Szabadka–Gombos-vasútvonal

vasútvonal

Az egykori Szabadka–Gombos-vasútvonal a Bácskát szelte át, a tájegység nagyobb településeit kötötte össze.

Szabadka–Gombos-vasútvonal
Hódság-Kálvária vasútállomás
Hódság-Kálvária vasútállomás
A Szabadka–Gombos-vasútvonal útvonala
Nyomtávolság:1435 mm
150Budapest felé  Magyarország
Országhatár
Egykori Szabadka–Baja-vasútvonal Baja felé
Egykori Alföld–Fiumei Vasút[J 1] Zombor felé
Szabadka (Subotica),  Szerbia
Egykori Alföld–Fiumei Vasút Szeged felé
Zenta (Senta) felé
Verbász (Vrbas), Zimony (Zemun) felé
Györgyén (Đurđin)
Pacsér (Pačir)
Bácskossuthfalva (Stara Moravica)
Andrástelke (Gornja Rogatica)
Szurkos (Srednji Salaš)
Pannónia (?) (Panonija-Duboka)
Újcservenka (Nova Crvenka)
Ferenc-csatorna
Zombor–Óbecse-vasútvonal Óbecse felé
Cservenka (Crvenka)
Zombor–Óbecse-vasútvonal Zombor felé
Veprőd (Kruščić)
Szentfülöp (Bački Gračac)
Ferenc József-csatorna
Iparvágányként használt szakasz vége
Egykori Baja–Zombor–Újvidék-vasútvonal Újvidék felé
Hódság (Odžaci)
Egykori Baja–Zombor–Újvidék-vasútvonal Zombor és Baja felé
Hódság Kálvária (Odžaci-Kalvarija)
Egykori Szond–Hódság-vasútvonal Szond felé
Bácsordas–Palánka-vasútvonal Palánka felé
Bácsordas (Karavukovo)
Egykori Szond–Hódság-vasútvonal Szond felé[J 2]
nyomvonalkorrekció
Kisgombos
Egykori Alföld–Fiumei Vasút[J 3] Zombor felé
Gombos (Bogojevo),  Szerbia
Duna folyó
Erdőd (Erdut),  Horvátország
Eszék (Osijek) felé

Története Szerkesztés

Az 1908. évi IV. törvénycikk[1] alapján kiadott engedély szerint a Szabadka–Gombos–Palánkai HÉV társaság építette a helyiérdekű vasútvonalat. A MÁV szabadkai állomásától induló vonal Cservenkán keresztezte a Zombor–Óbecse-vasútvonalat, Hódságon keresztezte a Baja–Zombor–Újvidék-vasútvonalat, majd Újgombos állomáson csatlakozott újra a MÁV vonalához. A síkvidéken haladó 99 km hosszú vasútvonalat 1908. december 23-án nyitották meg.[2] A társaság rövid időn belül megépítette a Bácsordastól Palánkáig tartó szárnyvonalat is. A 35 km hosszú szárnyvonalat 1909. április 30-án adták át a forgalomnak.

A síkvidéki jellegű vasútvonalak építése kevés földmunkát igényeltek. Nagyméretű műtárgyak a Ferenc-csatornán és a Ferenc József-csatornán épültek, egy 31 m, illetve egy 32 m hosszú vasszerkezetű híd formájában. A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették, a tengelyterhelést 12 tonnáig engedélyezték.

Az 1960–1970-es években a vonal Szabadka–Cservenka–Hódság szakasza megszűnt, a síneket felszedték.[3]

Napjainkban Szerkesztés

Az egykori vasútvonal Hódság és Gombos közötti szakasza a Szerb Államvasutak 21-es számú vasútvonalának része.

Megjegyzések Szerkesztés

  1. ma a Szerb Államvasutak 20-as és 34-es számú vasútvonalai
  2. A vasút eredeti végállomása Hódság volt, később viszont Bácsordas állomásra kötötték be, majd így szűnt meg.
  3. ma a Szerb Államvasutak 20-as számú vasútvonala

Források Szerkesztés

  1. Az 1908. évi IV. törvénycikk a szabadka-gombos-palánkai helyi érdekü gőzüzemü vasut engedélyezéséről
  2. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 106. és 203. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
  3. Szente-Varga Domonkos – Várkonyi Tibor: Szerbia harmadik ütem. Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei (2012. augusztus 12.)[halott link]