a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényerejű rendelet volt. A „malőrre” az volt a hivatalos -mindenféle logikát nélkülöző- magyarázat, hogy a tvr. nem sokkal a kihirdetése után „szigorúan titkos” minősítést kapott. Egyébiránt védőügyvédjével Szűcs soha nem is beszélhetett. A halálos ítéletet a másodfokú bíróság egy héttel az elsőfokú ítéletet követően, 1950. május 26-án jóvá is hagyta.[2]

A siralomházban döbbent rá, hogy mi vár rá és csak onnan üzent játékostársainak. Szusza Ferenc, Puskás Ferenc és Bozsik József amint tudta, felkereste Farkas Mihály honvédelmi minisztert, de addigra az ítéletet már végrehajtották[3]

A kegyetlen ítélet és annak végrehajtása kellő elrettentő erővel bírt és az 1956-os szabadságharc és forradalomig egy válogatott magyar labdarúgó sem próbálkozott nyugatra szökni.[4]

FilmenSzerkesztés

StatisztikaSzerkesztés

Mérkőzései a válogatottbanSzerkesztés

  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1941. március 23. Belgrád, BSK-pálya Jugoszlávia   1 – 1   Magyarország barátságos -
2. 1941. november 16. Zürich, Hardturm-stadion Svájc   1 – 2   Magyarország barátságos -
3. 1942. május 3. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország   3 – 5   Németország barátságos -
4. 1942. június 14. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország   1 – 1   Horvátország barátságos -
5. 1942. november 1. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország   3 – 0   Svájc barátságos -
6. 1943. május 16. Genf, Charmilles Stadion Svájc   1 – 3   Magyarország barátságos -
7. 1943. június 6. Szófia Bulgária   2 – 4   Magyarország barátságos -
8. 1945. augusztus 19. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország   2 – 0   Ausztria barátságos -
9. 1945. augusztus 20. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország   5 – 2   Ausztria barátságos -
10. 1945. szeptember 30. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország   7 – 2   Románia barátságos -
11. 1946. április 14. Bécs, Práter stadion Ausztria   3 – 2   Magyarország barátságos -
12. 1947. május 4. Budapest. Üllői úti stadion Magyarország   5 – 2   Ausztria barátságos -
13. 1947. május 11. Torino, Stadio Comunale Olaszország   3 – 2   Magyarország barátságos -
14. 1947. június 29. Belgrád, Partizán-stadion Jugoszlávia   2 – 3   Magyarország Balkán-kupa -
15. 1947. augusztus 17. Budapest, Üllői úti stadion Magyarország   9 – 0   Bulgária Balkán-kupa -
16. 1947. augusztus 20. Budapest, Üllői úti stadion Magyarország   3 – 0   Albánia Balkán-kupa -
17. 1947. szeptember 14. Bécs, Práter stadion Ausztria   4 – 3   Magyarország barátságos -
18. 1948. április 22. Budapest, Üllői úti stadion Magyarország   7 – 4   Svájc Európa-kupa -
19. 1948. október 3. Újpest, Megyeri úti stadion Magyarország   2 – 1   Ausztria barátságos -   47'
Összesen 19 mérkőzés 0 gól

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1950-től Bp. Dózsa volt a neve
  2. kft., jogászoknak: Halálra ítélt futballista - A Szűcs-per - Egy híres ügy a magyar jogtörténetből. www.jogiforum.hu. (Hozzáférés: 2016. március 27.)
  3. Halál a szerelemért (interjú Kovács Erzsivel az esetről), RTL Klub, XXI. század, 2006. március 14.
  4. Foci mánia: A futballistaper: Szűcs Sándor válogatott labdarúgó kivégzésének története. fociazeletunk.blogspot.hu. [2016. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 16.)
  5. www.filmunio.hu – Miért?! Egy tragikus szerelem története. [2008. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 21.)

ForrásokSzerkesztés