Főmenü megnyitása

Szabolcsi Lajos

magyar író, lapszerkesztő

Szabolcsi Lajos (Budapest, 1889. október 17. – Budapest, 1943. november 11.)[1] magyar író, lapszerkesztő.

Szabolcsi Lajos
Született 1889. október 17.
Budapest
Elhunyt 1943. november 11. (54 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei Szabolcsi Miklós
SzüleiSzabolcsi Miksa
Foglalkozása író, lapszerkesztő
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabolcsi Lajos témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Szabolcsi Miksa (1857–1915) és Boskovitz Matild fia. Egyetemi tanulmányokat folytatott és filozófiai doktorátust szerzett. Fiatalkori versei Kiss József lapjában, a Hétben jelentek meg, s e lapnak irodalmi és színházi rovatába is dolgozott. 1911-től az Egyenlőség helyettes szerkesztője volt, majd apja halála után átvette a lap felelős szerkesztését. Ekkortól kezdve kizárólag zsidó felekezeti, publicisztikai, irodalmi és társadalmi munkásságot fejtett ki. 1915-ben belépett a Reform szabadkőműves páholyba. 1918-ban Mi az igazság? című propagandakönyvet adott ki, mely élesen foglalt állást Ágoston Péter és Jászi Oszkár tudományos antiszemitizmusa ellen. 1918. december 28-án Budapesten feleségül vette Mészáros Erzsébetet, Fleischmann Sándor és Grünfeld Berta lányát.[2] Az első világháború utáni időkben lapjában szembeszállt a hevesen tomboló antiszemitizmussal és a liberalizmusért, valamint a numerus clausus megszüntetéséért folytatott harcot. Vázsonyi Vilmossal és Hevesi Simon főrabbival együtt megalapította a Központi Zsidó Diáksegítő Bizottságot, mely a külföldre kényszerült magyar zsidó diákokat támogatta tanulmányaik elvégzésében. Halálát húgyvérűség, vesezsugor okozta.

 
Szabolcsi Lajos író, újságíró és Szabolcsi Miksa (1857–1915) újságíró sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-11-20.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A csillag fia (regény, Bp., 1918);
  • Az áruló (dráma, Bp., 1923);
  • Délibáb (elbeszélés, Bp., 1927);
  • Szól a kakas már (versek, Bp., 1929);
  • Vigasztaló (versek, Bp., 1940);
  • Egy az Isten (3 egyfelvonásos, Bp., 1943).
  • Két emberöltő Az Egyenlőség évtizedei (1881-1931), Emlékezések, dokumentumok, Bp. 1993. http://mek.oszk.hu/17200/17253/17253.pdf

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Szabolcsi Lajos. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. szeptember 9.)
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.

További információkSzerkesztés

  • Szabolcsi, Lajos. yivoencyclopedia.org. (Hozzáférés: 2015. szeptember 9.) (angol nyelven)
  • Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.