Szabadtéri atlétikai világbajnokság
- Ha az aktuális atlétikai világbajnokságról szeretnél többet tudni, lásd: 2023-as atlétikai világbajnokság
A szabadtéri atlétikai világbajnokság a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) által szervezett, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi atlétikaverseny. Az első világbajnokságot 1983-ban rendezték, 1993 óta kétévente kerül sor az eseményre.
Szabadtéri atlétikai világbajnokság (World Athletics Championships) | |
A szabadtéri atlétikai világbajnokság logója | |
Legtöbb győzelem | Egyesült Államok (381 érem) |
Adatok | |
Sportág | Atlétika |
Kontinens | Nemzetközi (World Athletics) |
Időpont | kétévente (páratlan években) |
Első esemény | 1983 |
Eddigi események száma | 18 |
Utolsó esemény | 2023, Budapest, Magyarország |
Honlap | Hivatalos honlap |
A világbajnokságra 2023-ban került sor Budapesten.
Versenyszámok
szerkesztésAz első világbajnokságon 41 versenyszámot rendeztek.
Síkfutásban a férfiaknál 100, 200, 400, 800, 1500, 5000, 10 000 méteres, a nőknél 100, 200, 400, 800, 1500, 3000 méteres távokat, illetve a férfiaknál és a nőknél is egyaránt 4x100 méter és 4x400 méter váltófutást is rendeztek. A férfiaknál 3000 méteres akadályfutás versenyszám is volt. Gátfutásban a férfiaknál a 110 és 400 méteres, a nőknél a 100 és 400 méteres távok szerepeltek a programban. Gyaloglásban csak a férfiaknál rendeztek versenyeket, 20 és 50 km-es távokon. Maratonfutásban a férfiak és nők számára is rendeztek versenyt.
Az ügyességi számokban a férfiaknál és a nőknél is már az első világbajnokságon szerepelt a súlylökés, magasugrás, távolugrás, gerelyhajítás és a diszkoszvetés. Csak a férfiaknál rendeztek azonban hármasugrás, rúdugrás, és kalapácsvetés versenyszámokat. Összetett versenyként a férfiaknál a tízpróba, a nőknél a hétpróba szerepelt a programban.
- 1987-ben a programba került a női 10000 m-es síkfutás, és a női 20 km-es gyaloglás.
- Az 1993-as világbajnokságon női hármasugrásban is már világbajnokot avattak.
- 1995-től a női 3000 m-es síkfutást felváltotta az 5000 méteres táv.
- 1999-ben a női kalapácsvetés és a rúdugrás is bekerült a programba. A női 20 km-es gyaloglást rövidebb, 10 km-es táv váltotta fel.
- 2005-ös világbajnokságon egy újabb versenyszám, a női 3000 m-es akadályfutás került a versenyszámok közé.
- 2017-ben a női 50 km-es gyaloglás is bekerült a programba.
- 2019-től 4 × 400 m-es vegyes váltóban is már világbajnokokat avatnak..
- 2022-ben a női és férfi 50 km-es gyaloglást rövidebb, 35 km-es táv váltotta fel.
Jelenleg összesen 49 versenyszámot rendeznek a világbajnokságon.
Helyszínek
szerkesztésÉv | Dátum | Város | Ország | Helyszín | Kapacitás | Verseny- számok |
Nemzetek | Versenyzők |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1983 | augusztus 7. – augusztus 14. | Helsinki | Finnország | Olimpiai Stadion | 50 000 fő | 41 | 153 | 1333 |
1987 | augusztus 28. – szeptember 6. | Róma | Olaszország | Olimpiai Stadion | 60 000 fő | 43 | 156 | 1419 |
1991 | augusztus 23. – szeptember 1. | Tokió | Japán | Olimpiai Stadion | 48 000 fő | 43 | 162 | 1491 |
1993 | augusztus 13. – augusztus 22. | Stuttgart | Németország | MHPArena | 70 000 fő | 44 | 187 | 1630 |
1995 | augusztus 5. – augusztus 13. | Göteborg | Svédország | Ullevi Stadion | 42 000 fő | 44 | 190 | 1755 |
1997 | augusztus 1. – augusztus 10. | Athén | Görögország | Olimpiai Stadion | 75 000 fő | 44 | 197 | 1785 |
1999 | augusztus 20. – augusztus 29. | Sevilla | Spanyolország | Estadio Olímpico de la Cartuja | 70 000 fő | 46 | 200 | 1750 |
2001 | augusztus 3. – augusztus 12. | Edmonton | Kanada | Commonwealth Stadium | 60 000 fő | 46 | 189 | 1677 |
2003 | augusztus 23. – augusztus 31. | Párizs | Franciaország | Stade de France | 78 000 fő | 46 | 198 | 1679 |
2005 | augusztus 6. – augusztus 14. | Helsinki | Finnország | Olimpiai Stadion | 45 000 fő | 47 | 191 | 1688 |
2007 | augusztus 24. – szeptember 2. | Oszaka | Japán | Nagai Stadion | 45 000 fő | 47 | 197 | 1800 |
2009 | augusztus 15. – augusztus 23. | Berlin | Németország | Olimpiai Stadion | 74 000 fő | 47 | 200 | 1895 |
2011 | augusztus 27. – szeptember 4. | Tegu | Dél-Korea | Tegu Stadion | 65 000 fő | 47 | 199 | 1742 |
2013 | augusztus 10. – augusztus 18. | Moszkva | Oroszország | Luzsnyiki Stadion | 78 000 fő | 47 | 203 | 1784 |
2015 | augusztus 22. – augusztus 30. | Peking | Kína | Pekingi Nemzeti Stadion | 80 000 fő | 47 | 205 | 1771 |
2017 | augusztus 4. – augusztus 13. | London | Egyesült Királyság | London Stadion | 60 000 fő | 48 | 199 | 2036 |
2019 | szeptember 27. – október 6. | Doha | Katar | Kalifa Nemzetközi Stadion | 48 000 fő | 49 | 206 | 1772 |
2022 | július 15. – július 24. | Eugene | Egyesült Államok | Hayward Field | 25 000 fő | 49 | 180 | 1972 |
2023 | augusztus 19. – augusztus 27. | Budapest | Magyarország | Nemzeti Atlétikai Központ | 36 000 fő | 49 | 202 | 2187 |
2025 | szeptember 13. – szeptember 21. | Tokió | Japán | Olimpiai Stadion | 68 000 fő | |||
2027 | Peking | Kína |
Magyar szereplés a világbajnokságokon
szerkesztésÉv | Helyezés az éremtáblázaton |
Arany | Ezüst | Bronz | Összesen | Versenyzők | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Férfi | Nő | Össz. | ||||||
2025 | ||||||||
2023 | 0 | 0 | 1 | 1 | 29 | 34 | 63 | |
2022 | helyezetlen | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 2 |
2019 | 31. | 0 | 0 | 1 | 1 | 7 | 9 | 16 |
2017 | 28. | 0 | 1 | 1 | 2 | 6 | 10 | 16 |
2015 | helyezetlen | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 | 7 | 12 |
2013 | 26. | 0 | 1 | 0 | 1 | 6 | 5 | 11 |
2011 | 21. | 0 | 1 | 0 | 1 | 7 | 5 | 12 |
2009 | helyezetlen | 0 | 0 | 0 | 0 | 7 | 4 | 11 |
2007 | helyezetlen | 0 | 0 | 0 | 0 | 7 | 4 | 11 |
2005 | 33. | 0 | 0 | 1 | 1 | 8 | 8 | 16 |
2003 | 26. | 0 | 2 | 0 | 2 | 14 | 7 | 21 |
2001 | helyezetlen | 0 | 0 | 0 | 0 | 9 | 4 | 13 |
1999 | 29. | 0 | 1 | 0 | 1 | 18 | 10 | 28 |
1997 | helyezetlen | 0 | 0 | 0 | 0 | 17 | 10 | 27 |
1995 | 36. | 0 | 0 | 2 | 2 | 11 | 7 | 18 |
1993 | 29. | 0 | 0 | 1 | 1 | 13 | 10 | 23 |
1991 | 18. | 0 | 1 | 1 | 2 | 13 | 11 | 24 |
1987 | helyezetlen | 0 | 0 | 0 | 0 | 10 | 6 | 16 |
1983 | helyezetlen | 0 | 0 | 0 | 0 | 16 | 8 | 24 |
Összesen | 0 | 7 | 7 | 14 | 175 | 126 | 301 |