Szabadság-szobor (New York)

New York egyik jelképe

A Szabadság megvilágosítja a világot, ismertebb nevén a Szabadság-szobor New York előtt, a Liberty Islanden található, a Hudson folyó torkolatánál. Az acélvázas, rézből készült szobrot Franciaország ajándékozta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte.

Szabadság-szobor
Világörökség
Statue of Liberty 7.jpg
Adatok
OrszágAmerikai Egyesült Államok
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, VI
Felvétel éve1984
Elhelyezkedése
Szabadság szobor (New York)
Szabadság szobor
Szabadság szobor
Pozíció New York térképén
é. sz. 40° 41′ 21″, ny. h. 74° 02′ 40″Koordináták: é. sz. 40° 41′ 21″, ny. h. 74° 02′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadság-szobor témájú médiaállományokat.

LeírásaSzerkesztés

A nőként ábrázolt Szabadság egy fáklyát tart a jobbjában és egy táblát a baljában. A tábla felirata JULY IV MDCCLXXVI – vagyis 1776. július 4., az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltása. A nőalak egyik lába láncokon áll, ez jelképezi az elnyert szabadságot. A United States Information Agency (USIA) szerint a korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi.

A teljes magasság a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, beleértve a talapzatot is. Maga a szobor 46 méter magas. A szobor tömege 204 tonna.

A talapzat második emeletén lévő múzeum a szobor történetét mutatja be. A szobor belsejében csigalépcső vezet a koronában levő kilátóhoz, minden harmadik fordulónál pihenővel. 1916 előtt a jobb karban levő létra is nyitva volt a nagyközönség számára, de ma már csak a személyzet használhatja a fáklya világítóberendezéseinek karbantartására.

TörténeteSzerkesztés

Édouard René Lefebvre de Laboulaye történész és politikus több vitát kezdeményezett Franciaországban arról, mi lenne a legmegfelelőbb ajándék az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata centenáriumára. Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrászt megbízták, hogy tervezzen szobrot 1876-os határidővel. A szobor Port Szaídban állt volna és a tervek szerint Egyiptom fényt visz Ázsiába lett volna a címe. Az ihletet ehhez az Abu Szimbel-i templomok óriásszobrai adták. Ez a projekt folytatódott volna, ha Egyiptom akkori vezetője, Iszmáíl khedive nem találta volna túl költségesnek. Ekkor született meg az évfordulós ajándék ötlete, amely akkoriban megrázta Franciaországot. A harmadik francia köztársaság sokak szemében még ideiglenesnek tűnt, akik a monarchia visszatértét vagy pedig a napóleoni alkotmányos rendszerhez hasonlót óhajtottak. A köztársasági eszme kifejezéseként ajándékot adni a tengerentúli „nővér” köztársaságnak annak idején politikai célokat szolgált.

A szobor mintája Eugène Delacroix A Szabadság vezeti a népet című képének főalakja volt. Az első kisméretű modellt 1870-ben építették. Ez jelenleg Párizsban található, a Luxembourg-kertben. Modellje egy egyiptomi muzulmán parasztasszony volt.

Abban egyetértés mutatkozott, hogy az amerikaiak építsék a talapzatot, a franciák pedig a szobrot. Ennek ellenére a források mindkét országban elégtelenek voltak. Franciaországban különböző illetékeket vetettek ki, rendezvényeket és lottót szerveztek a 2 250 000 frank összegyűjtésére. Az Egyesült Államokban jótékonysági színpadi előadásokkal, kiállításokkal, aukciókkal és ökölvívó mérkőzésekkel gyűjtötték a forrásokat.

Közben Bartholdinak mérnöki segítségre volt szüksége, hogy a hatalmas szobor strukturális problémáit megoldja. Ezzel Gustave Eiffelt, az Eiffel-tornyot tervező cég tulajdonosát bízták meg. Eiffel bevonta a részletes munkába Maurice Koechlint is.

 
A szobor feje a párizsi világkiállításon 1878-ban
 
A Szabadság-szobor karja és fáklyája a New York-i Madison Square Parkban állt 1876 és 1882 között

1878. június 30-án Párizsban a világkiállításon mutatták be a szobor elkészült fejét a Trocadero palota kertjében, míg a szobor többi részét a Mars-mezőn állították ki.

1879. február 18-án Bartholdi szabadalmaztatta a tervét.

A talapzatra szánt pénz lassan gyűlt, ezért Pulitzer József (a Pulitzer-díj alapítója) a The World vezércikkében támogatta a gyűjtést.[1] Az éles hangú kampány sikeresen motiválta az amerikaiakat (és egyben 50 000 új előfizetőt szerzett a lapnak). A pénz végül is 1885 augusztusára gyűlt össze. A talapzat tervét Richard Morris Hunt készítette, az alapkő letétele augusztus 5-én történt, és a bentheimi homokkőből készült talapzatot 1886. április 22-én fejezték be.

A szobor 1884 júliusában készült el Franciaországban, és 1885. június 17-én érkezett meg New Yorkba az Isere fregatt fedélzetén. 350 darabban szállították, 214 csomagban, összeállítása négy hónapig tartott. 1886. október 28-án az Egyesült Államok elnöke, Grover Cleveland leplezte le több ezer néző előtt. (A sors iróniája, hogy Cleveland volt az, aki New York állam kormányzójaként megvétózta a talapzat építésére szánt 50 000 dollár kifizetését az állam költségvetéséből.)

