Főmenü megnyitása

Szűrös Mátyás

Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke, az Országgyűlés elnöke

Szűrös Mátyás (Püspökladány, 1933. szeptember 11. –) magyar politikus, diplomata, az MSZMP vezető politikusa, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke, országgyűlési képviselő.

Szűrös Mátyás
Ady Endre születésének 135. évfordulója alkalmából az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezésén 2012-ben
Ady Endre születésének 135. évfordulója alkalmából az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezésén 2012-ben
Született 1933. szeptember 11. (85 éves)
Püspökladány
Állampolgársága magyar
Gyermekei három gyermek
Foglalkozása
  • politikus
  • diplomata
Iskolái
A Harmadik Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke
Hivatali idő
1989. október 23. 1990. május 2.
Miniszterelnök Németh Miklós
Előd Straub F. Brunó (mint az Elnöki Tanács elnöke)
Utód Göncz Árpád
A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke
Hivatali idő
1989. március 10. 1989. október 23.
Előd Stadinger István
Utód Fodor István
Politikai pályafutása
Párt
Választókerület
  • Hajdú-Bihar megye 15.vk. (1985)
  • Hajdú-Bihar megye 6.vk. (1990, 1994)
  • Hajdú-Bihar megye területi lista (1998)

A Wikimédia Commons tartalmaz Szűrös Mátyás témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

1953-ban került Moszkvába, ahol a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében(wd) tanult és 1959-ben végzett. Később az MKKE-n és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián vett részt posztgraduális képzésen.

1959-től 1960-ig a Külügyminisztérium előadója, majd 1962-ig főelőadója volt. 1962-ben a berlini nagykövetség harmadtitkárává nevezték ki, 1965-től pedig az MSZMP KB külügyi osztály politikai munkatársa volt. 1974-ben ennek helyettes vezetője lett. 1975-ben kinevezték kelet-berlini nagykövetté, 1978 és 1982 között moszkvai nagykövet volt, majd 1983-ig az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjeként dolgozott.

1951 és 1956 között az MDP tagja volt, majd 1956-ban átiratkozott az MSZMP-be és 1989-ig annak tagja volt. 1978-ban mint moszkvai nagykövet bekerült az MSZMP Központi Bizottságába. 1983 és 1989 között a KB titkára volt. A párt reformkommunista szárnyának egyik képviselője volt Pozsgay Imrével és Németh Miklóssal együtt.

1985-ben bekerült az Országgyűlésbe egyéni képviselőként (Püspökladány). 1985 és 1989 között a külügyi bizottság elnöke, 1988 és 1989 között pedig az MSZMP-csoport vezetője volt. 1989 márciusában az Országgyűlés elnökévé választották. 1989. október 23-án az Országgyűlés erkélyén kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, ezáltal Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke lett 1989. október 23. és 1990. május 2. között. 1989-ben belépett az MSZMP utódpártjába, a Magyar Szocialista Párt-ba.

Az 1990-es országgyűlési választáson Szűrös volt az MSZP egyetlen olyan képviselője, aki egyéni képviselőként jutott be az Országgyűlésbe. A négyéves ciklus alatt az Országgyűlés alelnökeként dolgozott. 1994-ben úgyszintén a püspökladányi választókerületből jutott be. Mivel 1998-ban veszített a Fidesz jelöltjével, Arnóth Sándorral szemben, így az MSZP Hajdú-Bihar megyei területi listájáról szerzett mandátumot. 1985 és 1989, valamint 1994 és 2002 között az IPU magyar nemzeti csoport elnöke, a magyar-osztrák tagozat elnöke volt. Képviselői munkája során gyakran saját pártja álláspontja ellen szavazott.

2002-ben kilépett az MSZP-ből és az Új Baloldal színeiben volt országgyűlési képviselő-, illetve miniszterelnök-jelölt, de a párt csak 0,1%-ot szerzett az országgyűlési választáson. 2003-ban átlépett a „történelmi” SZDP-be, majd annak elnökévé választották, 2005-ben lemondott tisztségéről. 2006-ban Kistarcsán indult polgármesterjelöltként, sikertelenül.

Németül és oroszul felsőfokon, angolul középfokon beszél.[1]

Politikán kívüli tevékenységeSzerkesztés

1989-ben az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Bizottság elnöke lett, a tisztséget 1997-ig viselte. 1990-ben a Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány elnöke lett. 1994 és 1999 között az Illyés Alapítvány, 1996 és 2002 között az Új Nemzeti Színházi Alapítvány elnöke volt.

CsaládjaSzerkesztés

Nős, második házasságában él. Első feleségétől két fia – Iván (1962. február 8.)[2] és bátyja (1958) –, második feleségétől egy lánya született.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

KönyveiSzerkesztés

  • A nemzetközi kommunista mozgalom néhány időszerű kérdése; Kossuth, Bp., 1985
  • Hazánk és a nagyvilág (1985)
  • Hazánk és Európa (1987)
  • Magyarságról, külpolitikáról (1989)
  • Cselekvő politikával a magyarságért. Politikusi portré, 1988-1996; Heraldika, Bp., 1997
  • Köztársaság született "harangszavú délben" 1989. október 23.; Mediart Grafikai Stúdió, Bp., 1999
  • Nemzetpolitika és csatlakozás. Az integráció kérdései; Szenci Molnár Társaság, Bp., 2001 (A Herman Ottó Társaság nemzetpolitikai sorozata)
  • Hogyan tovább a rögös utakon; Szenci Molnár Társaság, Bp., 2003
  • Köztársaság született "harangszavú délben" 1989. október 23. Visszatekintés húsz évvel a kikiáltás után; 2. bőv. kiad.; Heraldika, Bp., 2009
  • Szűk volt a mundér. Egy magyar diplomata emlékezései és emlékeztetése, 1959-2013; Püski, Bp., 2013

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Dr. Szűrös Mátyás. Országgyűlés. (Hozzáférés: 2018. június 13.)
  2. 1984. augusztus 16-án jelentkezett a Francia Idegenlégióba.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés