Szabadtéri atlétikai világbajnokság

kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi atlétikaverseny
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 6.
Ha az aktuális atlétikai világbajnokságról szeretnél többet tudni, lásd: 2023-as atlétikai világbajnokság

A szabadtéri atlétikai világbajnokság a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) által szervezett, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi atlétikaverseny. Az első világbajnokságot 1983-ban rendezték, 1993 óta kétévente kerül sor az eseményre.

Szabadtéri atlétikai világbajnokság
(World Athletics Championships)
A szabadtéri atlétikai világbajnokság logója
A szabadtéri atlétikai világbajnokság logója

Legtöbb győzelem Egyesült Államok (381 érem)
Adatok
SportágAtlétika
KontinensNemzetközi (World Athletics)
Időpontkétévente (páratlan években)
Első esemény1983
Eddigi események száma18
Utolsó esemény2023, Budapest,  Magyarország

HonlapHivatalos honlap

A világbajnokságra 2023-ban került sor Budapesten.

Versenyszámok

szerkesztés

Az első világbajnokságon 41 versenyszámot rendeztek.

Síkfutásban a férfiaknál 100, 200, 400, 800, 1500, 5000, 10 000 méteres, a nőknél 100, 200, 400, 800, 1500, 3000 méteres távokat, illetve a férfiaknál és a nőknél is egyaránt 4x100 méter és 4x400 méter váltófutást is rendeztek. A férfiaknál 3000 méteres akadályfutás versenyszám is volt. Gátfutásban a férfiaknál a 110 és 400 méteres, a nőknél a 100 és 400 méteres távok szerepeltek a programban. Gyaloglásban csak a férfiaknál rendeztek versenyeket, 20 és 50 km-es távokon. Maratonfutásban a férfiak és nők számára is rendeztek versenyt.

Az ügyességi számokban a férfiaknál és a nőknél is már az első világbajnokságon szerepelt a súlylökés, magasugrás, távolugrás, gerelyhajítás és a diszkoszvetés. Csak a férfiaknál rendeztek azonban hármasugrás, rúdugrás, és kalapácsvetés versenyszámokat. Összetett versenyként a férfiaknál a tízpróba, a nőknél a hétpróba szerepelt a programban.

  • 1987-ben a programba került a női 10000 m-es síkfutás, és a női 20 km-es gyaloglás.
  • Az 1993-as világbajnokságon női hármasugrásban is már világbajnokot avattak.
  • 1995-től a női 3000 m-es síkfutást felváltotta az 5000 méteres táv.
  • 1999-ben a női kalapácsvetés és a rúdugrás is bekerült a programba. A női 20 km-es gyaloglást rövidebb, 10 km-es táv váltotta fel.
  • 2005-ös világbajnokságon egy újabb versenyszám, a női 3000 m-es akadályfutás került a versenyszámok közé.
  • 2017-ben a női 50 km-es gyaloglás is bekerült a programba.
  • 2019-től 4 × 400 m-es vegyes váltóban is már világbajnokokat avatnak..
  • 2022-ben a női és férfi 50 km-es gyaloglást rövidebb, 35 km-es táv váltotta fel.

Jelenleg összesen 49 versenyszámot rendeznek a világbajnokságon.

Helyszínek

szerkesztés
Év Dátum Város Ország Helyszín Kapacitás Verseny-
számok
Nemzetek Versenyzők
1983 augusztus 7. – augusztus 14. Helsinki   Finnország Olimpiai Stadion 50 000 fő 41 153 1333
1987 augusztus 28. – szeptember 6. Róma   Olaszország Olimpiai Stadion 60 000 fő 43 156 1419
1991 augusztus 23. – szeptember 1. Tokió   Japán Olimpiai Stadion 48 000 fő 43 162 1491
1993 augusztus 13. – augusztus 22. Stuttgart   Németország MHPArena 70 000 fő 44 187 1630
1995 augusztus 5. – augusztus 13. Göteborg   Svédország Ullevi Stadion 42 000 fő 44 190 1755
1997 augusztus 1. – augusztus 10. Athén   Görögország Olimpiai Stadion 75 000 fő 44 197 1785
1999 augusztus 20. – augusztus 29. Sevilla   Spanyolország Estadio Olímpico de la Cartuja 70 000 fő 46 200 1750
2001 augusztus 3. – augusztus 12. Edmonton   Kanada Commonwealth Stadium 60 000 fő 46 189 1677
2003 augusztus 23. – augusztus 31. Párizs   Franciaország Stade de France 78 000 fő 46 198 1679
2005 augusztus 6. – augusztus 14. Helsinki   Finnország Olimpiai Stadion 45 000 fő 47 191 1688
2007 augusztus 24. – szeptember 2. Oszaka   Japán Nagai Stadion 45 000 fő 47 197 1800
2009 augusztus 15. – augusztus 23. Berlin   Németország Olimpiai Stadion 74 000 fő 47 200 1895
2011 augusztus 27. – szeptember 4. Tegu   Dél-Korea Tegu Stadion 65 000 fő 47 199 1742
2013 augusztus 10. – augusztus 18. Moszkva   Oroszország Luzsnyiki Stadion 78 000 fő 47 203 1784
2015 augusztus 22. – augusztus 30. Peking   Kína Pekingi Nemzeti Stadion 80 000 fő 47 205 1771
2017 augusztus 4. – augusztus 13. London   Egyesült Királyság London Stadion 60 000 fő 48 199 2036
2019 szeptember 27. – október 6. Doha   Katar Kalifa Nemzetközi Stadion 48 000 fő 49 206 1772
2022 július 15. – július 24. Eugene   Egyesült Államok Hayward Field 25 000 fő 49 180 1972
2023 augusztus 19. – augusztus 27. Budapest   Magyarország Nemzeti Atlétikai Központ 36 000 fő 49 202 2187
2025 szeptember 13. – szeptember 21. Tokió   Japán Olimpiai Stadion 68 000 fő
2027 Peking   Kína

Magyar szereplés a világbajnokságokon

szerkesztés
Év Helyezés
az éremtáblázaton
Arany Ezüst Bronz Összesen Versenyzők
Férfi Össz.
2025
2023 0 0 1 1 29 34 63
2022 helyezetlen 0 0 0 0 1 1 2
2019 31. 0 0 1 1 7 9 16
2017 28. 0 1 1 2 6 10 16
2015 helyezetlen 0 0 0 0 5 7 12
2013 26. 0 1 0 1 6 5 11
2011 21. 0 1 0 1 7 5 12
2009 helyezetlen 0 0 0 0 7 4 11
2007 helyezetlen 0 0 0 0 7 4 11
2005 33. 0 0 1 1 8 8 16
2003 26. 0 2 0 2 14 7 21
2001 helyezetlen 0 0 0 0 9 4 13
1999 29. 0 1 0 1 18 10 28
1997 helyezetlen 0 0 0 0 17 10 27
1995 36. 0 0 2 2 11 7 18
1993 29. 0 0 1 1 13 10 23
1991 18. 0 1 1 2 13 11 24
1987 helyezetlen 0 0 0 0 10 6 16
1983 helyezetlen 0 0 0 0 16 8 24
Összesen 0 7 7 14 175 126 301

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés