Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa
A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa (SZET) a magyarországi evangéliumi kisegyházak felekezetközi, testvéri közössége, érdekvédelmi szervezete, amely 1950 és 1989 között működött. Elődje, a Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége (MSZSZ) 1944 őszétől működött.
A szövetség célja a tagegyházai érdekeinek védelme volt, később, a kommunista államhatalom évei alatt (kb. 1950–től) az állam kisegyházakat felügyelő és irányító szervezetévé vált.[1]
Szabadegyházak Szövetsége szerkesztés
A kisebb vallási közösségek az 1939-es betiltás óta közös összefogással próbálták vallásuk szabad gyakorlatát elősegíteni és biztosítani. 1944. októberében a nyilas hatalomátvétel után hét felekezet közös védőernyő alatt egyesült és létrejött a Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége (MSZSZ).[2] Ez lett a későbbi SZET elődje.
A szövetségnek ekkor a következő hét közösség volt a tagja: [2]
- baptisták,
- metodisták,
- adventisták,
- ókatolikusok,
- Keresztyén Testvérgyülekezetek,
- Üdvhadsereg
- Krisztushívő Zsidók Szövetségének gyülekezetei
Az államhatalom 1945 júliusától engedélyezte az 1939-ben betiltott kis felekezetek szabad működését és felruházta a Szabadegyházak Szövetségét, hogy evangéliumi munkásainak igazolásokat adjon. A kisegyházak vallásos összejövetelei nem estek többé gyülekezési tilalom alá. 1947 végén megszüntették a bevett és az elismert felekezetek között fennálló különbségeket.[3] E folyamat legjelentősebb állomásaként az 1949-ben megjelent új alkotmányban kimondták az állam és egyház szétválasztásának az elvét.[4] Így 1949-re a szabadegyházak legfontosabb közjogi követelései teljesültek, amelyek a hétköznapi életüket is jelentősen befolyásolták. Hitéletüket mindenféle zaklatás nélkül gyakorolhatták, missziós lehetőségeik nagy mértékben bővültek a középületekben tartható nyilvános előadások tartásának engedélyezésével. Könyveiket, brosúráikat, újságaikat szabadon nyomtathatták és terjeszthették.[5]
Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa szerkesztés
A Szabadegyházak Szövetsége 1950-ben alakult át a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsává (SZET).
A SZET tagjai:
- az Evangéliumi Pünkösdi Közösség,
- a Magyarországi Hetednapi Adventista Egyház,
- az Isten Egyháza,
- a Magyarországi Baptista Egyház,
- a Magyarországi Keresztyén Testvérgyülekezetek,
- a Magyarországi Metodista Egyház,
- az Őskeresztyén Apostoli Egyház,
- a Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet,
- az Élő Isten Gyülekezete.
A SZET koordinatív, konzultatív testületként működött, nem felekezeti, hanem egyesületi jellegű tömörülés volt, amely a mindennapi feladatok elvégzése és a közös célok (tanulmányi munka, szabadegyházi rendezvények, lelkészképzés) megvalósítása érdekében tevékenykedett. 1989. december 12-én megszűnt.
A SZET tagegyházai 1966-ban szervezték meg a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának Lelkészképző Intézetét, amely 1990-ig működött.
Elnökei szerkesztés
- Kiss Ferenc (1950-1958) orvosprofesszor, anatómus
- Szabó László (1958-1961)
- Palotay Sándor (1961-től ügyvezető igazgató, 1969-1979 elnök)
- Nagy József (1979-1980)
- Szakács József (1980-1988)
- Viczián János (1988-1989)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Rajki Z. - Szigeti J.: Szabadegyházak története Magyarországon 1989-ig (2012)
- ↑ a b Szebeni Olivér: Szekták itthon és a nagyvilágban (Társadalmi Szemle, 1995)
- ↑ 1947 / XXIII. tv. cikk.
- ↑ 1949, Magyar Alkotmány 54. szakaszának 1-2 bekezdése
- ↑ Rajki Z.: A H. N. Adventista Egyház története Magyarországon 1945–1958 között
Források szerkesztés
- A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsához tartozó tagegyházak hitvallásai és szervezeti szabályzatai. Szerk.: Szakács József. Budapest, 1981
További információk szerkesztés
- Új vallásügyi törvényt kérünk! Szabad államban szabad egyházak. A Magyarországi Szabadegyházak Szövetségének emlékirata az Ideiglenes Magyar Nemzetgyűléshez és az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz; Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége, Bp., 1945
- Ezt cselekedd és élsz! A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa. Budapest, 1968. márc. 4-én tartott országos értekezlete. Tanulmányi anyag; Globus Ny., Bp., 1968
- Az állam és az egyházak közötti egyezmény 25. évfordulóján tartott jubileumi megemlékezés dokumentumai; Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa, Bp., 1974
- Szigeti Jenő: "És emlékezzél meg az útról...". Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből; Szabadegyházak Tanácsa, Bp., 1981
- Fodor József: A magyarországi kisegyházak története, elterjedtségük és befolyási övezetük, hitéletük és szociáletikai tanításaik főbb jellemzői; MM Marx-len. Oktatási Főosztály, Bp., 1984 (A filozófia időszerű kérdései)
- Fodor József: Vallási kisközösségek Magyarországon; előszó Kónya István; Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa, Bp., 1986
- Rajki Zoltán–Szigeti Jenő: Szabadegyházak története Magyarországon 1989-ig; Gondolat, Bp., 2012
- Szabadegyházak, vallási kisebbségek és a diktatúrák Európában a 20. században. A veszprémi Pannon Egyetem Antropológia és Etika Tanszéke, valamint a Kisegyház-kutató Egyesület közös konferenciája. 2011. május 17., Veszprém; szerk. Daniel Heinz, Rajki Zoltán, Simon Ervin; Historisches Archiv der Siebenten-Tags-Adventisten in Europa–Gondolat–Kisegyház-kutató Egyesület, Friedensau–Bp., 2013