1916-ban a szobrot robbanás károsította, ekkor zárták el a fáklyát a látogatók elől. Ugyanabban az évben Gutzon Borglum, a Rushmore-hegy szobrásza, módosította az eredeti fáklyát, levágva a lángot alkotó réz nagy részét, és belső világítást helyezett el. A módosítások után a fáklya beeresztette az esőt és hólét, meggyorsítva a szobor belsejében a korróziót.

2001. szeptember 11-éig a szobor belseje is nyitva volt a látogatók előtt. A koronából, ahol egyszerre 30 ember fért el, kiváló kilátás nyílt az öbölre. A várakozási idő általában több mint három óra volt. A szeptember 11-ei támadást követően a szigetet lezárták. A Liberty Island 2001. december 20-tól újra fogadja a látogatókat, a talapzatot és a benne lévő múzeumot 2004 augusztusában nyitották meg újra, míg magát a szobrot és a koronában lévő kilátót 2009. július 4-én.[2]

A szobor és az 1956-os forradalomSzerkesztés

1956. november 18-án emigráns magyarok egy csoportja hét méter hosszú magyar zászlót tűzött ki a Szabadság-szobor tetején, a szobor talapzatán pedig egy még nagyobb feliratot helyezett el a következő szöveggel: „STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY" ("Vessetek véget a népirtásnak, mentsétek meg Magyarországot”). A magyar és egy kisebb amerikai zászló mintegy fél órán át lobogott a szobor tetején, mielőtt az őrök feljuthattak. Az esemény hírét még aznap világgá röpítették a nagy hírügynökségek, vezető helyen jelentették az amerikai rádiók és a televízió, címoldalon hozták a másnap megjelenő amerikai lapok.[3]

MásolatokSzerkesztés

 
A szobor másolata Párizsban, a Szajnán, a Hattyúk szigetén (Île aux Cygnes)

Világszerte több száz másolat készült a Szabadság-szoborról. Van egy nővére Párizsban a Szajnán, a Hattyúk szigetén (Île aux Cygnes), és még néhány Franciaországban; létezik másolat Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Japánban és Vietnámban. Másolatok készültek tematikus parkok számára és reklám céljából, hazafias felbuzdulásból (a cserkészek legalább kétszázat adományoztak). 1989-ben a Tienanmen téri tüntetésekre a kínai diákok egy tízméteres szobrot készítettek, amelyet a Szabadság Istennőjének neveztek el. Ez akarattal nem hasonlított a Szabadság-szoborra, hogy ne lehessen Amerika-barátsággal vádolni a résztvevőket.

A 2001-es terrortámadás utánSzerkesztés

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után Liberty Island decemberig nem volt látogatható, a szobor nagy része azonban jelenleg sem az, fenntartói szerint nem a terrorizmustól való félelem, hanem tűzvédelmi okok miatt. A hozzá tartozó múzeum már 2004. augusztus 3. óta újra látogatható, a szobornak azonban csak a tízemeletes talapzatába lehet bemenni, ennek üvegmennyezetén át a felső vasszerkezet megtekinthető. Naponta csak 3000 látogatót fogadnak, szigorú biztonsági előírások mellett (hasonlóan a repülőtéri ellenőrzéshez), a jegyeket a szigetre utazás előtt meg kell venni. (Magát a szigetet naponta kb. 15 000-en látogatják.)

2006 júniusában a szenátusban, 2007 júliusában a képviselőházban javasolták a szobor újranyitását. A nemzeti park igazgatója, Fran P. Mainella azonban 2006. augusztus 9-én kelt, Anthony D. Weiner New York-i képviselőnek írt levelében közölte, hogy a szobrot határozatlan ideig zárva tartják.

Ken Salazar belügyminiszter 2009. július 4-én újra megnyitotta a szobrot a látogatók előtt, azonban azok száma erősen korlátozva van, naponta kb. 240 ember mehet fel a szobor kezében lévő fáklyáig.[4]

Megjelenése a kultúrábanSzerkesztés

A Szellemirtók 2. (1989) című filmben a szobrot életre keltik: a megelevenedő szobor lelép talapzatáról és a szellemirtók irányításával elindul a New Yorkba.

Giannina Braschi United States of Banana (2011) című regényében, a Szabadság-szobor olyan karakter, aki beleszeret egy börtönben élő fogolyba szoknyája alatt.[5][6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Pulitzer József életrajza az Irány New Yorkon. iranynewyork.hu. [2014. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 4.)
  2. http://news.bbc.co.uk/2/hi/americas/8129338.stm Statue of Liberty crown reopens
  3. Peter Kihssthe: Hungarian Flag Put On Statue of Liberty; HUNGARIAN FLAG IS PUT ON STATUE. The New York Times, 1956. november 19. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
  4. Liberty Island to Remain Open During Year-Long Renovation
  5. Riofrio, John (2020. március 1.). „Falling for debt: Giannina Braschi, the Latinx avant-garde, and financial terrorism in the United States of Banana” (angol nyelven). Latino Studies 18 (1), 66–81. o. DOI:10.1057/s41276-019-00239-2. ISSN 1476-3443.  
  6. Giannina, Braschi: United States of Banana. Library Journal. (Hozzáférés: 2020. október 11.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés