Főmenü megnyitása

Szabadkígyós

magyar település

Szabadkígyós község Békés megyében, a Békéscsabai járásban.

Szabadkígyós
Wenckheim-kastély
Wenckheim-kastély
Szabadkígyós címere
Szabadkígyós címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásBékéscsabai
Jogállás község
Polgármester Balogh József (FIDESZ)[1]
Irányítószám 5712
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség2434 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség52,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szabadkígyós (Magyarország)
Szabadkígyós
Szabadkígyós
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 01″, k. h. 21° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 01″, k. h. 21° 06′ 00″
Szabadkígyós (Békés megye)
Szabadkígyós
Szabadkígyós
Pozíció Békés megye térképén
Szabadkígyós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadkígyós témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A település a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, délre található. A település mellett található a Körös–Maros Nemzeti Park.

MegközelíthetőségeSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

Szabadkígyós (Kígyós) és környéke már a honfoglalás után is lakott hely volt.

Nevét az oklevelek 1398-ban említették először Kégyós néven.

Az egykor Zaránd vármegyéhez tartozó települést 1512-ben csatolták Békés vármegyéhez.

Kígyós a török időkben majdnem teljesen elnéptelenedett.

Új földesura báró Harruckern a megfogyatkozott népességű települést magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette újra.

A 18. század végén a falu a környező településekkel együtt a Wenckheim család birtoka lett.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a szlovák és 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,5% románnak, 1,9% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,5%, református 5%, evangélikus 5,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 34,2% (22,8% nem nyilatkozott).[4]

KözéleteSzerkesztés

PolgármesterSzerkesztés

  • Jelenleg Balogh József (Fidesz), 1998 óta
  • 1994 és 1998 között Hocz István (MSZP-Munkáspárt)
  • 1990 és 1994 között Filó János
1990-1994 1994-1998 1998-2002 2002-2006 2006-2010 2010-2014 2014-
Filó János Hocz István Balogh József
MSZP-Munkáspárt Fidesz

Önkormányzati választásokSzerkesztés

1990 őszén Filó Jánost választották polgármesterré.[5]

Polgármester-választási eredmények (1994-2014)[6]
Év Megválasztott polgármester Szavazat Előny
a 2. előtt
(%p)
név szervezet db jogosultak
arányában
szavazók
arányában
érvényes
szavazatok
arányában
1994 Hocz István MSZPMunkáspárt 734 33,5% 65,4% 65,5% 33,1
1998 Balogh József Fidesz–MPP 625 26,9% 54,2% 54,7% 14,9
2002 Balogh József Fidesz–MPP 1 100 47,4% 90,8% 91,4% 82,9
2006 Balogh József Fidesz 786 33,7% 65,0% 65,1% 30,1
2010 Balogh József Fidesz 708 30,8% 57,4% 57,9% 15,9
2014 Balogh József Fidesz 714 31,8% 54,7% 55,1% 10,1

NevezetességeiSzerkesztés

Építését gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) és Wenckheim Krisztina (1849-1924) kezdték el. A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-től 1879-ig épült német neoreneszánsz stílusban.
  • Madármegfigyelő torony
  • kígyósi puszta
  • nagy erdő
  • isten hozott kapu
  • piactér
  • kígyósi tanösvény
  • Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet
  • Magas les
  • Szent Anna kápolna
  • Munkás Szent József templom
  • Kígyósi legelő
 
Wenckheim-kastély

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Szabadkígyós Helységnévtár
  5. Hatvanhárom polgármestert és 602 helyi képviselőt választottak”, Békés Megyei Népújság, 1990. október 2., 1. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. december 10.) 
  6. a b c Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 10.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014
  7. A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 10.)
  8. A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 10.);
  9. A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a válaszójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés