Szabadszállás

magyarországi város Bács-Kiskun vármegyében

Szabadszállás város Bács-Kiskun vármegyében, a Kunszentmiklósi járásban.

Szabadszállás
Szabadszállás címere
Szabadszállás címere
Szabadszállás zászlaja
Szabadszállás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKunszentmiklósi
Jogállásváros
PolgármesterDarabos József (független)[1]
Irányítószám6080
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség5930 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület164,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 34″, k. h. 19° 13′ 18″46.876111°N 19.221667°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 34″, k. h. 19° 13′ 18″46.876111°N 19.221667°E
Szabadszállás (Bács-Kiskun vármegye)
Szabadszállás
Szabadszállás
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Szabadszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadszállás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bács-Kiskun vármegye északnyugati részében fekszik, Budapesttől 80 kilométerre délre, Kecskeméttől 40 kilométerre nyugatra, a Dunától pedig mintegy 20 kilométer távolságra keleti irányban.

A szomszédos települések: észak felől Kunszentmiklós (18 kilométerre), északkelet felől Kunadacs (10 kilométerre), kelet felől Kerekegyháza és Fülöpháza (20, illetve 17 kilométerre), dél felől Fülöpszállás (6 kilométerre), délnyugat felől Solt (18 kilométerre), nyugat felől Újsolt (8 kilométerre), északnyugat felől pedig Dunavecse (19 kilométerre). Délkelet felől a legközelebbi település a 15 kilométerre fekvő Izsák, de közigazgatási területeik kevés híján nem érintkeznek. [A feltüntetett távolságok légvonalban értendők, a közúton mérhető táv jellemzően néhány kilométerrel több a jelölt értéknél.]

Megközelítése

szerkesztés

Szabadszállás legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 5203-as út, amely Kiskunlacháza felől húzódik Kunszentmiklós központján keresztül egészen Izsákig. A környező települések közül Szalkszentmártonnal az 5213-as, Kerekegyházával az 5214-es, Fülöpszállással pedig az 5217-es út köti össze.

Vonattal elérhető a MÁV 150-es számú Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalán, melynek egy megállási pontja van itt; Szabadszállás vasútállomás a belterület délnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését az 5213-as útból kiágazó 52 317-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

szerkesztés

Szabadszállás ősi kun település volt. Első említése 1279-ből való. A 15. századtól hívják Szabadszállásnak.

Az 1559. évi török kincstári fejadó-defterben, a budai livához tartozó helységek között szerepelt, 37 adóköteles házzal. 1597-ben Hüszszein budai alajbég hűbérbirtoka volt.
Az 1633-1634. évi török kincstári adólajstromokban a kecskeméti nahije (járás) községei között, 14 adóköteles házzal volt feltüntetve. 1703-ban a bácskai rácok 30 lakosát gyilkolták le.

Jegyzőkönyvei 1741-ben kezdődnek, a postahivatalt 1789-ben állították föl. 1819 november 19-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. Református egyháza 1626-29-ben már fennállt, temploma 1628-ban épült. 1746-ban kolera pusztított a községben, 1796-ban pedig nagy tűzvész volt, majd 1838-ban az árvíz öntötte el.

A 17. században kezdődtek meg a betelepítések, ennek ellenére Szabadszállás továbbra is kun község maradt.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Népes szabad helység a’ Kis Kúnságban, lakosai mind reformátusok, fekszik Kún Szent Miklóson alól 2 mértföldnyire; 3 nyomásbéli földgye a’ hol fekete mindent megterem, 1/3 része homokos, vagy székes, holott legelővel használtatik, imitt amott nyárfák, és fenyőmagot termő bokrok vagynak rajta; ugyan e’ homokos részen vagynak fejér, és veres borokat termő szőlős kertyeik is; erdő, és folyó víz nélkűl szűkölködik." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

1820-ban kapta mezővárosi rangját.

Petőfi Sándor apja, Petrovics István a családjával itt élt 1819-től 1841-ig, a község vendéglőjének és mészárszékének is a bérlője volt. 1840 körül az árvíz pusztítása miatt nagyobb bérösszeggel hátralékban maradva, a helység közvetlen szomszédságában lévő szántóföldjét adta át a községnek, mely még az 1900-as évek elején is mint „Petrovics-föld” került bérbeadásra. 1829-1830-ban a székkaszálók tagosítását foganatosították. 1840-51-ben a pusztai birtokokat osztották szét.

A dűlőnevek közül említést érdemel a Bösztörhegy, a hol valamikor Bösztör nevű helység feküdt, de a török korban elpusztult. Temploma is volt, melynek romjai még az 1800-as évek végén is láthatók voltak. A Hintók halma elnevezéshez az a hagyomány fűződik, hogy a földosztás alkalmával ezen a dombon álltak a földosztó bizottság hintói. A városhoz tartozik Aranyegyháza, Balázspuszta és Szabadjakabszállás puszta.

A 20. század elején Bencze Gábor, Ferenczy Zsigmond, Martinovits Péter és Nagy Bálint volt itt a nagyobb birtokos.

1995. július 1-jén városi rangot kapott.[3]

Szabadszállás egykor katonaváros volt. Több nagy múltú katonai alakulat állomásozott a helyőrségben, pl. Magyar Néphadsereg 104. Honi Légvédelmi Rakétaezred 2. Légvédelmi Tüzér/rakétaosztálya, MH Alföldi Kiképző Központ.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés

Népesség

szerkesztés
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
6202
6186
6121
6063
5956
5930
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,2%, református 33,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,8% (22,3% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% ukránnak, 0,3% románnak, 0,1% szerbnek, 0,1% szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,8% volt református, 18,6% római katolikus, 0,3% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 12,9% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).[14]

Neves személyek

szerkesztés
  • Itt van eltemetve Prielle Kornélia (1826–1906) a hírneves színművésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja, aki egykor Petőfi Sándor menyasszonya volt. Síremléke 1965 óta áll a felső református temetőben.
  • Itt született Lipót Ferenc 1886-1919 Festő. Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán tanult. Tervezőként dolgozott egy ideig Róth Miksa üvegfestőnél, majd Rómában templomdíszítő-festészetet tanult. Hazatérését követően feltalált egy új technikát, az úgynevezett márványcement vagy colormarmit technikát. A Nemzeti Szalon 1925-ben kiállítást rendezett hagyatékából. Néhány színes cementképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Nevezetességei

szerkesztés

Testvérvárosai

szerkesztés

Képgaléria

szerkesztés

Légi felvétel galéria 2019

szerkesztés
  1. a b Szabadszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szabadszállás története Archiválva 2010. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, szabadszallasvaros.hu
  4. Szabadszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  6. Szabadszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  7. Szabadszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szabadszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. Szabadszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  10. Szabadszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. Szabadszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Szabadszállás Helységnévtár
  14. Szabadszállás Helységnévtár
  15. József Attila életrajza az ELTE oldalán
  16. Schönenberg-Kübelberg
  17. Kovács Ella szabadszállási lakos közlései alapján.

További információk

szerkesztés