Főmenü megnyitása

A szabadalmi ügyvivő megfelelő képzettségű személy, akinek a feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse. Ennek során iparjogvédelmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján jogi képviseletet lát el az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végez, szakvéleményt, tanácsot és tájékoztatást ad.[1] Ha iparjogvédelmi ügyben a fél számára kötelező a jogi képviselet, e követelménynek megfelel az is, ha a felet szabadalmi ügyvivő képviseli.[2]

Tartalomjegyzék

A szabadalmi ügyvivői hivatás története MagyarországonSzerkesztés

Az 1995. évi szabadalmi ügyvivői törvény indokolása az alábbiakat tartalmazza:

"Magyarországon az 1870-es évektől kezdve jöttek létre irodák, amelyek szabadalmak "kieszközlésével" foglalkoztak. Az önálló magyar szabadalmi rendszert megteremtő 1895. évi XXXVII. törvény az ügyvédeket és a szabadalmi ügyvivőket jogosította fel arra, hogy ügyfeleket képviseljenek a Szabadalmi Hivatal előtt. A szabadalmi ügyvivők 1949-ig kizárólag magánirodákban működtek; 1900-ban hozták létre szakmai érdekvédelmi szervezetüket, a Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületét, amely 1927-ben - a tagjaira kötelező - etikai határozatokat hozott. Az 1949-ben létrehozott állami irodán kivül 1969-ben már csak néhány szabadalmi ügyvivő folytatta "megtűrt" magánpraxisát, akik 1970-től ügyvédi munkaközösségek alkalmazottaivá váltak. A szabadalmi ügyvivői magántevékenység jogi lehetőségét a jelenleg hatályos 5/1976. (III. 30.) MT rendelet szüntette meg, s elvben lehetővé tette ügyvivői munkaközösségek szervezését. 1969-től közösségi tevékenységüket a Magyar Iparjogvédelmi Egyesületen belül szervezett szabadalmi ügyvivői körben élesztették fel. Az 1990-es rendszerváltozás körüli időben a korábbi állami iroda gazdasági társasággá (kft-vé) alakult át, s az ügyvédi munkaközösségekből kivált szabadalmi ügyvivők szabadalmi ügyvivői munkaközösségeket alakítva folytatták működésüket."

A szabadalmi ügyvivő által ellátható iparjogvédelmi ügyekSzerkesztés

  • a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó szabadalmi (a kiegészítő oltalmat is), növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, formatervezési mintaoltalmi és topográfiaoltalmi ügyek, a védjegyügyek, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos ügyek, valamint az ezekhez kapcsolódó jogorvoslati és végrehajtási eljárások;
  • b) a találmány- és a szabadalombitorlás, a növényfajta és a növényfajta-oltalom, a használati minta és a használati mintaoltalom, a formatervezési minta és a formatervezési mintaoltalom, a topográfia és a topográfiaoltalom bitorlása, továbbá a védjegybitorlás és a földrajzi árujelző oltalmának bitorlása miatt indított eljárások;
  • c) a szabadalmi, a növényfajta-oltalmi és a használati mintaoltalmi kényszerengedéllyel, valamint az ilyen előhasználati vagy továbbhasználati jog fennállásával kapcsolatos eljárások, ideértve az európai szabadalom magyar nyelvű fordításának kijavításáról szóló hatósági tájékoztatás közlése előtt megkezdett hasznosításból eredő jogosultsággal kapcsolatos eljárást is;
  • d) a számítógépi programalkotáson és a hozzá tartozó dokumentáción, továbbá az iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokon, valamint a műszaki létesítmények tervein fennálló szerzői jog megsértése miatt indított eljárások;
  • e) az a)-d) pontok szerinti jogokkal kapcsolatos szerzőségi, igényjogosultsági és díjazási eljárások;
  • f) a Polgári Törvénykönyv által védett és külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó, társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokkal kapcsolatos eljárások;
  • g) a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik (know-how) tekintetében megillető védelemmel kapcsolatos eljárások; valamint
  • h) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján a tisztességtelen verseny tilalmának és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tilalmának megsértése miatt indított eljárások, feltéve, hogy azok találmányokkal vagy egyéb műszaki megoldásokkal, formatervezési mintákkal, növényfajtákkal, számítógépi programalkotásokkal és az ezekhez tartozó dokumentációval, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokkal, műszaki létesítmények terveivel, társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokkal, gazdasági, műszaki és szervezési ismeretekkel és tapasztalatokkal (know-how) vagy üzleti titokkal, illetve áruk és szolgáltatások jellegzetes külsejével, csomagolásával, megjelölésével vagy elnevezésével, illetve gazdasági tevékenység során használt névvel, megjelöléssel vagy árujelzővel kapcsolatosak.[3]

A szabadalmi ügyvivő eljárása külföldönSzerkesztés

  • Ha a szabadalmi ügyvivő iparjogvédelmi ügyekben külföldön jár el, tevékenységére a külföldi jogszabályok előírásai az irányadók, azonban az ilyen tevékenységére e törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Külföldi jogszabályon az eljárás helye szerinti államra kötelező nemzetközi szerződéseket, ha pedig a szabadalmi ügyvivő valamely EGT-állam területén jár el, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással összhangban az európai közösségi jogi aktusokat is érteni kell.[4]

A szabadalmi ügyvivői működés feltételeiSzerkesztés

  • Szabadalmi ügyvivőként az működhet, aki a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja.[5]
  • A Kamarába való felvételre jogosult, aki
    • a) magyar állampolgár, valamely EGT-állam állampolgára, letelepedett vagy bevándorló;
    • b) büntetlen előéletű;
    • c) mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezik; és
    • d) szabadalmi ügyvivői vizsgát tett.[6]

A szabadalmi ügyvivői működés szervezeti kereteiSzerkesztés

  • Ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a Kamara engedélyével.
  • Gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatainak és képviseletének ellátására szabadalmi ügyvivőt foglalkoztathat.[8]

ForrásokSzerkesztés

  • a többször módosított 1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről
  • Indokolás a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvényhez

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1995. évi XXXII. törvény 1. § (1) bek.
  2. 1995. évi XXXII. törvény 1. § (4) bek.
  3. 1995. évi XXXII. törvény 1. § (1) és (3) bek.
  4. 1995. évi XXXII. törvény 1. § (5) bek.
  5. 1995. évi XXXII. törvény 2. § (1) bek.
  6. 1995. évi XXXII. törvény 2. § (2) bek.
  7. 1995. évi XXXII. törvény 6. § (1) bek.
  8. 1995. évi XXXII. törvény 6. § (2) bek.

IrodalomSzerkesztés

  • Vékás Gusztáv: Az iparjogvédelem szakembereiről. A magyar iparjogvédelem 75 éve, OTH, 75. old. (1971)
  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap